Bizonyos mértékben még a koronavírus ellen is hatásos lehet az ősi csodaszer, az ecet
Közismert, hogy az ecetet már az ókorban is használták Egyiptomban és Babilóniában éppúgy, mint Perzsiában, és nem csak az élelmiszerek tartósítására: a leginkább borból készített ecetet az idők emlékezete óta a legszélesebb spektrumú medicinaként vetették be a fogamzásgátlástól a köhögéscsillapításon át a sebgyógyításig. A fermentáción alapuló előállítása miatt probiotikumokat is tartalmazó, antibakteriális hatású, nyomokban alkoholt is tartalmazó savanyú folyadékról ma már bizonyítottan az is tudható, hogy támogatja az emberi immunrendszert, jó hatással van a vérnyomást szabályozó mechanizmusokra, és csökkenti a cukorbetegség kialakulásának esélyeit, mi több, az utóbbinál a már kialakult kórkép esetében is gyógyhatással bír.
A SARS-CoV-2 koronavírus által okozott járvány kirobbanásakor a világ számos pontján felvetődött, hogy a több ezer éven át felület tisztításra is használt ecettel elejét lehetne venni a kórokozó terjedésének. Ám kiderült, hogy az ecetsav (CH3COOH) nem a leghatékonyabb fertőtlenítőszer, ahogy az is, hogy a tradicionális anyagok közül a szappannál (pontosabban az alapos szappanos kézmosásnál) nincs jobb a mindennapokban.
Savas prevenció
Úgy tűnik azonban, hogy az ecet olyan bioaktív tulajdonságokkal bír, amiket nem feltétlenül kell leírni a fertőzések gyógyításában.
Egy két évvel ezelőtt a Nature Scientific Reportsban megjelent tanulmány például arról értekezett, hogy az almaecetnek jelentős az antibakteriális és a gombaölő hatása az Escherichia coli, a Staphylococcus aureus, illetve Candida albicans kórokozókkal szemben. Más kutatók a koronavírusok korábbi vizsgálatával azt állapították meg, hogy az ecetsavas közeg negatív hatással van a glikoprotein tüskék és a sejten belüli endoszómák kapcsolódására, míg egyéb kutatások a világot ezelőtt bő tíz évvel megrémítő H5N1 madárinfluenza-vírus esetében mutatták ki az ecet antivirális hatását.
Olasz kutatók idén tavasztól a fentiek ismeretében a SARS-CoV-2 esetében vizsgálták, hogy a felső légúti megbetegedések tradicionális kezelése során bevetett híg ecetes inhalálás hatékony-e a COVID-19 betegség enyhébb lefolyású válfajaival járó tünetek enyhítésére. A preprint formában még a nyáron publikált tanulmány szerint ehhez a PCR-tesztelés során pozitívnak talált, tünetmentes vagy enyhe tünetekkel küzdő fertőzöttek orrnyálkahártya-mintáit használták.
A laboratóriumi sejttenyészeteket 0,34 százalékos ecetes oldat 37, illetve 45 Celsius-fokos gőzével kezelték. Kiderült, hogy az ecetes inhalálást imitáló beavatkozással csökkent a vírus replikációja a fertőzött sejtekben, magasabb hőmérsékleten pedig részben sikerült a kórokozók inaktiválása is. Ebből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy „az orrnyálkahártya vírusreplikációjának ecetsavas gátlása segíthet megelőzni, hogy a SARS-CoV-2 fertőzés továbbterjedjen az alsó légutakra, ezáltal csökkentve a tüdőgyulladás és a COVID-19 betegeknél jellemzően megfigyelhető további klinikai szövődmények előfordulását”.
A kutatók szerint a felső légutak vírusterhelésének helyi kezeléssel történő csökkentésével a SARS-CoV-2 emberről emberre terjedésének jelentős hatása is elérhető – de természetesen szükségesnek tartják a további vizsgálatokat.
Ecetterápia
Az ecetek gasztronómiai felhasználásában élen járó Olaszországban a fentieken felbuzdulva mások is fantáziát láttak a savanyú folyadék gyógyászati alkalmazásában.
Milánói és cremonai kutatók a szerzői annak az Európai Gégészeti Társaság folyóiratában nemrég megjelent tanulmánynak, amely szerint a kereskedelmi forgalomban kapható étkezési termékekben található ecetsav mint bioaktív komponens kiegészítő terápiája lehet az enyhe lefolyású COVID-19 betegségnek.
A kutatók 29 beteget vontak be a kísérletükbe. Az alanyok természetesen gyógyszeres kezelésben is részesültek, de a páciensek egyik fele napi rendszerességgel inhalált 0,34 százalékos koncentrációjú ecetsavas oldatot.
15 nappal a terápia kezdete után kiderült, hogy azok a betegek, akik inhaláltak, sokkal kevesebb és enyhébb a COVID-19-re jellemző tünetről számoltak be, mint azok, akik csak gyógyszert szedtek – egyebek mellett a kontrollcsporttal szemben sokkal többen nyerték vissza a szaglásukat és az ízlelésüket.
A kutatók szerint a kísérletbe bevontak száma kevés ahhoz, hogy messzemenő következtetések vonjanak le a tapasztaltakból, ugyanakkor „figyelembe véve potenciális előnyeit és egyszerű hozzáférhetőségét, az ecetsavas inhalálás ígéretes kiegészítő terápiának tűnik nem súlyos COVID-19 esetekben”. A még nem ismert kockázatokat természetesen további vizsgálatoknak kell feltárnia.
Korábbi kapcsolódó cikkeink: