A francia fővárosban 2030-ra évente több mint 30 olyan fülledt, trópusi éjszaka várható, amikor 20 fok fölött marad a hőmérséklet. A város polgármesteri hivatal kérésünkre elárulta, milyen tervei vannak az extrém hőség kezelésére.
Mit tanultunk a Városliget és a Római-part körüli vitákból? Hogyan állnak Budapest zöld ügyei? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunk újabb epizódjában Bardóczy Sándorral, Budapest főtájépítészével beszélget Édes Balázs urbanista.
Az Adidas és az Allbirds közös fejlesztése alig egy év alatt jutott el a tervezőasztaltól a megvalósulásig. A 154 gramm tömegű sportcipő szénlábnyoma a teljes élettartama során alig 3 kilogramm.
Nézzük a dolgok jó oldalát: idén különösebb erőfeszítés nélkül esélyt kapunk arra, hogy csökkentsük a családlátogatások miatt megnövekedő karbonlábnyomot, a feleslegesen vett bonbonok és karácsonyi pulcsik mennyiségét. Itt az ideje, hogy környezetbarát módon bánjunk a fenyőfákkal, a csomagolóanyagokkal és a megmaradt halászlével, és úgy általában, zöldítsünk egy nagyot az ünnepen.
Mit jelent az új amerikai elnök beiktatása a bolygóra nézve? Energiahajó rendezvénysorozatunk harmadik, online beszélgetése megnézhető, meghallgatható a Qubit videó- és podcastcsatornáin is.
Persze nem kell elhagyni a városokat, inkább a városok zöld területekeit kellene növelni, hogy a mikrobiom szintjén is egészséges legyen az ember.
Száműzik a termékek csomagolásából az egyszer használatos műanyagokat, és idővel egyre több játékot készítenek majd teljesen újrahasznosítható alapanyagokból.
A szűk utcák, a burkolt felületek, a növényzet hiánya és az épületek nagy hőkapacitása miatt a városi légkör a környezeténél melegebb, szárazabb és aktívabb felszíni áramlási rendszerrel bír. A magyar főváros jelenleg alig tud védekezni a globális éghajlatváltozással egyre sűrűsödő hőhullámok ellen, pedig számos urbanisztikai módszer létezik az épített környezet hatékony klimatizálására.