Zárt terekben nagyobb kockázatot jelent a fertőzötteket méterekkel követő vírusfelhő
Kínai kutatók számítógépes modellezés segítségével vizsgálták meg, miként terjed a SARS-CoV-2 koronavírus, miután egy fertőzött elköhinti magát, majd továbbsétál.
Az Amerikai Fizikai Intézet (AIP) Physics of Fluids című folyóiratában december 15-én megjelent tanulmány szerzői számítógépes szimulációkat használtak a légáramlás és a vírust szállító cseppek szóródási mintázatának pontos meghatározására.
A kutatók közintézmények, iskolák és kórházak zárt, keskeny folyosóin, illetve szabad téren átlagos sebességgel sétáló, 180 centiméter magas felnőtt férfi fertőzőképességét modellezték. Közelebbről azt, hogy az egy köhögéssel a szervezetéből kijutó vírusmennyiség hogyan terjed eltérő körülmények között.
A szimulációkból kiderült, hogy a fertőző személy zárt térben olyan intakt „vírusfelhőt” hagy maga után, amely még másodpercekkel később is a levegőben lebeg abban a magasságban, ahonnan könnyedén belélegezheti bárki.
Ezzel szemben szabad téren a köhögés után egy elnyújtott csóva alakul ki, amely egyenetlen eloszlásban tartalmazza a vírust szállító nyálcseppeket.
A kutatók felhívják a figyelmet, hogy a SARS-CoV-2 fertőzőképességét nagyban befolyásolja a koncentrációja, vagyis az, hogy egyszerre mekkora mennyiségben kerül be a száj- és orrüregbe, valamint a légutakba.
A szimulációk alapján a kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy a felhőbe összeálló, másodpercekig a levegőben lebegő potenciális vírushordozó cseppek a gyerekeket fokozottan veszélyeztetik, ők ugyanis pont ebben a magasságban veszik a levegőt.
Korábbi kapcsolódó cikkeink: