Így változott Budapest levegője a pandémia első hulláma alatt
Az ELTE TTK Kémiai Intézetben működő Budapest Aeroszol Kutató és Oktató Platform (BpART) Laboratóriumának kutatói Salma Imre egyetemi tanár vezetésével megvizsgálták, milyen hatása volt a COVID-19 járvány első hullámában tett intézkedéseknek Budapest levegőminőségére.
Az Európai Földtudományi Társaság Atmospheric Chemistry and Phisics című folyóiratában közölt tanulmányuk szerint a légkörkémiai folyamatok tanulmányozásából kiderült, hogy a korlátozások hatására a nitrogén-oxidok, a szén-monoxid és az aeroszol részecskék számának koncentrációja csökkent, a szálló por koncentrációja nem változott, az ózon viszont növekvő tendenciát mutatott.
A kijárási korlátozás időszakában, március 28. és május 17. között Budapest gépjárműforgalma munkanapokon a szokásos érték felére csökkent. Ezzel párhuzamosan néhány kulcsfontosságú légszennyező anyag koncentrációja is jelentősen mérséklődött. „A nitrogén-oxidok koncentrációja 45–65 százalékkal volt kevesebb a 2017–2019. évek azonos időszakához képest, míg a szén-monoxidnak, az aeroszol részecskék számának a csökkenése 25–30 százalékot ért el. A szálló por és a finom méretű szálló por tömege nem mutatott jelentős eltérést a korábbi évektől. Az ózon koncentrációja kisebb, 5–10 százalékos mértékben, de növekvő tendenciát jelzett” – olvasható az ELTE honlapján megjelent kutatási ismertetőben.
Kiderült az is, hogy a koncentrációk változása csak részben kapcsolatos a gépjárműforgalommal. A légköri koncentrációk alakulását ugyanis összetett, belsőleg kölcsönható kémiai, fizikai és meteorológiai rendszer több eleme is jelentősen befolyásolhatja. A csapadék, a szélsebesség, a határréteg vastagsága, a transzportfolyamatok, a légkörkémiai reakciók rendszere, továbbá egyéb, nem közlekedési források együttesen alakíthatják a koncentrációkat.
A zavaró hatásoktól megtisztított adatsorok részletesebb kiértékelés azt mutatta, hogy 10 százalékos forgalomcsökkenés 6 százalék körüli visszaesést eredményezett a nitrogén-oxidok koncentrációjában. Az aeroszol részecskeszám és a szén-monoxid esetében a csökkenés üteme 4 és 2 százalék volt.
A kutatók szerint a gépjárműforgalom csillapításának komoly jelentősége lehet a budapesti levegő minőségének javításában az említett kémiai anyagok tekintetében. Ugyanakkor Budapest levegőminőségének központi szereplőjét, az aeroszol tömeget csak korlátozott mértékben lehet a gépjárműforgalom csökkentésével szabályozni. Ez a légszennyező nagyobb része ugyanis más forrásokból, például a háztartási fűtésből és tüzelésből, különösen a biomassza égetéséből, valamint a mezőgazdaság és az építkezések területéről származik.
(Via ELTE)
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
Hogyan lehetne javítani Budapest és a vidék levegőminőségén?
Mit tehetünk a légszennyezettség csökkentéséért, az energiaszegénység leküzdéséért és az energiahatékonyság fokozásáért? A napokban elindult Energiahajó rendezvénysorozatunk második, online beszélgetése megnézhető, meghallgatható a Qubit videó- és podcastcsatornáin is.
A légszennyezettség az a csendes gyilkos, amivel megtanultunk együtt élni, pedig nem kellene
Egy átlagos magyar négy hónapot veszít az életéből a szálló por koncentrációja miatt. Hosszú távon az autósok számának csökkentésével, az épületek energiahatékonyságának növelésével, a távhőszolgáltatás fejlesztésével és szemléletformálással lehetne a legtöbbet javítani a helyzeten, derült ki a Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó Energiahajó rendezvénysorozatának Lehoczky Annamária éghajlatkutató, Csontos Csaba energiaszegénység-szakértő és Szabó Árpád urbanista részvételével megtartott szerdai beszélgetésén.
Európában minden nyolcadik ember a szennyezés miatt hal meg, Magyarországon minden ötödik-hatodik
Emberéletekben mérhető Kelet-Európa hátránya a Nyugathoz képest, ha a szennyezett környezet ártalmait vizsgálják. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint Magyarországnak még sok teendője van, különösen a szállópor-szennyezés csökkentése érdekében.