A karanténkorlátozások hatására a jóléti államokban csökkenni látszik a koraszülések száma
Az elmúlt évtized statisztikáinak összehasonlító elemzése alapján a kijárási korlátozások bevezetésével párhuzamosan 23 százalékkal kevesebb újszülött jött világra a várandóság 36. hete előtt, miközben a halva születések száma nem emelkedett ilyen ütemben – derül ki a Lancet Public Health folyóiratban nemrégiben megjelent átfogó holland tanulmányból.
A hollandiai jelenség nem egyedülálló. A Qubitnek nevük mellőzésével nyilatkozó magyar neonatológusok hasonló tendenciákról számoltak be. Ugyanakkor hozzáférhető hivatalos statisztikák híján „lehet, hogy csak véletlen az érezhetően kevesebb ilyen eset” – fogalmazott az általunk megkérdezett egyik fővárosi szülész-nőgyógyász szakorvos.
Tavaszi gyanú
A SARS-CoV-2 vírus okozta pandémia terjedésével párhuzamosan zajló jelenségre a New York Times nyári összeállítása szerint először Írországban és Dániában figyeltek fel.
Az írországi Limerick Egyetem neonatológusai egy júniusi preprint tanulmányban a 2020 januárja és áprilisa között született korababák számát hasonlították össze ugyanerre az időszakra vonatkozóan 2001-ig visszamenően, összesen több mint 30 ezer csecsemő adatait vizsgálva. Kiderült, hogy idén tavasszal a korábbiakkal szemben negyedannyi koraszülés volt, az ezer élveszülésből 3 esetben előforduló 1 kilogramm alatt csecsemőből pedig egyet sem kellett világra segíteni.
Ezzel párhuzamosan a koppenhágai Statens Serum intézet kutatói március 12-től április 14-ig nézték végig a vonatkozó statisztikákat, közel 31 ezer koraszülött adatait összevetve az elmúlt öt év ugyanazon periódusaival. A dánok úgy találták, hogy a 28. hét előtt született korababák száma a kijárási korlátozások idején 90 százalékkal esett vissza.
Stresszmentes karantén és a vírushatás
A nemrégiben publikált holland tanulmány szerzői jóval nagyobb mintát vizsgáltak. 1,5 millió 2010 és 2020 között világra jött csecsemő születéskori adatait elemezve jutottak arra, hogy azután csökkent a koraszülések száma, hogy március első felében országszerte bevezették a kijárási korlátozásokat. Az elemzés szerint gyanítható, hogy a tendencia az alacsonyabb társadalmi státuszú anyáknál kevésbé vagy egyáltalán nem volt tapasztalható, csak ott, ahol a karantén egzisztenciálisan és érzelmileg nem okozott a korábbinál nagyobb stresszt.
A holland tanulmány szerzői ennek kiderítésére további kutatásokat javasolnak, szerintük ugyanis Nepálban és Indiában, ahol az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés jóval korlátozottabb, mint az európai jóléti államokban, a korlátozások alatt megnövekedett a koraszüléssel végződő terhességi komplikációk száma.
Erre utal egyébként az extrém kis súlyú koraszülöttekről (extrem prenatal infant, EP) szóló, 17 ország szakorvosainak megkérdezésén alapuló, preprint formában októberben publikált kutatás is, amely szerint a legrizikósabb kategóriában nem volt számottevő különbség a COVID-19 miatt korlátozások idején, illetve az év ugyanezen időszakára vonatkozó korábbi statisztikák között. A tanulmány szerzői ebből azt a következtetést vonták le, hogy a halálozási mutatók tekintetében leginkább veszélyeztetett extrém koraszülések számát semmilyen formában nem befolyásolták a világszerte meghozott karanténintézkedések.
A rendelkezésre álló szakirodalom alapján az egyértelműnek látszik, hogy az anya SARS-CoV-2-fertőzése a magzatra is negatív hatást gyakorolhat. Jelenleg úgy tűnik, hogy a fertőzött nők gyermeke háromszor nagyobb valószínűséggel jön idő előtt a világra, mint a nem fertőzött anyáké. Az azonban nyitott kérdés, hogy a koraszüléseknek valójában mennyiben oka a COVID-19 betegséget kiváltó új koronavírus, és mennyiben játszhatnak szerepet más tényezők. A kutatások jelenlegi állása szerint a vírusinfekció növeli a koraszülés kockázatát, függetlenül attól, hogy az anyának vannak-e tünetei, mivel a SARS-CoV-2 a méhlepényt is érintheti, ettől pedig a placenta is gyulladásos állapotba kerülhet, ami miatt a magzat vérellátása romlik.
Preventív távolságtartás
A pandémia megfékezésére bevezetett lezárások és a koraszülések csökkenése közötti összefüggéseket firtató eddigi publikációk szerint az okok között a távolságtartás miatt általában is csökkenő fertőzési lehetőségek, a növekvő szociális és személyes higiénia, valamint a kisebb forgalom miatt csökkenő légszennyezés, elsősorban a szállópor-terhelés is jelentőséggel bír. Az utóbbi összefüggést ma már kutatások sora bizonyítja, legutóbb egy 50 ezer várandós nő bevonásán és vizsgálatán alapuló amerikai kutatás támasztotta alá, hogy a levegő szennyezettsége fokozza a koraszülés kockázatát
A legfrissebb holland tanulmány szerzői azonban úgy vélik, hogy a csecsemő életkilátásait alapvetően befolyásoló, számos egészségügyi kockázattal járó koraszülések megelőzéséhez még nem elég annyit tudni, hogy bizonyos társadalmi rétegekben preventív hatása lehet a stresszmentes otthonmaradással járó izolációnak. Szerintük a továbbiakban vizsgálni kell a spontán és indukált koraszülések közötti különbségeket, illetve azt is, hogy van-e bárminemű, statisztikailag is igazolható összefüggés a demográfiai mutatók, a társadalmi-gazdasági státusz, a mobilitási szokások, valamint az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférés mentén.
Korábbi kapcsolódó cikkeink: