Bizonyos mértékben még a koronavírus ellen is hatásos lehet az ősi csodaszer, az ecet

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Közismert, hogy az ecetet már az ókorban is használták Egyiptomban és Babilóniában éppúgy, mint Perzsiában, és nem csak az élelmiszerek tartósítására: a leginkább borból készített ecetet az idők emlékezete óta a legszélesebb spektrumú medicinaként vetették be a fogamzásgátlástól a köhögéscsillapításon át a sebgyógyításig. A fermentáción alapuló előállítása miatt probiotikumokat is tartalmazó, antibakteriális hatású, nyomokban alkoholt is tartalmazó savanyú folyadékról ma már bizonyítottan az is tudható, hogy támogatja az emberi immunrendszert, jó hatással van a vérnyomást szabályozó mechanizmusokra, és csökkenti a cukorbetegség kialakulásának esélyeit, mi több, az utóbbinál a már kialakult kórkép esetében is gyógyhatással bír.    

A SARS-CoV-2 koronavírus által okozott járvány kirobbanásakor a világ számos pontján felvetődött, hogy a több ezer éven át felület tisztításra is használt ecettel elejét lehetne venni a kórokozó terjedésének. Ám kiderült, hogy az ecetsav (CH3COOH) nem a leghatékonyabb fertőtlenítőszer, ahogy az is, hogy a tradicionális anyagok közül a szappannál (pontosabban az alapos szappanos kézmosásnál) nincs jobb a mindennapokban. 

EcetekForrás: Wikipédia

Savas prevenció 

Úgy tűnik azonban, hogy az ecet olyan bioaktív tulajdonságokkal bír, amiket nem feltétlenül kell leírni a fertőzések gyógyításában. 

Egy két évvel ezelőtt a Nature Scientific Reportsban megjelent tanulmány például arról értekezett, hogy az almaecetnek jelentős az antibakteriális és a gombaölő hatása az Escherichia coli, a Staphylococcus aureus, illetve Candida albicans kórokozókkal szemben. Más kutatók a koronavírusok korábbi vizsgálatával azt állapították meg, hogy az ecetsavas közeg negatív hatással van a glikoprotein tüskék és a sejten belüli endoszómák kapcsolódására, míg egyéb kutatások a világot ezelőtt bő tíz évvel megrémítő H5N1 madárinfluenza-vírus esetében mutatták ki az ecet antivirális hatását.

Olasz kutatók idén tavasztól a fentiek ismeretében a SARS-CoV-2 esetében vizsgálták, hogy a felső légúti megbetegedések tradicionális kezelése során bevetett híg ecetes inhalálás hatékony-e a COVID-19 betegség enyhébb lefolyású válfajaival járó tünetek enyhítésére. A preprint formában még a nyáron publikált tanulmány szerint ehhez a PCR-tesztelés során pozitívnak talált, tünetmentes vagy enyhe tünetekkel küzdő fertőzöttek orrnyálkahártya-mintáit használták. 

A laboratóriumi sejttenyészeteket 0,34 százalékos ecetes oldat 37, illetve 45 Celsius-fokos gőzével kezelték. Kiderült, hogy az ecetes inhalálást imitáló beavatkozással csökkent a vírus replikációja a fertőzött sejtekben, magasabb hőmérsékleten pedig részben sikerült a kórokozók inaktiválása is. Ebből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy „az orrnyálkahártya vírusreplikációjának ecetsavas gátlása segíthet megelőzni, hogy a SARS-CoV-2 fertőzés továbbterjedjen az alsó légutakra, ezáltal csökkentve a tüdőgyulladás és a COVID-19 betegeknél jellemzően megfigyelhető további klinikai szövődmények előfordulását”. 

A kutatók szerint a felső légutak vírusterhelésének helyi kezeléssel történő csökkentésével a SARS-CoV-2 emberről emberre terjedésének jelentős hatása is elérhető – de természetesen szükségesnek tartják a további vizsgálatokat.  

Ecetterápia

Az ecetek gasztronómiai felhasználásában élen járó Olaszországban a fentieken felbuzdulva mások is fantáziát láttak a savanyú folyadék gyógyászati alkalmazásában. 

Milánói és cremonai kutatók a szerzői annak az Európai Gégészeti Társaság folyóiratában nemrég megjelent tanulmánynak, amely szerint a kereskedelmi forgalomban kapható étkezési termékekben található ecetsav mint bioaktív komponens kiegészítő terápiája lehet az enyhe lefolyású COVID-19 betegségnek.

A kutatók 29 beteget vontak be a kísérletükbe. Az alanyok természetesen gyógyszeres kezelésben is részesültek, de a páciensek egyik fele napi rendszerességgel inhalált 0,34 százalékos koncentrációjú ecetsavas oldatot. 

15 nappal a terápia kezdete után kiderült, hogy azok a betegek, akik inhaláltak, sokkal kevesebb és enyhébb a COVID-19-re jellemző tünetről számoltak be, mint azok, akik csak gyógyszert szedtek – egyebek mellett a kontrollcsporttal szemben sokkal többen nyerték vissza a szaglásukat és az ízlelésüket. 

A kutatók szerint a kísérletbe bevontak száma kevés ahhoz, hogy messzemenő következtetések vonjanak le a tapasztaltakból, ugyanakkor „figyelembe véve potenciális előnyeit és egyszerű hozzáférhetőségét, az ecetsavas inhalálás ígéretes kiegészítő terápiának tűnik nem súlyos COVID-19 esetekben”. A még nem ismert kockázatokat természetesen további vizsgálatoknak kell feltárnia.

Korábbi kapcsolódó cikkeink: