Nemcsak az autók, az aszfaltozott utak is erősen szennyezik a levegőt
A frissen aszfaltozott utak és a kátrány tetőfedő lemezek – különösen a meleg nyári napokon – ontják magukból a káros anyagokat. Az aszfalthoz kapcsolható másodlagos szerves aeroszol-kibocsátás (secondary organic aerosol, SOA) éves szinten, városi közegben akár meg is haladhatja a gépjárművek kibocsátását, és a levegőszennyezés forrásai között jelentősen növeli a nem belső égésű motorokból származó szennyezők arányát – derül ki a Science Advances folyóiratban közzétett tanulmányból.
A kaliforniai kutatók Los Angeles és a környező terület levegőszennyezésének addig ismert forrásait kezdték el behatóbban vizsgálni, amikor rájöttek, hogy az adatok nem adják ki a teljes képet, tehát bizonyos forrásokat nem azonosítottak eddig.
Drew Gentner, a Yale Egyetem környezetmérnöke, a tanulmány vezető szerzője és kutatótársai elkezdtek a nyersolajat is tartalmazó aszfalttal kísérletezni, hogy felmérjék a szennyező anyagok kibocsátásának mértékét. Az utakon használt friss aszfaltot, az aszfaltzsindelyeket, valamint a tetőfedésnél használt folyékony aszfaltot is megvizsgálták, továbbá arra is kíváncsiak voltak, hogy az aszfalt elöregedésével párhuzamosan hogyan változik a kibocsátás.
A kutatók tapasztalatai szerint a legtöbb szennyező anyagot akkor bocsátotta ki az aszfalt, amikor az útburkolat-készítés szokásos hőmérsékletére, vagyis 140 Celsius-fokra hevítették. Az aszfalt hűtésével párhuzamosan a kibocsátás is csökkent, de 60 Celsius-fokon is jelentős maradt – és Los Angeles-ben nyáron gyakori, hogy az aszfalt ennyire átforrósodik. A kutatócsoport megállapította azt is, hogy a napsütés is jelentősen növeli a kibocsátást. Az útburkolatokhoz használt aszfalt esetén már mérsékelt fény is akár 300 százalékos növekedést hozhat a kibocsátásban, hőmérséklettől függetlenül.
Gentner és csapata a Dél-Kalifornia új útburkolataiból és tetőiből származó éves kibocsátást is megbecsülte. Számításaik szerint a friss aszfalt évi 1000-2500 tonna szilárd vagy folyékony szennyező részecskével terheli a légkört, miközben a fosszilis üzemanyaggal hajtott autók kibocsátása ugyanezekből csak 900-1400 tonnára jön ki egy évben (légnemű szennyezőkről tehát nem volt szó). Mindkét érték eltörpül amellett amellett az évi 4500-9500 tonnát elérő részecskeszennyezés mellett, amely az illékony vegyi anyagok, például rovarirtó szerek, bevonatok, ragasztóanyagok, tisztítószerek, kozmetikai szerek használatából fakad.
A kutatás főleg annak fényében jelentős, hogy a Yale News szerint az amerikai városok felületeinek 45 százalékát borítja aszfalt, míg a kátrányozott tetők a felületek mintegy 20 százalékát adják ki. Magyarországon a KSH adatai szerint a több mint 32 ezer kilométer hosszú közúthálózat több mint 30 ezer kilométerén borítja aszfalt és bitumen az utakat.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Megöl minket a beton, de csak azért sem hasznosítjuk újra
A cementgyártás telepumpálja a légkört szén-dioxiddal, fogy a Föld homokkészlete, az építési hulladék újrahasznosítására kitűzött 2020-as EU-s irányelv pedig várhatóan kudarcba fullad, de az építőipar nem nagyon akar átállni a körkörös gazdaságra. Tény, hogy a törmelék szétválogatása egyelőre drága mulatság, de már sok kutató dolgozik az olcsó, egyszerű technológiák fejlesztésén.
Majdnem autómentes lesz Bécs belvárosa
Az 1. kerületből kitiltják a legtöbb járművet, igaz, a döntéshozók máris számos kivételről állapodtak meg. Az autómentesítést már nyáron bevezethetik, az időpont még nem tisztázott.
Barcelonából kitiltották a szennyező autókat, létrejött Európa legnagyobb alacsony kibocsátású zónája
A Barcelona határain is túlnyúló zóna létrehozásával 125 ezerrel csökkentenék a városba érkező autók számát, és 20 százalékkal a légszennyezést. A zöld átállás érdekében a tömegközlekedési bérletek is jóval olcsóbbak lesznek.