Új megközelítésre van szükség ahhoz, hogy a jövőbeli járványok ne végezzenek több millió emberrel – írja egy új kutatásra hivatkozva a BBC. A jelentést egy, az ENSZ által alapított szervezet, az IPBES (Kormányközi Tudományos-Politikai Platform a Biodiverzitásról és az Ökoszisztéma-szolgáltatásokról) készítette.

Az IPBES jelentése szerint fontos lenne, hogy megakadályozzák az emberek, a vadon élő állatok és az állattartás keveredését, mert csak így csökkenthető annak a kockázata, hogy a baktériumok és vírusok átterjedjenek az állatokról az emberekre. Ezenfelül egészségügyi ellátást kéne biztosítani a magas kockázatú területeken az állatok közelében élő embereknek, mert ez meggátolhatja a betegségek szélesebb körű elterjedését.

Mindehhez arra lenne szükség, hogy világszerte közös megközelítést alkalmazzunk, mert a világjárványok csak így előzhetők meg. Bár ez sok pénzbe kerülne, a jelentés szerzői szerint mindez százszor olcsóbb lenne, mint amennyibe a járványok következményei kerülnének.

A dokumentum arra is kitért, hogy

• az embereknek abba kellene hagyniuk a vadon gyarmatosítását, és kevesebb húst kellene enniük, mivel a modern ipar a fő kapcsolatteremtő az emberek és a kialakulóban lévő kórokozók között;
• a kormányoknak együtt kellene működniük a jövőben a járványok megelőzése érdekében, és gyorsan el kellene fojtaniuk a járványok kitörésének gócpontjait;
• ha nem sikerül összehangolt globális tervet készíteni, a jövőben jóval többen fognak meghalni a Covid-19-nél veszedelmesebb járványok miatt a Földön.

Az IPBES szerint a ma zajló világjárvány jövő nyárig nagyjából 16 billió dolláros kárt fog okozni a világgazdaságnak. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy a megelőző intézkedések – például a vadon élő állatok kereskedelmének visszaszorítása – évente 22-31 milliárd dollárba kerülne. Bár ez nagy összeg, de mégis eltörpül a koronavírus okozta gazdasági válság költségeihez képest.

A jelentés szerzői szerint a járványkockázat évről évre növekszik: évente több mint öt új betegség jelenik meg. Ez nem meglepő, ha tudjuk, hogy az emlősök és a madarak több mint egymillió, ma még ismeretlen vírust hordozhatnak. Az ebola és a zika, illetve más fertőző betegségek (influenza, HIV, koronavírus) nagyjából 70 százaléka állatoktól származik. Ezek a betegségek könnyen átugorhatnak az egyik fajról a másikra, ha az emberek a vadon élő állatállománnyal érintkeznek.

Az IPBES azt javasolta, hogy

• állítsanak fel egy járványügyi szakértői csoportot, ami a klímaváltozással foglalkozó testületekhez hasonló munkát végezne;
• nemzetközi szinten készüljenek fel a járványok kitörésének megelőzésére, illetve kontrollálására;
• és dolgozzanak ki közös stratégiát azon földhasználati projektek értékelésére, amik az embereket az állati vírusokkal való érintkezés kockázatának teszi ki.

„A járványok egyre gyakoribbak, de megelőző stratégia nélkül még gyakrabban fognak megjelenni. Gyorsabban fognak terjedni, több emberrel fognak végezni, és pusztítóbb lesz a hatásuk a globális gazdaságra. [...] A Covid-19 bebizonyította, hogy [a mostani stratégia] egy lassú és bizonytalan út, mivel a halálesetek, a betegségek, a gazdasági összeomlás és az elvesző megélhetés miatt növekedni fog az emberélet költsége.”

– olvasható az IPBES jelentésében.

Ma fizessünk kevesebbet, vagy holnap sokkal többet?

A szerzők szerint a járványok fő mozgatórugói a mezőgazdasági terjeszkedés intenzitása, a vadon élő állatok fogyasztása és a velük folytatott kereskedelem, illetve a globális turizmus.

Ezeknek a visszaszorítása azonban nem lesz egyszerű. Az állattartásból és a vadonból származó hús fogyasztásának korlátozása komoly ellenállásba ütközhet például Brazília részéről, mivel az állattenyésztés és az állati takarmányok előállítása nagy mértékben hozzájárul az ország GDP-jéhez. Más tanulmányok ugyanakkor rámutattak, hogy a húsfogyasztás csökkentése megvédené a vadon élő állatokat, javítana az emberek egészségén, és a klímaváltozás elleni harcban is nagy segítséget nyújtana.

„Természetesen igen nehéz megjósolni az ismeretlent, és a valós számok ennél alacsonyabbak vagy magasabbak is lehetnek. De az teljesen világos, hogy a megelőzés költségei nagyságrendekkel alacsonyabbak, mint egy súlyosabb világjárvány költségei.”

– mondta Peter Daszak, a tanulmány vezető szerzője a BBC-nek.

„Világos, hogy [a jelentés] a költségeket tekintve kissé spekulatív. De nagyjából helyesnek tűnik, főleg akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a mostani járvány mennyibe kerül, és ez [a becslés] még óvatos is, tekintettel az ilyen típusú betegségek széles skálájára.”

– mondta Kate Jones, a University College London professzora, aki nem vett részt a tanulmányban.

A járvány- és válságkezeléssel kapcsolatos döntéseket azonban nem a témával foglalkozó szakemberek, hanem a politikusok fogják meghozni.

„Nem azt nehéz eldönteni, hogy mit tegyünk. Tudjuk mit kell tennünk: csökkentenünk kell az erdőirtást, és helyre kell állítanunk az egészséges viszonyt az emberek és a vadon között. A kérdés az, hogy a politikusok hajlandók lesznek-e minden évben több tízmilliárd dollárt erre költeni, és fenntartani ezt a beruházást, hogy elkerüljék a több billió dolláros veszteséget, ami az életek elvesztésével és a károkozással jár.”

– mondta a BBC-nek Lee Hannah, a Conservation International környezetvédelmi csoport munkatársa.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás

link Forrás

link Forrás