Így változott Budapest levegője a pandémia első hulláma alatt

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Az ELTE TTK Kémiai Intézetben működő Budapest Aeroszol Kutató és Oktató Platform (BpART) Laboratóriumának kutatói Salma Imre egyetemi tanár vezetésével megvizsgálták, milyen hatása volt a COVID-19 járvány első hullámában tett intézkedéseknek Budapest levegőminőségére. 

Az Európai Földtudományi Társaság Atmospheric Chemistry and Phisics című folyóiratában közölt tanulmányuk szerint a légkörkémiai folyamatok tanulmányozásából kiderült, hogy a korlátozások hatására a nitrogén-oxidok, a szén-monoxid és az aeroszol részecskék számának koncentrációja csökkent, a szálló por koncentrációja nem változott, az ózon viszont növekvő tendenciát mutatott.

A kijárási korlátozás időszakában, március 28. és május 17. között Budapest gépjárműforgalma munkanapokon a szokásos érték felére csökkent. Ezzel párhuzamosan néhány kulcsfontosságú légszennyező anyag koncentrációja is jelentősen mérséklődött. „A nitrogén-oxidok koncentrációja 45–65 százalékkal volt kevesebb a 2017–2019. évek azonos időszakához képest, míg a szén-monoxidnak, az aeroszol részecskék számának a csökkenése 25–30 százalékot ért el. A szálló por és a finom méretű szálló por tömege nem mutatott jelentős eltérést a korábbi évektől. Az ózon koncentrációja kisebb, 5–10 százalékos mértékben, de növekvő tendenciát jelzett” – olvasható az ELTE honlapján megjelent kutatási ismertetőben

Nyári forgalom a VáralagútbanFotó: Michal Fludra/NurPhoto via AFP

Kiderült az is, hogy a koncentrációk változása csak részben kapcsolatos a gépjárműforgalommal. A légköri koncentrációk alakulását ugyanis összetett, belsőleg kölcsönható kémiai, fizikai és meteorológiai rendszer több eleme is jelentősen befolyásolhatja. A csapadék, a szélsebesség, a határréteg vastagsága, a transzportfolyamatok, a légkörkémiai reakciók rendszere, továbbá egyéb, nem közlekedési források együttesen alakíthatják a koncentrációkat.

A zavaró hatásoktól megtisztított adatsorok részletesebb kiértékelés azt mutatta, hogy 10 százalékos forgalomcsökkenés 6 százalék körüli visszaesést eredményezett a nitrogén-oxidok koncentrációjában. Az aeroszol részecskeszám és a szén-monoxid esetében a csökkenés üteme 4 és 2 százalék volt. 

A kutatók szerint a gépjárműforgalom csillapításának komoly jelentősége lehet a budapesti levegő minőségének javításában az említett kémiai anyagok tekintetében. Ugyanakkor Budapest levegőminőségének központi szereplőjét, az aeroszol tömeget csak korlátozott mértékben lehet a gépjárműforgalom csökkentésével szabályozni. Ez a légszennyező nagyobb része ugyanis más forrásokból, például a háztartási fűtésből és tüzelésből, különösen a biomassza égetéséből, valamint a mezőgazdaság és az építkezések területéről származik. 

(Via ELTE)

Korábbi kapcsolódó cikkeink: