Magyar közgazdászok szerint a jelenlegi rendszer nyerteseinek érdemi szerepet kell vállalniuk a válságkezelésben

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Tavasszal, a koronavírus-járvány hazai kibontakozásának idején magyar közgazdászok tettek javaslatokat a kormánynak, hogy milyen intézkedésekkel lehetne leginkább a gazdasági válságot kezelni. Tanácsaik szerint elsősorban közvetlen juttatásokkal kellett volna a munkahelyek megőrzésére, a kibontakozó szociális válsághelyzet kezelésére és a széleskörű szolidaritás érvényesítésére törekedni.

Most az elmúlt időszak értékelése mellett újabb javaslatokat tettek a Közgazdászok a válságkezelésről nevű Facebook-oldalon. Mint írják: „Csak találgatni lehet, hogy a kormány az országoknak Romániától az Egyesült Államokig húzódó konszenzusával ellentétben miért nem a legnehezebb helyzetbe kerülteknek segített.”

Kiemelik, hogy a járvány következtében a magyar gazdaság esett vissza leginkább a térségben (a második negyedévben 13,6 százalékkal), miközben megugrott az infláció (júliusban megközelítette a 4 százalékot), és különösen a létszükségleti cikkek árai nőttek (például az idényáras élelmiszereké 17,1 százalékkal). A kialakult helyzet a legrosszabb helyzetben élőket sújtja leginkább, és ahogy írják: „ezeknek a százezreknek a folytatódó nélkülözését és szenvedését már nem lehet meg nem történtté tenni.”

Az elmúlt hónapok válságkezelésével kapcsolatban a következő észrevételeket fogalmazták meg:

  • A kormány alig költött a munkahelyek megőrzésére, a kisebb cégek és munkavállalóik támogatására. Emiatt tömegesen vesztették el az emberek a munkájukat vagy kénytelenek azóta is jelentősen csökkentett bérekért dolgozni. A munka nélkül maradók egy jelentős része semmilyen támogatást nem kap az államtól.
  • A válság következtében tömegesen kerülnek a szegénységi küszöb alá eddig stabil megélhetéssel rendelkező állampolgárok. A bevezetett intézkedések közül szinte teljesen hiányoznak a kibontakozó társadalmi válsághelyzetet, a tömeges elszegényedést enyhítő lépések. A szegényebb családoknak érdemi kormányzati segítség nélkül egyszerre kell a munkahelyek elvesztésével, a leépült egészségügyi és szociális rendszer következményeivel küzdeniük.
  • A kormány által a válságkezelésre költött összegek jelentős részben néhány rosszul kiválasztott iparágba, illetve gyakran kormányközeli üzletemberek cégeibe kerültek. Ez a forráselosztás egyrészt jelentős korrupciós kockázatokkal jár, másrészt kevéssé alkalmas a teljes gazdaság élénkítésére. Az elhúzódó koronavírus válság miatt az idegenforgalomba fektetett százmilliárdok más területeken sokkal jobban hasznosulhatnának. Jelentős összegek mentek el teljesen értelmetlen propagandára (pl. a válságkezelő intézkedések reklámjaira, nemzeti konzultációra).
  • A kormány az elmúlt hónapokban folyamatosan titkolta a válsággal kapcsolatos valódi adatokat: nem adott naprakész tájékoztatást a munkanélküliség alakulásáról,a visszaesés területi és elosztási hatásai, a bércsökkentések mértéke, a bevezetett programok hatásai ma sem ismertek. A jelenlegi adatszolgáltatási rendszer nem alkalmas arra, hogy reálisan megítélhető legyen a válság által sújtott gazdaság állapota, és a különböző társadalmi csoportok helyzetének alakulása.
  • Az államháztartás hiánya minden bizonnyal lényeges mértékben haladja meg a kormány által korábban prognosztizált 3.8%-os mértéket (a Pénzügyminisztérium ma már 8 százalék feletti hiánnyal számol), és ezzel összhangban az államadóssági ráta további emelkedése várható. A magas hiány nem elsősorban a feltétlenül szükséges, a válságot kezelő kiadások megugrása, hanem a válság miatti bevételkiesés következménye.

A válságkezelés javítása érdekében ezért a következő lépéseket javasolják az aláírók:

  • A bevezetett bérgarancia program bővítése, hozzáférésének egyszerűsítése és átláthatóvá tétele.
  • A munkakeresési járadék időtartamának meghosszabbítása 6 hónapra és az aktív munkaerőpiaci programok jelentős megerősítése.
  • A társadalmi válsághelyzetet és a növekvő szegénységet érdemben és célzottan kezelő programok bevezetése, például a családi pótlék érdemi emelése. A társadalmi válságkezelés az önkormányzatokkal és a civil szervezetekkel partneri viszonyban való megvalósítása.
  • A rosszul célzott, pazarló és korrupciós kockázatokat tartalmazó támogatási programok kivezetése, a megtakarított források átcsoportosítása az érdemi válságkezelésre. A kis-és közepes vállalkozások támogatása, stabilitásának elősegítése a terhek csökkentésével, az EU támogatásokat felhasználó valós és differenciált fejlesztési programokkal.
  • A gazdasági és szociális helyzettel kapcsolatos valós és részletes számok rendszeres közzététele átlátható formában. A kormány haladéktalanul alakítson ki egy olyan adatfelvételi és -szolgáltatási rendszert, amely a gazdasági és munkaerőpiaci helyzet alakulását hitelt érdemlően képes bemutatni.

A tizenöt közgazdász hangsúlyozza a szolidaritás fontosságát, de azt is, hogy ez a szolidaritás nem merülhet ki egyes ágazatok ötletszerű megadóztatásában és más ágazatok nagymértékű támogatásában. „A jelenlegi rendszer nyerteseinek – a társadalom legfelső rétegeinek – érdemi szerepet kell vállalniuk a válságkezelés terheiben” – írják.

A levél aláírói: Bihari Péter, Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Felcsuti Péter, Győrffy Dóra, Király Júlia, Mellár Tamás, Nagy Zoltán, Oblath Gábor, Palócz Éva, Petschnig Mária Zita, Prinz Dániel (a Qubit állandó szerzője), Riecke Werner, Scharle Ágota, Vértes András.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: