Utánajártak, van-e határa az emberi állóképességnek, és kiderült, hogy van

Bár a motivációs trénerek szerint minden fejben dől el, ami a testmozgást illeti, amerikai kutatók most azt bizonyították be, hogy inkább a belekben. A hosszú távú, nagy energiakifejtéssel járó edzés hatásainak felmérését különböző ultramaratonok és triatlonversenyek mellett a Tour de France és a 140 napos futást igénylő Race Across the USA versenyzőinek anyagcseréjének vizsgálatával végezték el a New York-i Hunter College antropológusai.

A Science Advances folyóiratban ismertetett tanulmány szerint teljesen mindegy, hogy milyen sportágról van szó, a napokon vagy akár heteken-hónapokon át tartó folyamatos fizikai megerőltetés során mindenki ugyanazt a limitet éri el: az alapanyagcsere-értékükhöz (BMR, vagyis az a kalóriamennyiség, ami a szervezet nyugalmi állapotban való működéséhez szükséges) képest legfeljebb 2,5-szörös kalóriamennyiséget tudnak elégetni. Ezen a határon túl a test egyszerűen elkezdi felfalni önmagát: mivel nem tud több kalóriát égetni, a saját szöveteit kezdi lebontani.

Ultramaratonisták a kaliforniai Death Valley-benFotó: ROBYN BECK/AFP

A kutatók azt vették észre, hogy a sportesemények kezdeténél rövid távon akár extrém magas értékeket is felvehet a versenyzők energiafelhasználása: a maratonfutók a BMR 15,6-szorosát, a biciklisták pedig a 4,9-szeresét is képesek elégetni rövid ideig, de végül mindkét csoportnál beáll a 2,5-szörös maximum érték. „Néhány napig csinálhatsz nagyon intenzív dolgokat, de ha hosszabb ideig akarsz kitartani, akkor visszább kell venned” – foglalta össze a tanulmány egyik szerzője, Herman Pontzer a BBC-nek.

A terhesség is extrémsport

De nem álltak meg a sportolók vizsgálatánál: mivel korábbi tanulmányok már foglalkoztak azzal, hogy a terhesség körülbelül olyan energiaigénnyel jár, mint egy hosszabb sportesemény, és ezt a terhes nőknél tapasztalt 2,2-es BMR-szorzó is alátámasztotta. „Ha úgy tekintünk a terhes nőkre, ahogy egy Tour de France-versenyzőre vagy a triatlonosokra, akkor leesik, hogy milyen elképesztő mértékben megerőlteti a testet a terhesség” – mondta Pontzer a Science-nek.

Egyes kutatók szerint az emberi evolúció során azért volt fontos hosszabb távolságokat is lefutni képes testre, hogy nagy, kalóriában gazdag állatokra tudjon vadászni, a nőknél pedig ugyanez az anyagcsere-adaptáció tette lehetővé, hogy nagyobb gyerekeket tudjanak szülni, nagyobb aggyal. Mások, például Pontzer szerint ez épp fordítva történhetett: a nagyobb aggyal születő babák tették később lehetővé, hogy az ember több kalóriát tudjon bevinni a szervezetébe, és nőjön az állóképessége.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Lángokban áll a Föld

Egy katasztrófafilm elejére emlékeztet, ami a napokban történik: az amúgy is klímaszorongásban élő emberiség egyszer csak arra ébred, hogy világszerte lángolnak az erdők.