Zárt terekben nagyobb kockázatot jelent a fertőzötteket méterekkel követő vírusfelhő

2020. december 17.
tudomány
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Kínai kutatók számítógépes modellezés segítségével vizsgálták meg, miként terjed a SARS-CoV-2 koronavírus, miután egy fertőzött elköhinti magát, majd továbbsétál.

Az Amerikai Fizikai Intézet (AIP) Physics of Fluids című folyóiratában december 15-én megjelent tanulmány szerzői számítógépes szimulációkat használtak a légáramlás és a vírust szállító cseppek szóródási mintázatának pontos meghatározására.

A kutatók közintézmények, iskolák és kórházak zárt, keskeny folyosóin, illetve szabad téren átlagos sebességgel sétáló, 180 centiméter magas felnőtt férfi fertőzőképességét modellezték. Közelebbről azt, hogy az egy köhögéssel a szervezetéből kijutó vírusmennyiség hogyan terjed eltérő körülmények között.

A szimulációkból kiderült, hogy a fertőző személy zárt térben olyan intakt „vírusfelhőt” hagy maga után, amely még másodpercekkel később is a levegőben lebeg abban a magasságban, ahonnan könnyedén belélegezheti bárki.

A köhögés után hátrahagyott „vírusfelhő” terjedése zárt folyosón
Forrás: XIAOLEI YANG

Ezzel szemben szabad téren a köhögés után egy elnyújtott csóva alakul ki, amely egyenetlen eloszlásban tartalmazza a vírust szállító nyálcseppeket.

A „vírusfelhő” terjedése szabad téren
Forrás: XIAOLEI YANG

A kutatók felhívják a figyelmet, hogy a SARS-CoV-2 fertőzőképességét nagyban befolyásolja a koncentrációja, vagyis az, hogy egyszerre mekkora mennyiségben kerül be a száj- és orrüregbe, valamint a légutakba.

A „vírusfelhő” terjedése a köhögés utáni 5 másodpercben egy keskeny folyosón és szabad téren
Forrás: XIAOLEI YANG

A szimulációk alapján a kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy a felhőbe összeálló, másodpercekig a levegőben lebegő potenciális vírushordozó cseppek a gyerekeket fokozottan veszélyeztetik, ők ugyanis pont ebben a magasságban veszik a levegőt.

Korábbi kapcsolódó cikkeink: