Bécs a térképen csak 250 kilométerre, élhetőség szempontjából viszont fényévekre van Budapesttől

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

A közelmúltban Donald Trump amerikai elnök csapott óriási reklámot az osztrák környezetvédelemnek azzal a megjegyzésével, hogy vannak országok, amelyek lényegében erdők; itt van mindjárt Ausztria, ahol az emberek „erdővárosokban élnek”, mégsem lángol a rengeteg úgy, mint Kaliforniában, mert szorgosan ápolják. Elisabeth Köstinger osztrák mezőgazdasági, regionális és turisztikai miniszter gyorsan reagált is az elhangzottakra, utalva Trump klímaváltozás-tagadására is: „nekünk ez lehetőség, hogy felhívjuk a figyelmet erdeink és országunk szépségére, de közben felfedjük az igazságot is a vitatható szavak mögött. Ausztria mindazok sorsát a szívén viseli, akik jelenleg is elszenvedik a klímaváltozás szörnyű következményeit, és őszintén reméljük, hogy a nyugati parti tüzeket sikerül megfékezni, amilyen gyorsan csak lehet.”

Azt már a 2020. júniusban elfogadott új bécsi zöld terekről szóló koncepcióból idézzük, hogy „Bécsnek sok dolga lesz a klímaváltozással a következő néhány évben. A zöld felületek különösen nagy szerepet játszanak a klímaváltozás lassításában, illetve a változó klímához való alkalmazkodásban. Elengedhetetlenek a biodiverzitás megőrzéséhez, a levegő tisztaságához, a városi klíma mérsékléséhez, a vízszabályozás egyensúlyához, emellett természetes árnyékolóként szolgálnak.”

Bécs vezetése tehát komoly veszélynek tartja a klímaváltozást, amit nemcsak lassítani kell, de együtt is kell élni vele. Nem csoda, hogy egymás után érkeznek a hírek az osztrák főváros zöldítéséről: hol a klimatizált utcákat bővítik jelentősen, hol a belvárosi 1. kerület részleges autómentesítéséről hoznak döntést. A Budapestnél népesebb, de kisebb területű Bécs többször elnyerte a világ legélhetőbb városa címet, idén áprilisban pedig a világ legzöldebb városának választotta a Resonance nevű tanácsadó cég, amely a rangsorhoz olyan szempontokat vett figyelembe, mint a növényzettel borított nyilvános terek aránya, a megújuló források részesedése az energiatortából, a tömegközlekedés használata, a légszennyezettség, a vízfogyasztás, az újrahasznosítási és komposztálási rendszer, a piacok száma és a város „besétálhatósága”. Az indoklásban azt írták, hogy Bécsnek számos újszerű ötlete van a városi közlekedésre és a közparkok kialakítására, de az eredményt inkább „a módszeres várostervezésnek” köszönhetik, valamint annak, hogy Bécs a közösségi közlekedés fellegvára, a város 1,8 millió lakójának csaknem 50 százaléka éves bérletet vásárol, és lelkesen használja is. Ma már a városi utaknak csak a 26 százalékát intézik autóval, a Bécsi Mobilitási Ügynökség számításai szerint az autóutak mégis az útfelületek 67 százalékát foglalják el, míg a kerékpárutak csak 1-et.

A szeptemberi Európai Mobilitási Héten a Bécsi Mobilitási Ügynökség ki is próbálta, mekkora helyet foglal el ugyanannyi ember, ha autóval, biciklivel vagy gyalog közlekedik.Fotó: Mobilitätsagentur Wien

50 százalék zöld terület

Júniusban a város zöldpárti és szociáldemokrata vezetése rendeletben írta elő, hogy az újonnan épített házakat úgy kell tervezni, hogy homlokzatuk 20 százalékát növényzet borítsa a zaj- és a légszennyezést, valamint a hősziget jelenséget enyhítendő, de vannak kivételek: a 7 és fél méternél alacsonyabb és tűzvédelmi okokból a 26 méternél magasabb épületekre sem vonatkozik a szabály, mentesülnek a családi házak, valamint a kiskertekben és közösségi kertekben felhúzott épületek, de a rendelet Bécs teljes területére vonatkozik, az ipari épületekre is. 

A burjánzó Boutiquehotel Stadthalle és a napelemeiFotó: Monika Haas/ Wikipédia

A zöld homlokzatok kialakítását a városvezetés legfeljebb 5200 euróval (1,9 millió forinttal) támogatja, a zöld projektekre elkülönített 3 millió eurós összeget további 500 ezer euróval növelték ennek érdekében. A cél, hogy több mint 150 új ház homlokzatának egyötödét borítsa növényzet – írta a Qubitnak Birgit Hebein, a városfejlesztésért, a közlekedésért, a klímavédelemért, az energiaügyekért és a részvételi kormányzásért felelős alpolgármester munkatársai. További 2,3 millió eurót különítettek el a 23 kerület klímavédelmi projektjeire – például párakapukra, ivókutakra – amelyeket a kerületek 20 százalékos önrésze mellett 80 százalékban Bécs városa finanszíroz ebben a rendszerben.

A zöld homlokzatokat egy sor hasonló intézkedés előzte meg, amelyeket a 2025-ös városfejlesztési tervhez és a Smart City Bécs Keretstratégiához igazítva hoztak meg az elmúlt években: ezek közül a legfontosabb az olyan közlekedési csomópontok és városi terek átalakítása, forgalomcsillapítása, mint a Johann-Nepomuk-Berger-Platz, a Johann-Nepomuk-Vogl-Platz, az Ottakringer Strasse vagy a Neulerchenfelderstrasse.

2017. és 2019. nyári kép a Johann-Nepomuk-Berger-PlatzrólFotó: Google Street View

A júniusban elfogadott, zöld terekről szóló koncepció azt tűzte ki, hogy a – városnak máris több mint 50 százalékát borító – zöld felületeket megőrzik, továbbfejlesztik és bővítik, akárcsak a vízzel borított területeket. Budapestről a növénnyel borítottságról hasonló százalékos adatot nem találtunk, ezért számoltunk: a Statista kimutatása szerint egy lakosra 75,9 m2 növénnyel borított terület jut, ez a lakossággal felszorozva 133 km2-t tesz ki, ami az 525,2 km2-es városnak körülbelül éppen a 25 százaléka. Budapest 2011-es területfejlesztési koncepciójában (167. oldal) a mezőgazdasági területekkel nem számolva arra jutnak, hogy 30,3 m2-nyi erdő és park jut egy főre.

A bécsi koncepcióhoz csatolt szándéknyilatkozatban kijelölik azokat a területeket, ahol tilos építkezni, illetve a növénnyel beültetés szempontjából is különböző zónákat jelölnek ki a történelmi parkoktól kezdve a későbbi parképítésre kijelölt területeken át a védendő vízpartokig. 

A Neulerchenfelderstrasse 2017 és 2019 nyaránFotó: Google Sreet View

Létezik emellett támogatás és ötlettár a nyáron túlságosan felforrósodó utcák árnyékolására; néhány utcában bevezették a találkozási zónákat, ahol autósoknak, bicikliseknek és gyalogosoknak azonos jogaik vannak, és a legnagyobb megengedett sebesség 20 km/h. 2020 nyarára összesen 22 ideiglenesen klimatizált utca állt a bécsiek rendelkezésére, emellett az autómentesített részeken gyerekbarát játszóutcákat is kialakítottak.

Eredmények

Amióta mérik a levegőben szálló por mennyiségét, Bécs 2019-ben érte el a legalacsonyabb értéket, de addigra már 8 egymást követő évben maradt alatta a város levegőjének szennyezettsége az európai uniós elvárásoknak és az annál is szigorúbb osztrák határértéknek is. Bécs a 2000-es évek óta tudatosan, egymásra épülő intézkedésekkel dolgozik a légszennyezés ellen, ennek köszönhetően 2003 óta felére csökkent a szállópor-szennyezettség éves maximuma, amit a városvezetés a tömegközlekedés fejlesztésének, a parkolóhely-menedzsmentnek, az elektromos és alacsony kibocsátású járművek növekvő használatának, a környezetbarát építési területek előírásának, a lakóépületek fűtéskorszerűsítésének tulajdonít. Ma már az a probléma, hogy a bécsi szállópor-szennyezés (ami Magyarországon különösen sok egészségügyi probléma forrása) mintegy háromnegyede nem helyben termelődik, hanem a szelek fújják oda távolabbi régiókból, éppen ezért Bécs a minden tagállamra vonatkozó, szigorú EU-s előírásokat támogatja ebben a kérdésben. 

A szmogmentesítés és a városi hőség elleni küzdelem közegészségügyi következményeiről a bécsi városháza nem tájékoztatott, de beszédes, ahogy Bécs lakossága alakult. Ferenc József uralkodásának utolsó évében, 1916-ban volt a maximumon, akkor több mint 2,2 millióan éltek a városban, majd fokozatosan csökkenni kezdett a népesség, egészen az 1991-es 1,54 millióig. Tíz év stagnálás után Bécs a 21. században újra gyarapodni kezdett, és a 2001-es 1,55 millióról 2018-ra 1,9 millióra nőtt a lakosság, a trend tehát korántsem azt mutatja, hogy menekülnének a városból az emberek. Igaz, ezzel párhuzamosan Ausztria lakossága is hasonló mértékben növekedett a 2000-es években az Európán belüli és kívüli bevándorlóknak köszönhetően. Budapesten az 1980-as lakossági csúcshoz képest, amikor több mint kétmillióan éltek itt, még mindig hiányzik 250 ezer ember, 2001 óta 1,75 millió körül stagnál a népesség. Bécs lakossága évente mintegy 25 ezer fővel bővül, és évi 13 ezer lakás épül az elszállásolásukra, a városnak tehát „minden évben fel kell építenie egy kisvárost”, ahogy Maria Vassilakou korábbi polgármester-helyettes fogalmazott. Ilyen tempó mellett érthető, ha fenntartható megoldásokra törekednek.

Klimatizált utca BécsbenFotó: PID/ Christian Fürthner

Bár az autók száma Bécsben nominálisan még nőtt is az utóbbi években, a sűrűségük pedig nem változott szignifikánsan – 2012-ben 390,2 autó jutott ezer emberre, 2018-ban pedig 373,8 –, a személyi sérüléssel járó balesetek száma arra utal, hogy a használatuk visszaszorulóban van: a 2012-es 6348-ról 2018-ra 5200-ra csökkent. Ausztria a megújuló energiaforrások használatában élen jár az Európai Unióban, 2018-ban az elfogyasztott villamosenergia 73 százaléka származott nem fosszilis energiaforrásból, ez volt a legnagyobb arány az EU-tagállamok körében, míg Magyarország 8 százalékkal hátulról a második lett. A teljes energiatortán belül Ausztriában 33,4 százalék a megújulók részesedése, ezzel az ötödik helyen áll az unióban, de az ország hagyományosan jeleskedik a biogazdálkodásban is, az organikus gazdálkodással művel földek aránya ebben a tagállamban a legnagyobb. Mindezek eredménye is, hogy a szomszédos Ausztriában százezer emberre vetítve kevesebb mint fele annyi haláleset történik környezetszennyezés miatt, mint Magyarországon (53, illetve 123 eset per százezer fő) az Európai Környezetvédelmi Ügynökség friss jelentése szerint.

Tudatformálódás

Miközben Budapesten a nagy többség egyetért azzal, hogy tisztábbnak kellene lennie a levegőnek, ezt nem sokan kötik össze az autók túlhasználatával, sem a tömegközlekedés fejlesztésével. Igaz, ha úgy teszik fel a kérdést, hogy kitiltsák-e a régi dízelautókat a városból, már a válaszadók 67 százaléka helyeselné az intézkedést - derült ki a Greenpeace megbízásából 2018 végén elvégzett reprezentatív Závecz-felmérésből. Bécsben sem élnek tudatosabb emberek, mint Budapesten, a lakosság torkán le kellett nyomni azokat az intézkedéseket, amelyeket sok esetben korlátozásként élhettek meg – még ha Michael Ludwig bécsi polgármester szerint a lakosság véleményét rendszeresen kikérve, tudományos alapon is formálják a városképet és Bécs jövőjét.

Mint a bécsi polgármesteri hivatalból a Qubitnek írták, ennek megfelelően 1995 óta rendszeresen szondázzák terjedelmes kérdőívekkel a városi közvéleményt az életminőség különféle területeiről, és úgy látják, hogy a bécsiek személyes tapasztalatai szerint is egyre élhetőbbé vált a lakóhelyük. 2018-ban már ötödszörre végezték el a Bécsi Egyetem szociológiai intézete és az önkormányzat együttműködésében készült kutatást, és egyebek mellett a következők derültek ki:

  • 2003 óta 20 százalékponttal nőtt azoknak az aránya, akik elégedettek a bécsi levegő minőségével, a közlekedés zajszintjével, elfogadhatónak tartják a porszennyezés mértékét.
  • Tíz bécsiből csaknem kilenc egyetért azzal az állítással, hogy a városban egész jól el lehet lenni autó nélkül is.
  • Bécsben egyre nagyobb arányban választják a közlekedés környezetbarát formáit, így például a lakosság 85 százaléka hetente többször gyalogol, több mint 70 százalékuk pedig tömegközlekedik.
  • A munkába közösségi közlekedési eszközzel járók aránya évek óta növekszik, míg az autóval dolgozni indulóké csökken.

Amikor a városháza szakértőit arról kérdeztük, hogyan érték el, hogy a társadalom jól fogadja a zöld fordulatot, a következő tényezőket említették. 

  • Világos politikai elkötelezettségre van szükség a társadalmi szempontú és klímabarát városfejlesztés iránt. 
  • Átfogó, módszeresen felépített intézkedésekkel kell elősegíteni a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és a klímaváltozás hatásainak mérséklését.
  • Folyamatos, átfogó tájékoztatással kell elérni, hogy az emberek részt vegyenek a változásban, emellett be kell vonni őket is a döntésekbe.
  • Okos, átgondolt fejlesztésekkel vonzóbbá kell tenni a közösségi közlekedést.
  • Vonzó támogatási formákkal kell elősegíteni a lakossági zöld beruházások növekedését, ilyen például az a 4000 eurós támogatási forma, amire alulról építkező, helyi közterületi fejlesztésekkel lehet pályázni.

Bécs 2050

A 2014-ben elfogadott, 2019-ben módosított Smart City Bécs Keretstratégia pontosan kijelöli azokat a célokat, amelyeket a városnak 2050-re el kell érnie, mivel – ahogy a bevezetőben írják – az előttünk álló három évtized sorsdöntő lesz annak ellenére is, hogy a klímaváltozás következményeivel máris együtt kell élni. 

Bécs a PraterbőlFotó: Pixabay / mimikama

Mint stratégia bevezetőjében írják, Bécs úgy döntött, hogy saját kezébe veszi a sorsát, ahelyett, hogy ölbe tett kézzel nézné, ahogy a dolgok rosszra fordulnak. A környezeti szempontok mellett számos társadalmi célt (a szegénység felszámolásától a minőségi oktatásig) is megfogalmazó stratégiát vállaltan szeretnék más nagyvárosok elé is példának állítani az elkövetkező évtizedekre. A cél, hogy minél többet őrizzenek meg a város erőforrásaiból, miközben társadalmi és technológiai innovációkkal tartják fenn a megszokott életminőséget Bécsben – ez azonban nem megy a lakosság részvétele nélkül. A konkrét célok közé tartozik:

  • 2030-ig 50, majd 2050-ig 80 százalékkal csökkenteni az egy főre jutó üvegházgáz-kibocsátást.
  • Ehhez az egy főre jutó energiafogyasztást 2030-ig 30, 2050-ig 50 százalékkal kell csökkenteni.
  • Az energiafelhasználásban fokozatosan növelni kell a megújulók arányát, hogy 2050-re elérje a 70 százalékos részesedést az elfogyasztott energiában;
  • Fenn kell tartani a város élhetőségét, ami, mint írják, nem megy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás nélkül. A problémát csak fokozó légkondicionálás helyett építészeti megoldásokkal, esővíz- és szennyvízmenedzsmenttel, a zöld és nyitott területek összekötésével igyekeznek mérsékelni a hatásokat.
  • A közlekedés szén-dioxid-kibocsátását 2050-re nullára kell csökkenteni. A stratégia szerint addigra a városi mobilitásnak Bécsben már nem az lesz a szerepe, mint ma, mert a munkát otthonról intézik az emberek, és sétatávolságban lesznek a jó minőségű iskolák, ezért a legtöbb utat rekreációs célokból teszik a városlakók. A stratégiában felrajzolt jövőkép szerint addigra alig valakinek lesz saját autója; kerékpárutak hálózzák be a várost, a tömegközlekedés tovább terjeszkedik, és elektromos önvezető bérautók állnak majd rendelkezésre, így sokkal kevesebb embernek lesz saját kocsija, mint most.
  • A célok megvalósításához Bécsnek 2030-ig vezetővé kell válnia az innovációban és a digitalizációban.

Október 11-én önkormányzati választásokat tartanak Bécsben, és a Politico közvélemény-kutatásokat összesítő elemzése szerint a várost minimális többséggel irányító szociáldemokrata-zöld koalíció várhatóan még erősít is 2015-ös pozícióin néhány százalékpontot, miközben a néppárt jelentősen erősödik, az ibizai korrupciós botránytól tépázott szélsőjobboldai szabadságpárt pedig csúnyán visszaszorul a városi tanácsban. Bár az intézkedéseknek számos ellenzője van – elég csak körbenézni az elmúlt hetekben erősen kampányoló Hebein alpolgármester Facebook-oldalán a kommentek között – a regnáló városvezetés stabil népszerűsége arra enged következtetni, hogy a lakosság jelentős része a városi autózást visszaszorító intézkedések ellenére is képes azonosulni a célokkal, és nem bánja, hogy részt kell vennie a zöld változásban – amelyet nemcsak Bécs, hanem a Smart City proram keretében Salzburgtól Eisenstadtig több osztrák város is elindított.

Érdekel a nagyvárosok jövője? Szeretnéd tudni hogyan menthető meg Budapest a közlekedési káosztól? Akkor ne maradj le hétfő délutáni online beszélgetésünkről sem, ahol magyar kutatók: Rab Judit urbanista, Édes Balázs közlekedésgazdász és Sebők Máté humánökológus vitáznak majd erről. (szeptember 28., hétfő 18.00, Energiahajó)

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző öt újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: