Svédországban rekordokat döntöget a koronavírus, és már az első korlátozásokat is bejelentették
„Ősszel jön a második hullám. Ekkorra Svédországban magas szinten lesz az immunitás, míg az esetszámok valószínűleg alacsonyak lesznek” – mondta májusban a svéd járványügyi főszakértő, Anders Tegnell a Financial Timesnak (FT). Ezzel együtt azt is előrevetítette, hogy a koronavírus-járvány őszi hullámában a korlátozásokat ellenző, így a világ nagy részéhez képest külön utat járó Svédország jelentősen jobban áll majd a koronavírus-statisztikák tekintetében, mint a szomszédos Finnország és Norvégia.
Ősz van, a statisztika viszont egész mást mutat, mint amiről Tegnell májusban beszélt. Az FT gyűjtése szerint Svédországban jelenleg gyorsabb ütemben telnek meg a kórházi ágyak COVID-betegekkel, mint bármelyik más európai uniós országban: nyolcnaponta duplázódik a kórházi kezelésre szoruló koronavírusos páciensek száma, és tekintve, hogy Stockholmban ma már minden ötödik teszt pozitív, a helyzet hamarosan még rosszabbra fordulhat.
Se maszk, se lezárás, a rekordok meg csak dőlnek
A hétnapos mozgóátlag alapján Svédországban a nyár vége óta 170-ről 4053-re nőtt a napi új fertőzöttek száma, míg ugyanez Norvégiában 55-ről 562-re, Finnországban 22-ről 202-re nőtt. Vagyis míg a szomszédoknál nagyjából 10-szeres növekedést tapasztaltak, addig a svédeknél közel 24-szeresére nőtt a napi esetszám. Míg novemberben már volt olyan nap, amikor 4744 fertőzöttet regisztráltak Svédországban, az őszi időszak előtt 1698 volt a napi csúcs (június 24-én), pedig azóta csak körülbelül a kétszeresére emelkedett az elvégzett tesztek száma.
Svédországban jelenleg 142 913 aktív fertőzött van, Norvégiában 14 648, míg Finnországban 4177, az egymillió főre jutó aktív esetek tekintetében így ugyanez a sorrend, valamivel kisebb szakadékokkal: 13 970, 2698 és 757 aktív fertőzöttel. A kórházi megbetegedések és a halálesetek aránya hasonlóan oszlik el.
„A svéd stratégia eddig drámai bukásnak bizonyult” – mondta az FT-nek Lena Einhorn virológus, a svéd járványügy neves kritikusa, kiemelve a szomszédos országokhoz viszonyított katasztrofális svéd helyzetet, míg Tegnell továbbra is tartja, hogy hosszú távon kell tervezni, és olyan fenntartható járványstratégiát kell követni, amely hónapokon vagy akár éveken át működőképes lehet. Tegnell szerint viszont az még mindig rejtély, hogy ki, miért, hogyan és mennyi időre válik immunissá a koronavírusra, ami nehezíti a tervezést.
A svéd járványügyi modell lényege, hogy a kijárási korlátozások és a gazdaságba való beavatkozás helyett csak közegészségügyi ajánlásokat tesznek, a távolságtartás, a kézhigiénia és a távmunka fontosságát hangsúlyozva. Továbbá Svédország az egyetlen európai állam, amely nem írja elő a kötelező maszkhasználatot különböző esetekben – a kórházakat kivéve.
Bár a stratégia még mindig nagy támogatást élvez a nép körében, egyre több elégedetlenkedő hangot hallani. Az uppsalai egyetemi kórház fertőző betegségekkel foglalkozó főorvosa a múlt héten arról beszélt a svéd köztévében, hogy ha a dolgok így haladnak, a kormánynak el kell gondolkodnia a kijárási korlátozások bevezetésén. Einhorn szerint azonban nem érdemes egyhamar nagy fordulatra várni a svéd járványkezelésben, mert a makacs járványügy nem képes beismerni a hibáit.
A miniszterelnök karanténból kezdett intézkedni
Közben az országban már 6100-nál is többen haltak meg a COVID-19 betegségben, és miután április és június között a legtöbb áldozatot idősotthonokban és más gondozóintézetekben regisztrálták, ezen intézmények védelmére különös hangsúlyt fektettek. Ennek ellenére a héten Stockholmban és Göteborgban is látogatási tilalmat kellett bevezetni az otthonokban, miután újra elkezdett terjedni a vírus a lakók között.
Tegnell szerint a statisztikák valóban aggasztók, de az ország intenzív osztályainak szabad kapacitása egyelőre még mindig 75-80 százalék körüli, és csak azért ekkora a kontraszt a svéd adatok és más európai országok között, mert Svédországba később érkezett meg a második hullám.
Ha kijárási korlátozás egyelőre nincs is, kisebb változások elindultak az országban: Stefan Löfven miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy az éttermek és a kocsmák jövő péntektől 10 óra után nem árulhatnak alkoholt, az alkoholos italok értékesítésére engedéllyel rendelkező helyeknek pedig 22:30-ig be kell zárniuk. Egyes megyékben külön ajánlásokat tettek arra, hogy a lakosok az otthonukon kívül ne érintkezzenek másokkal, máshol az éttermi foglalások létszámát maximalizálták.
„A járványhelyzet gyorsan romlik az országban. Több a fertőzött, többen halnak meg. Ez egy komoly helyzet” – mondta Löfven a múlt héten, miután egy pozitív tesztet végző kontaktszeméllyel való találkozás után önkéntes karanténba vonult.
Bár a lezárás elmaradása miatt a gazdaságot kevésbé érintette a járvány a svédeknél, mint más európai országokban, a Riksbank legfrissebb adatai szerint az ország gazdasága 3,6 százalékkal zsugorodott idén, vagyis Stefan Ingves jegybankelnök szerint jobban megviselte a gazdaságot a járvány, mint amire számítottak.
A svéd munkaügyi hivatal legfrissebb, október végi adatai szerint 455 ezer regisztrált munkanélküli van az országban, ami 97 ezerrel több a tavalyinál, és bár az elmúlt hónapokban stabilizálódott az éves statisztika, a hosszú távú munkanélküliség tovább nőtt, és már 173 ezren vannak, akik több mint egy éve nem jutnak munkához.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: