Évtizedeken belül egymás gondolataiban olvashatnak a katonák

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Áttörést értek el az agyi impulzusok dekódolásában az amerikai hadsereg kísérletében. Az eredmények az első lépést jelenthetik afelé, hogy a jövő katonái csöndben, pusztán agyi jelekkel kommunikáljanak a műveletek közben.

A hadsereg kutatási irodája által 6,25 millió dollárral finanszírozott, öt évig tartó kísérletben sikerült elkülöníteni a többitől azokat az agyi jeleket, amelyek a tetteket és a viselkedést irányították. A kutatócsoportnak egy algoritmus és komplex matematikai műveletek segítségével sikerült azonosítani a mozgás, illetve a viselkedés szempontjából releváns jeleket, majd el is különíteni ezeket a többitől. Ehhez előzőleg egy újra és újra labdáért nyúló kísérleti majom agyi ingerületeit tapogatták le.

„Nemcsak mértük a jeleket, hanem le is fordítottuk őket” – emelte ki a kutatás lényegi eredményét Hamid Krim informatikus professzor, a hadsereg kutatási irodájának programvezetője. A hadsereg szeretne eljutni odáig, hogy a gép visszajelzést is küldhessen a katonák agyába, hogy módosíthassanak viselkedésükön, mielőtt valami bekövetkeztetne – ezáltal a háborúkban éles helyzetekben is védeni lehetne őket. Krim erre azt a példát hozta, hogy a stressz és a fáradtság jelei hamarabb észlelhetők az agyban, mint hogy az ember egyáltalán észre venné, hogy milyen állapotban van, így tehát, ha működne az oda-vissza rendszer, a katonákat arról is értesíteni lehetne, hogy ideje pihenniük. Krim szerint csak a képzelet szab határt az eredményeikben rejlő lehetőségeknek.

További lehetséges bevetési terület lehet a katonák közötti csendes kommunikáció, ami úgy mehetne végbe terepen, hogy a számítógép olvasná a katonák agyát, így azon keresztül „beszélhetnének”. Krim szerint ez úgy történne, hogy az egyik katonánál lévő számítógép, ami lehet akár a mobiltelefonja is, olvasná, amit gondol az éppen történtekről, és ezt a gép továbbítaná a társa számítógépére, ami pedig átadná az üzenetet a másik katonának.

Krim azért hűtötte is a kedélyeket: szerinte még évtizedekbe telik, amíg a ma még kezdetleges (bár ámulatba ejtő) agy-számítógép interfészek harctéren is bevethetővé válnak. Rövid távon a hadseregnek fejlesztő kutatócsoportnak egyelőre az a célja, hogy ne csak a mozgást irányító ingerületeket tudják azonosítani. Ha ez megvan, akkor meg kell tanulni olvasni is ezeket, majd az eredményeket szavakba foglaltatni a géppel. Krim szerint olyasmi ez, mint amikor előbb a szókincset veszi fel az ember, aztán megtanulja az ábécét, hogy végül képes legyen írásban fogalmazni. A végső cél, hogy kifejlődjön egy olyan számítógép, amely képes kétirányú kommunikációt folytatni az emberi aggyal.

A kutatást a Dél-Kaliforniai Egyetem kutatói vezették, de a Kaliforniai Egyetem (Berkeley, Los Angeles), a Duke Egyetem és a New York Egyetem szakértői is részt vettek benne, akárcsak néhány tengerentúli partner az Essexi Egyetemről, Oxfordból és az Imperial College-tól.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: