Lehúzott ablakokkal autózva a legkisebb a fertőzés kockázata

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Az amerikai Brown Egyetem kutatói számítógépes modellekkel szimulálták a légáramlást egy autó belső terében nyitott vagy zárt ablakok különféle kombinációival. A szimulációk azt mutatták, hogy a lehúzott ablakok olyan légáramlási mintázatokat hoztak létre, amelyek drámai módon csökkentették a levegőben lévő részecskék koncentrációját a sofőr és egyetlen utasa között. 

A Science Advances folyóiratban december 4-n publikált tanulmányukban a kutatók azt találták, hogy az autó szellőzőrendszerének aktiválása sokkal kisebb hatásfokkal keringtette a levegőt, mint a lehúzott ablakok. A kutatók abból indultak ki, hogy más légúti fertőzésekhez hasonlóan ma már bizonyított: a SARS-CoV-2 új koronavírust aeroszolok (az 5 µm-nél kisebb méretű légúti nyálcseppecskék) is szállítják a levegőben. 

A vizsgálat során használt számítógépes modellek egy Toyota Prius márkájú személygépkocsit szimuláltak, az utastérben egy sofőrrel és a tőle legtávolabb, az anyósülés mögött elhelyezkedő utassal. A kutatók hangsúlyozottan azért választották ezt az ülésrendet, mert ez maximalizálta a két ember közötti fizikai távolságot – dacára annak, hogy az amerikai járványügyi ajánlásokban szereplő 1,8 méteres (6 lábas) távolságnál ez többnyire kevesebb. A modellek óránként 80 kilométeres sebességértékeknél szimulálták az autón kívüli és belüli légáramlást, valamint a sofőr és az utas körül az aeroszolok koncentrációját és mozgását. 

A számítógépes szimulációk szerint a fertőzés szempontjából a legrosszabb forgatókönyv az, amikor minden ablak fel van húzva és megy a légkondi, a legkevésbé kockázatos pedig az a verzió, amikor mind a négy ablak nyitva van. Ugyanakkor már egy vagy két ablak lehúzása is sokkal kedvezőbb, mint amikor az összes ablak zárva van. 

A kutatók kimutatták azt is, hogy a nyitott ablakok különböző kombinációi eltérő, az aeroszoloknak való kitettséget befolyásoló légáram-mintázatokat hoznak létre az utastérben. Magyarázatuk szerint mivel az autó körül a hátsó ablakok közelében magasabb a légnyomás, mint az első ablakoknál, a levegő a hátsó ablakokon keresztül jut be az autóba és az első ablakokon keresztül távozik. Amennyiben az összes ablak nyitva van, két többé-kevésbé egymástól független áramlás jön létre az utastér két oldalán. Mivel a szimulációk utasai a kabin ellentétes oldalán ültek, nagyon kevés részecske került végül kettőjük közé. A sofőr ugyanakkor ez esetben nagyobb kockázatnak van kitéve, mint az utas, mert az autó átlagos légáramlása hátulról előre halad, de még így is nagyságrendekkel alacsonyabb az aeroszolok áramlása és koncentrációja, mint bármely más kombinációban.

A vizsgált forgatókönyvek alapján nem a sofőr, illetve utas oldalán lehúzott ablak a legegyszerűbb módja a kockázatcsökkentésnek. A szimulációkból kiderül, hogy a legkisebb kockázata annak van, ha az ellenoldali ablakokat nyitják meg. Ekkor ugyanis olyan áramlás érhető el, amely a sofőr mögött be- és az utas előtt kilépve söpri ki az utasteret.

A kutatók kiemelik, hogy az autós szellőztetés egyáltalán nem jelenti azt, hogy fel kellene hagyni a maszkviseléssel, vizsgálataik ugyanis csak az aeroszoloknak való  kitettségére korlátozódtak, és egyáltalán nem modellezték a fertőzés szempontjából jóval kockázatosabb nagyobb nyálcseppek terjedésének forgatókönyveit. 

Korábbi kapcsolódó cikkeink: