A Pfizer és a BioNTech a múlt héten jelentette elsőként, hogy a klinikai vizsgálat előzetes eredményei szerint 90 százalékos hatékonyságú az amerikai-német együttműködésben fejlesztett koronavírus-vakcina. Azóta az orosz Szputynik V oltás fejlesztői 92 százalékos hatékonyságról számoltak be (kevésbé leellenőrizhető módon), majd az amerikai Moderna a héten bedobott egy 94,5 százalékos előzetes adatot.

A verseny állása azonban gyorsan változik, most újra a Pfizer-BioNTech került az élre, miután ismertették a teljes, 43 ezer fős vizsgálat eredményeit, amelyek szerint az összes alany körében 95 százalékos a vakcina hatékonysága, de még akkor is 94 százalékos, ha csak a 65 év fölötti pácienseket vesszük figyelembe.

Míg a múlt heti előzetes adatsorban 86-8 volt a megfertőződött alanyok aránya a placebót kapott és a ténylegesen beoltott csoport tagjainál, a végső eredmények szerint csak a placebósok között nőtt a covidosok száma: a kutatás során megfertőződött 170 alany közül 162-en kaptak a hatóanyag nélküli szerből. A 162-8 arány így 95 százalékos hatékonyságot eredményez. A hírvivő RNS-alapú védőoltást két dózisban kell beadni, három hét különbséggel, a klinikai vizsgálat során a második adag beadásától számított hetedik napon lehetett megállapítani, hogy hatott-e a szer.

A cégek közleménye szerint összesen 10 alanynál alakult ki súlyos betegség, közülük 9-en voltak a placebós csoportban, amiből arra következtetnek, hogy a vakcina még abban az esetben is képes megakadályozni a komolyabb tüneteket és a veszélyes betegséget, ha magát a fertőzést nem tudja elhárítani. Komoly mellékhatást a beszámoló szerint egy alany sem tapasztalt, fáradékonyságról a beoltottak 3,7 százaléka számolt be az injekciók után.

A vakcina rendkívüli engedélyezését napokon belül kérvényezni fogják az amerikai gyógyszerfelügyeleti szervnél (FDA), a Science információi szerint december 9-én ülhet össze az első független vakcinabizottság megvitatni a gyorsított engedélyezési eljárást. A két cég több mint 150 helyszínen folytat klinikai vizsgálatot Törökországtól Dél-Afrikán át Argentínáig, amelyek még két éven keresztül szolgáltatják az újabb adatokat a vakcina hatékonyságáról és biztonságosságáról.

A korábbi bejelentések alapján idén 50 millió, míg jövőre további 1,3 milliárd adag vakcinát gyárthatnak a Pfizer amerikai és belga, valamint a BioNTech német üzemeiben, és bár a kényes oltóanyagot -70 Celsius-fokon kell tárolni és szállítani, a cégek szerint a szárazjeget hasznosító egyedi csomagolási technológiájuknak és a GPS-alapú hőérzékelő rendszereknek köszönhetően a logisztikai problémákat is minimalizálni lehet.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: