Már csak négy európai ország van talpon a járványban, Magyarország nincs köztük
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Csupán négy európai ország van, ahol kézben tartják a járványt – írta a héten a CNN az európai járványügyi központ, az ECDC által meghatározott küszöbértékre hivatkozva. Eszerint akkor nevezhető kontrolláltnak a járványhelyzet, ha százezer lakosra legfeljebb húsz eset jut a hétnapos mozgóátlagot tekintve. Ennek csak Németországban, Finnországban, Cipruson és Norvégiában sikerült alatta maradni a hétfői adatok szerint. A skála másik végén Csehország, Hollandia és Franciaország van, ebben a sorrendben.
A kelet-közép-európai régióban a visegrádi négyek, valamint Ukrajna, Moldova és a nyugat-balkáni országok a legfertőzöttebbek az október 7-i adatok alapján. Szinte mindenhol új csúcsokat ért el a járványgörbe, még nyugati szomszédainknál is meghaladja az új esetek száma a tavaszi első hullámban tapasztalt értékeket.
Délen, a horvátoknál hullámvasúton a járványgörbe, Szerbiában pedig a harmadik hullámra készülnek. Romániában egy visszaesést követően újból erőre kapott a járvány, Ukrajnában pedig folyamatosan emelkednek az esetszámok.
Az alábbi térképen jól látható, hogy szeptemberben berobbant a második hullám, a járványgörbe mindenhol elkezdett felfelé ívelni, vagy – ahogy a cseheknél, a szlovákoknál és nálunk – egyenesen kilőtt.
Ha az összes igazolt fertőzött számához viszonyítjuk a jelenleg aktív fertőzöttek, a már kigyógyultak, illetve az elhalálozások arányát, akkor jól látszik, hogy Csehországtól Ukrajnáig terjed a régiós gócpont, délen pedig Görögország most a legfertőzöttebb.
Az ECDC összesítése szerint szeptember második felében folyamatosan nőtt a COVID-19 halálozási rátája Európában. Magyarország is azok közé az országok közé tartozik, ahol jelentősen vagy tartósan nőtt a mortalitás október elejére a hét nappal korábbi értékekhez képest. Ugyanez elmondható Csehországról, Romániáról és Horvátországról, Szlovákiában azonban nem ez a helyzet. A kórházi ápolásra szoruló fertőzöttek aránya is növekedést mutatott 14 országban, köztük Magyarországon.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
A svéd járványügyi modell rejtett elemeit Magyarországon is alkalmazhatnák
A svéd járványkezelési intézkedéscsomag egészében működik, nem érdemes kiemelni belőle a szigorú kormányzati szabályozás hiányát. A nem kötelező, csak ajánlott intézkedéseket széles körű tesztelés és kontaktkutatás egészíti ki a mai napig. Mit tanulhatunk tehát Svédország példájából?
Rejtett immungyengeséget fedeztek fel a súlyos COVID-betegek 14 százalékánál
Komoly gyakorlati haszna lehet annak a két kutatásnak, amelyek különböző irányból, de ugyanarra az eredményre jutottak: a COVID-betegség súlyos lefolyásában nagy szerepet játszhat az immunrendszer molekuláris védvonalát alkotó I. típusú interferonok hiánya. Fontos részeredmény, hogy a hibás immunműködéssel rendelkező páciensek 94 százaléka férfi volt.
Félreértés, hogy a haláleseteknek csak 6 százalékát okozza a COVID-19
A vírusfertőzés okozhat szívleállást, fulladást vagy stroke-ot is, de nem mindegy, hogy végül mi kerül a halotti bizonyítványra.