„Nyilvánvaló, hogy van mit még javítani azon, amit Svédországban tettünk” – idézte szerdán a Financial Times Anders Tegnellt, Svédország járványügyi főfelelősének szavait. Svédország közegészségügyi hivatalának epidemiológusa a svéd állami rádiónak adott interjújában elismerte, hogy ha a mostani tudásuk birtokában találkoznának újra az új koronavírus okozta betegséggel, a válaszuk valahol a Svédország és a világ többi része által képviselt metódusok között volna.

Mint ismert, Tegnell volt az, aki a pandémia kitörésekor meggyőzte a svéd kormányt arról, hogy a gazdaság érdekében ne vezessenek be szigorú korlátozó intézkedéseket. Svédország a járvány megérkezésekor ahelyett, hogy korlátozó intézkedéseket vezetett volna be, csak pár tiltást foganatosított. Az iskolák, kocsmák, vendéglők nyitva maradtak, a svédek összejártak. A nagy tömegrendezvényeket ugyan nem engedélyezték, de más intézkedéseket nem tettek kötelezővé a vírusfertőzések megállítására.

Modelljavítás

A svéd kormány június 1-én, hétfőn jelentette be, hogy bizottságot állít fel az ország járványvédelmi intézkedéseinek kivizsgálására. Svédországban ugyanis, miután a lazító Norvégia és Dánia továbbra is zárva tartja a svédek előtt határait, megváltozott a közhangulat. A szomszédos skandináv országok korlátozzák a „magas kockázatú COVID-területekről érkezők belépését”, tehát a svédekét is.

Tény, hogy Svédországban eddig 4668 Covid-19 haláleset történt, míg Dániában és Norvégiában 580, illetve 237. Koppenhága és Oslo hivatalosan ezzel, vagyis a svédországi halálesetek és fertőzések jóval magasabb számával indokolta a határok zárva tartását. Svédországban a napi új esetek alakulása sem követi a járvány felfutását és lecsengését mutató, számos országban megfigyelhető mintázatot:

A Tegnell nevével fémjelzett modellt otthon is egyre több bírálat éri, elsősorban a világ egyik legmagasabb halálozási rátája miatt. A jelenleg ismert egészségügyi statisztikák szerint százezer főre 43 haláleset jut. Ez többszöröse a szomszédos országokénak.

Tegnell korábban kritizálta a többi európai ország járvány elleni védekezését, mert szerinte a túl szigorú korlátozások hosszú távon fenntarthatatlanok. Őt és hivatalát ma már azért bírálják a svédek, mert a laza védekezésnek tulajdonítják, hogy az egymillió lakosra jutó átlagosan napi 6,25 halálesettel Svédország még a járványtól különösen szenvedő Nagy-Britannia számait is felülmúlta, legalábbis a május 22-ét megelőző időszakban.

Tegnell a már idézett rádióinterjúban azzal védekezett, hogy nem egy előre meghatározott modell szerint cselekedtek, hanem a nyilvános együttműködésre támaszkodtak ahelyett, hogy az epidemiológia formális szabályait követve bevezették volna a legszigorúbb izolációs intézkedéseket, köztük a szociális távolságtartást.

Az unortodoxia ára

A Financial Times szerint Andreas Hatzigeorgiou, a stockholmi Kereskedelmi Kamara vezetője is aggódik amiatt, hogy a koronavírus elleni küzdelem hosszú távon „protekcionizmushoz vagy akár az izolációhoz” vezethet, mert „a határokon átnyúló mobilitás, a szabad kereskedelem és az emberek cseréje valószínűleg hozzájárult a COVID-19 terjedéséhez, de a gazdaság újraindításához már most szükség van a külkereskedelemre és az idegenforgalomra”.

A lap által idézett legújabb becslések szerint a svéd GDP idén 7 százalékkal fog visszaesni. Magdalena Andersson pénzügyminiszter máris arról beszélt, hogy Svédország a második világháború óta nem látott gazdasági válsággal kénytelen szembenézni.

Mikael Damberg svéd belügyminiszter szerint igaz, hogy a stockholmi régió gócpontnak számít, de a norvég és dán határ menti területek sokkal kevésbé fertőzöttek, így nem lehet akadálya a határok megnyitásának. Svédország egyébként már minden európai ország polgárai előtt megnyitotta határait, ennek ellenére a beutazók száma rendkívül alacsony.

Korábbi kapcsolódó cikkeink: