Litvánia után Magyarországon halnak meg a legtöbben koszorúér-betegségekben az EU-ban

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint Magyarországon egymillió lakosra vetítve 3812-en haltak meg szívkoszorúér-megbetegedésekben 2017-ben, és Litvánia után ez a legmagasabb szám az Európai Unió területén. A balti államban egymillió lakosra vetítve 5362 ember esett áldozatul a koszorúér-betegségeknek, míg Szlovákiában a magyarhoz hasonló, 3753 fős adatot regisztráltak.

Régiós bontásban az EU statisztikusai úgy találták, hogy leginkább Litvánia közép-nyugati térségét érintik ezek a halálesetek (5706 fő/millió), ezt követi Magyarország északi régiója 4597, majd Románia észak-nyugati térsége 4393 halálesettel egymillió lakosra vetítve. 

A koszorúér-betegség vagy iszkémiás szívbetegség a szívbetegségek leggyakoribb típusa. A szív koszorúereinek keringési zavarával, azaz a keringési rendszer helyi elégtelenségével jár, ami az erek szűkületéből, elzáródásából vagy simaizom-görcsből adódhat. Ezen betegségek kialakulásában közel 300 rizikófaktor játszik szerepet, köztük a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség, a túlsúly, a túlzott alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód, vagy éppen a munkahelyi és pszichoszociális stressz. 

A szívkoszorúér-betegségekből eredő halálozás legkevésbé Franciaországot (466), Hollandiát (550) és Spanyolországot (637) érintette a vizsgált évben. Ezen belül is a francia tengerentúli térségek tekinthetők a legszerencsésebbnek: a Guadeloupe szigeteken mindössze 213-an, Mayotte szigetein 245-en, Francia Guyana területén 248-an, Martinique szigetén pedig 305-en vesztették életüket koszorúér-problémák miatt egymillió főre vetítve. Az európai kontinenst tekintve a legkevesebb efféle halálesetet a spanyol Kantábria (479), valamint a francia Loire-völgy középső régiója (481), a spanyol Baszkföld (487) és a holland Zeeland (491) területén regisztrálták.

Az egész EU területére vetítve mindenesetre javulás tapasztalható: az összesen regisztrált, 4527500 haláleset közül három évvel ezelőtt összesen 542700 esetben vezettek szívkoszorúér-betegségek a halálozáshoz, ami 17 százalékos csökkenés a 2011-ben mért adatokhoz képest. A halálesetek közel 90 százaléka 65 év felettieket és sokkal több férfit érintett, mint nőt. A jelek szerint egymillió lakosra vetítve 1625 férfi, de csak 881 nő halt bele szívproblémákba.

Szívkoszorúér-betegség miatti halálozások száma egymillió lakosra vetítve. A legrosszabb és a legjobb helyzetű országok.

Ezekből az adatokból is látszik az az éles egészségügyi választóvonal, amely kb. a a lengyelországi Szczecintől az olaszországi Triesztig húzódik, és gyakorlatilag kettévágja Európát. Egy korábbi felmérés szerint bár általánosságban az EU-állampolgárok sokáig élnek, a kontinensen belül nagy eltéréseket tapasztalunk. A skála egyik végén a madridi spanyolok állnak, akiknél 85 év a várható élettartam, a másik végén pedig az északnyugat-bulgáriai Severozapaden régió lakói, akik átlagosan alig több mint 73 évig élnek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: