Vuhani adatok szerint a gyerekek 60 százalékkal jobban terjesztik a koronavírust, mint az idősek
Az viszonylag korán kiderült a járvány alatt, hogy a gyerekeknél sokkal kisebb a valószínűsége a COVID-19 súlyos tüneteinek megjelenése és a komolyabb betegség kialakulása, de azt még máig nem tisztázták teljesen, hogy milyen szerepet játszanak a gyerekek a fertőzés terjedésében, ami az iskolák nyitvatartásának szempontjából nem elhanyagolható részlet.
A Floridai Egyetem biostatisztikusai most összesen 27 ezer olyan vuhani háztartásból származó adatot elemeztek, ahol igazolt COVID-eseteket regisztráltak 2019. december 2-a és 2020. április 18-a között, vagyis az első nagy hullámban a világjárvány kiindulási pontján. Korábban azt gondolták, hogy a felnőttek és a gyerekek nagyjából egyenlő mértékben képesek továbbadni a vírust, a vuhani adatok alapján viszont a gyerekek 60 százalékkal nagyobb eséllyel fertőzték meg a családtagjaikat, mint a 60 év fölöttiek.
Ez nemcsak az iskolák újranyitásáról szóló döntések, valamint az iskolai működés alatt történő járványügyi intézkedések szempontjából fontos eredmény, hanem azt is jelenti, hogy gyerekeken is vizsgálni kell az általában csak felnőtteken tesztelt koronavírus-vakcinák biztonságosságát és hatékonyságát – mondják a kutatók.
A szülők közelsége hajtja a gyerekfertőzéseket
A Lancet Infectious Diseases folyóiratban megjelent tanulmány szerint a gyerekek nagyobb fertőzőképessége abból fakad, hogy a szülők és a rokonok közelebbi kapcsolatba lépnek velük gondozásuk közben. Az, hogy nem lett a gyerekek általi fertőzésekből még nagyobb baj, annak köszönhető, hogy a fertőzött gyerekeket korábban elkülönítették, mint a felnőtteket.
Az egyéves, vagy annál kisebb csecsemőknél ráadásul sokkal nagyobb a kockázat arra, hogy megfertőződnek a koronavírussal, mint a 2 és 5 év közötti gyerekeknél, ami a fejlődő immunrendszerükből és a szülők közeli kontaktusából fakad. „Nem valószínű, hogy a csecsemők számára a közeljövőben lesz vakcina a COVID-19 ellen. Ezért inkább a gondviselők beoltását kellene előre venni a fontossági sorrendben, hogy közvetetten védjük meg a csecsemőket, mivel egyelőre nem igazán ismerjük a fertőzés hosszú távú hatásait, különösen csecsemőknél” – mondta Ira Longini, a tanulmány egyik szerzője.
A tanulmány nemcsak a gyerekek szerepét vizsgálta, így többek között az is kiderült, hogy:
- a tüntetmentes fertőzöttek 80 százalékkal kisebb eséllyel adták tovább a fertőzést, mint azok, akiknél megjelentek a tünetek;
- annak az esélye, hogy egy fertőzött háztartáson belül megfertőzött valaki mást, 15,6 százalék volt, ami nagyjából megegyezik más légúti kórokozók adatával;
- az idősebb felnőttek nagyobb eséllyel kapták el a vírust, mint a (különösen 20 év alatti) fiatalok;
- bár a gyerekeknél kisebb eséllyel alakult ki súlyos betegség, a tünetek nagyjából hasonló arányban jelentek meg náluk, mint a felnőtteknél.
Yang Yang, a Floridai Egyetem biostatisztikusa szerint az általános járványügyi ajánlásokat érdemes követni, ha egy családtag vagy lakótárs megfertőződik – vagyis ajánlott maszkot viselni, különösen közeli kontaktus esetében; gyakran kezet mosni; a közösen használt felületeket tisztítani; és a háztartás tünetmentes tagjait lehetőség szerint minél előbb tesztelni.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: