Az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) friss jelentése szerint a COVID–19-világjárvány megrengette a társadalmakat, kihasználva és növelve az egyenlőtlenségeket, ami súlyosan hátráltathatja a fejlődési célokat. A koronavírus mellett a különösen kemény atlanti hurrikánszezont, a több földrészen pusztító futótüzeket és a fajok eltűnését, mint vélt tömeges kihalási eseményt is kiemelte a jelentés, amely szerint „a figyelmeztető fények – társadalmunk és bolygónk számára – pirosan villognak.”

A szervezet azt írja, hogy mivel az emberek és a Föld egyszerre lép be egy új földtörténeti korszakba, az antropocénbbe (vagyis az emberi tevékenységek által formált bolygó korába), minden országnak felelősséget kell vállalnia népének környezetre gyakorolt hatásáért, miközben a hatalmi és társadalmi egyenlőtlenséggel is meg kell vívnia. Ez azt jelenti, hogy „a ma élő emberek az elsők a faj történetében, akikre saját maguk jelentik a legnagyobb fenyegetést” – írják.

A jelentésben amellett foglalnak állást, hogy a járványhelyzet remélhetőleg minél előbbi lecsengése után nem szabad, de nem is biztos, hogy lehetséges visszatérni az úgynevezett régi világhoz, mert az csak azt jelentené, hogy az emberiség továbbra is válságtól válságig evickélne, és ez a fejlődés helyett a szüntelen válságkezelés korszakát hozná el. „Akár szeretnénk, akár nem, egy új világ jön. A COVID–19 csak a kezdet” – szól a jelentés.

Az UNDP igazgatója, Pedro Conceição szerint az emberi döntések korszakának is lehet nevezni az új érát, hiszen „soha nem látott mértékben mozgósítunk erőforrásokat a pandémia kezelésére, és dönthetünk úgy, hogy az egyenlőségeket akarjuk növelni, vagy dönthetünk úgy is, hogy a bolygóra gyakorolt nyomást csökkentsük.” Hibának tartja, hogy a gazdaságélénkítő csomagok jelentős része a fosszilis tüzelőanyagokkal dolgozó vállalatoknál landol, és hogy a költségvetésekben még mindig nem fordítanak eleget az egészségügyre és az oktatásra.

Eddig azok fejlődtek, akik a legnagyobb lábnyomot hagyták, de ez nem mehet tovább

Az ENSZ már 30 éve értékeli az egyes országok fejlődését különböző gazdasági, jóléti, egészségügyi és oktatási szempontok szerint, de idén két új mércét is bevezetett: a szénlábnyomot és az anyagok felhasználását. Ez teljesen felborította a rangsort, hiszen nem túl meglepő módon kiderült, hogy az elmúlt évtizedekben azok az országok érték el a legnagyobb fejlődést, amelyek közben a legtöbb kárt okozták a környezetnek. Jayathma Wickramanayake, az ENSZ főtitkárának ifjúsági küldöttje a Guardiannek elmondta, hogy „már egyértelműen készpénznek vesszük a bolygónkat”, és ennek a mai fiatalság issza majd meg a levét a jövőben.

A világjárvány továbbá a létező egyenlőtlenségeket is felerősítette. Mexikóban, Chilében és Kolumbiában például több évtizedes fejlődés után kezdett most drasztikusan csökkenni a nők aránya a munkaerőpiacon, de az egészségügyi rendszerek túlterhelődését is a szegényebb rétegek ellátását sújtotta leginkább, az internetkapcsolattal nem rendelkező gyerekek pedig a távoktatás alatt szenvedtek hátrányt.

Az UDNP szerint ahhoz, hogy „túléljünk és boldoguljunk ebben az új korszakban, újra kell terveznünk a haladás felé vezető utat, amely tiszteletben tartja az emberek és a bolygó sorsának összefüggését, és elismeri, hogy a tehetősebb emberek szénlábnyoma és anyagfogyasztása megfojtja a szegényebbek lehetőségeit.” A szervezet vezetője az NPR-nak elmondta: „Nem mi vagyunk az antropocén utolsó generációja. Mi vagyunk az elsők, akik felismerték. Mi vagyunk a felfedezők, az innovátorok, akik eldönthetik, hogy miről emlékezzenek majd az antropocén első generációjára.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Az ENSZ-főtitkár szerint az emberiség öngyilkos háborút indított a természet ellen

Dippold Ádám tudomány 2020. december 2.

António Guterres a Columbia Egyetemen tartott beszédében a bolygó siralmas állapotára és az azonnali cselekvés fontosságára hívta fel a figyelmet. Bár az ENSZ főtitkára szerint a helyzet súlyos, mégis van remény, de ha a világ nem csökkenti évente 6 százalékkal a fosszilis üzemanyagok előállítását 2030-ig, az emberiség súlyos következményekre számíthat.

Friss ENSZ-jelentés: Hiába állt le a fél világ, ugyanolyan reménytelennek látszik a klímaváltozás elleni harc, mint tavaly

Rácz Johanna gazdaság 2020. december 14.

A járvány miatti nagy leállás 2050-ig mindössze 0,01 fokkal csökkenti a globális felmelegedést. Az üvegházhatású gázok kibocsátásában idén bekövetkezett 7 százalékos visszaesés meg sem kapargatja a párizsi egyezményben rögzített klímacélokat, amelyek ugyanolyan távolinak tűnnek, mint tavaly. A jövőt meghatározó nagy kérdés, hogy a világgazdaság a talpra állás közben végrehajtja-e a zöld fordulatot.

Friss ENSZ-jelentés: Magyarország az egyik legnagyobb adóbevételt osztja el a legkevésbé progresszíven

Qubit.hu gazdaság 2019. december 9.

A klímaváltozás és a technológiai fejlődés új típusú globális egyenlőtlenséget teremt, ami ellen aktívan fel kell lépniük a jogalkotóknak – derül ki az ENSZ idei fejlődési jelentéséből. Magyarország azok közé az országok közé tartozik, ahol nagyon nagy emberi fejlődés megy végbe, a friss rangsorban 43. lett az ország, de komoly gondok vannak az oktatás mobilizáló erejével és az újraelosztással.