Európában minden nyolcadik haláleset összeköthető a szennyezés valamelyik formájával – derült ki a koppenhágai székhelyű Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) kedden kiadott új jelentéséből.

A levegő- és a zajszennyezés, valamint a rossz vízminőség és a vegyszereknek való kitettség a halálesetek 13 százalékáért tehetők felelőssé a kontinensen. A szennyezés a szegényebb és sebezhetőbb közösségeknek okozza a legtöbb kárt, de ez a megosztottság kelet-nyugati viszonylatban is érzékelhető Európában.

Az ügynökség megállapítása szerint határozott cselekvésre van szükség, hogy a legszegényebbeket megvédjék ezektől az ártalmaktól. Virginijus Sinkevicius, az EU környezetvédelmi biztosa szerint az egészség és a környezet állapota között világos összefüggés van, tehát „ha a bolygó gondját viseljük, nemcsak az ökoszisztémák érdekében cselekszünk, hanem életeket is mentünk”.

A jelentés sajnos nem túl friss számokkal dolgozik, 2012 az utolsó év, amelyikből teljes körű adatok elérhetők, így annak az évnek a mérlege alapján állapítják meg, hogy az Európai Unióban 630 ezer idő előtti haláleset következett be a környezetszennyezés különféle formái miatt – 1990-ben még egymillió volt azoknak a haláleseteknek a száma, amelyek a levegő szennyezettsége, elsősorban a PM_2,5 szállópor-szennyezés miatt következtek be. Ma is igaz, hogy a különféle szennyezések gyakran összeadódnak, illetve sok esetben közösen okozzák a súlyos egészségkárosodást.

A szennyezési formák közül a leggyilkosabb a szmog, ami 400 ezer ember korai haláláért volt okolható 2012-ben, míg a zajszennyezés 12 ezer életet követelt. A fennmaradó eseteket a szélsőséges időjárással összefüggő jelenségek okozták. A levegőszennyezés az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO szerint világszerte milliók halálához vezet évről évre, és a sztrók, a tüdőrák, valamint a szívbetegségek miatt bekövetkezett halálesetek egyharmadáért közvetlenül felelőssé tehető. A zajszennyezés pedig szívbetegségek kialakulásához járul hozzá a vérnyomás és a stresszhormonok szintjének növelésével.

Kelet és Nyugat

A jelentésből világosan kirajzolódnak a Kelet- és Nyugat-Európa közötti különbségek. A környezeti ártalmak Norvégiában és Izlandon a halálesetek 9 százalékáért felelősek, míg ugyanez az arány a skála túlvégén, Albániában és Bosznia-Hercegovinában 27 százalék. Az EU-n belül Románia a sereghajtó, ahol a halálesetek 19 százaléka tudható be a környezet szennyezésének.

A jelentés megállapítja, hogy a szociálisan deprivált csoportok általában a szegénység, a rossz minőségű környezet és a rossz egészségi állapot hármas terhe alatt görnyednek. „Kelet- és Délkelet-Európa szegényebb, egyszersmind szennyezettebb, mint Európa többi része, a szállópor-szennyezést súlyosbítja a szilárd tüzelőanyagok használata.”

A jelentésben nem szerepeltek részletes országadatok, azaz hogy melyik országot mennyire terhelik a környezetszennyezés különböző formái. Ami Magyarországot illeti, a környezeti ártalmak egészségre gyakorolt hatását vizsgálva nem a visegrádi országokkal, hanem Romániával és Bulgáriával vagyunk egy ligában, mint az alábbi térkép is mutatja. Ha az összes haláleset 17-22 százaléka a szennyezés (leginkább a szmog) miatt következik be, az azt jelenti, hogy Magyarországon körülbelül minden ötödik haláleset köthető ehhez.

A százezer lakosra vetített halálesetek számában Magyarország a teljes listán hátulról az ötödik, az unión belül pedig hátulról a harmadik, 124 esettel.

A légszennyezettség emberéletekre gyakorolt hatását ábrázoló térkép már frissebb, 2018-as adatokkal dolgozik. Eszerint kifejezetten rossz a helyzet a PM_2,5, azaz a 2,5 mikronnál kisebb – ezért a tüdőből nem, vagy csak nehezen kiürülő – szállópor-szennyezés tekintetében. Ez a szennyezés elsősorban a szilárd tüzelőanyagok elégetése, valamint a dízel meghajtású és kétütemű járművek használata során keletkezik. Mint a térképen feltüntetett adatokból, az elveszített évek számából látszik, a szálló por jóval nagyobb mértékben veszélyezteti az egészséget, mint a nitrogén-dioxid.

A leginkább a közúti forgalom által kibocsátott NO₂-szennyezést illetően Magyarország nem a sereghajtók közé tartozik, de nem biztos, hogy ez így marad, ha az autóvásárlási trendek úgy folytatódnak, ahogy eddig. A benzines autók száma az Eurostat adatai szerint a 2013-as 3,04 millióról 2017-re 3,47 millióra bővült, a gázolajos autók száma pedig még nagyobbat nőtt: 2013-ban még csak 740 ezer, 2017-ben viszont már 1,06 millió dízelautója volt a magyar tulajdonosoknak. Eközben a KSH adatai szerint a magyarországi járművek átlagéletkora a 2006-os 10,3 évről 2017-re 14,1-re nőtt.

A jelentésben idézték az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének 2016-os adatait arról, hogy az uniós országok legnagyobb kisebbségét alkotó romák közül mennyien férnek hozzá a vezetékes vízhez. Míg Spanyolországban és Csehországban a cigányok 2 százaléka él olyan háztartásban, ahol nincs vezetékes víz, Görögországban pedig 9 százalék ez az arány, Magyarországon 33 százalék. Igaz, Horvátországban a romák 34 százaléka, Romániában pedig elképesztően nagy hányaduk, 68 százalékuk kénytelen vezetékes víz nélkül élni.

Mi a teendő?

A környezetvédelmi ügynökség javaslatokat is tesz arra, hogyan lehetne minimalizálni a szennyezett környezet káros hatásait. Elsősorban a városi kék és zöld terek, azaz a vízpartok és növénnyel borított területek növelésével, mivel ezek lehűtik a városokat a hőhullámok idején, elvezetik az árvizeket, csökkentik a zajszennyezést és védik a városi biodiverzitást. Emellett pedig a közúti közlekedés csökkentésével és a fosszilis üzemanyagok kiszorításával – összhangban az Európai Bizottság javaslataival.

Londonban bevezették az ultraalacsony kibocsátású zónát (ULEZ), hogy csökkentsék a közlekedésből eredő károsanyag-kibocsátást a nagyvárosban. Az elavultabb járművekkel közlekedőket ezekben a zónákban magasabb behajtási díjakkal szankcionálják. Olaszországban alakították ki a legtöbb alacsony kibocsátású zónát, bár ezek közül a legtöbb csak átmeneti. Körülbelül 80 ilyen területet jelöltek ki Németországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban pedig 14-14-et.

Franciaországban 20 millió eurót fordítottak a kerékpáros közlekedés támogatására olyan intézkedésekkel, mint például az 50 euróig ingyenes szervizszolgáltatás. Ennek fő motivációja azonban nem a környezetszennyezés mérséklése, hanem a járvány első hulláma utáni elővigyázatosság volt. Ehhez hasonlóan Brüsszelben is azért döntöttek további 40 kilométer bicikliút megépítéséről, hogy kevesebben kényszerüljenek a sokszor zsúfolt tömegközlekedési járművekkel utazni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: