A magyarországi pedagógusok csaknem fele beoltatná magát

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a 21 Kutatóközpont közös felmérést indított, hogy pontos képet kapjon arról, miként érintette a pedagógusok és a köznevelésben dolgozók munkáját, egészségét a koronavírus-járvány és a megfékezésére hozott intézkedések. 

A megkérdezett 1269 pedagógus életkor, régió és intézménytípus szerint reprezentálja a teljes magyarországi pedagógus társadalmat. A 2020. december 18-a és 2021. január 17-e között végzett kérdőíves kutatás eredményeit a január 26-án tartott online sajtótájékoztatóján ismertetett a PSZ. 

Távtanítási nehézségek

A digitális oktatás időszaka nemcsak munkájuk elvégzése során nehezítette a pedagógusokat, hanem mentális állapotukat is nagyban befolyásolta – derül ki a felmérésből. Azoknak a pedagógusoknak a mentális egészségügyi állapotát érintette érzékenyebben a digitális távoktatás időszaka, akik 2020 tavaszán, valamint akik 2020 tavaszán és őszén is online platformokon oktattak. Azok az oktatók, akik mind a két félévben digitális távoktatásban vettek részt kimerültnek (49 százalék), fásultnak (22 százalék), meggyötörtnek (22 százalék) érzik.

Pedagógusok ismerkednek Google Tanterem programmal az Orosházi Református Két Tanítási Nyelvû Általános Iskolában 2020. március 17-énFotó: Rosta Tibor/MTI/MTVA

A „Hogyan látja, összességében mennyire tudnak/tudtak alkalmazkodni a diákjai az online oktatáshoz?” kérdésre kapott válaszokból az derül ki, hogy a diákok legnagyobb hányada (54 százalék) apróbb problémákkal, de tud/tudott alkalmazkodni az eddigiek során a digitális távoktatáshoz. A pedagógusok szerint a diákok megközelítőleg harmada (30 százalék) nehezen, de végül tud/tudott alkalmazkodni az új helyzethez, a diákok csupán kis hányadának 6 százalékának nem okozott semmilyen problémát az átállás.

Az intézményi bontásból kiderül, hogy leginkább a szakközépiskolákban (50 százalék) és a szakiskolákban (37 százalék) tanuló diákok számára okozott nehézséget az alkalmazkodás az új helyzethez. A gimnazista diákok igazodtak a legkönnyebben a digitális távoktatáshoz, háromnegyedük apróbb problémákkal, de át tudott állni a digitális oktatásra, s csupán a 13 százaléka körében adódtak komolyabb problémák, a pedagógusok szerint.

Biztonsági dilemmák

A megkérdezettek 83 százaléka tartotta inkább, vagy mindenképpen szükségesnek a 2020 őszén történő gyorstesztelést, a részvételi kedv ennél alacsonyabb, a pedagógusok 72 százaléka vett részt a két tesztelés valamelyik, 8 százaléknak nem volt lehetősége tesztelni.

Egytől ötig tartó non-verbális skálán jelölhették be a megkérdezettek, hogy mennyire érezték összességben biztonságban magukat a munkahelyükön, oktatási intézményükben a járvány őszi hulláma alatt. A pedagógusok a kérdésre átlagosan 2,73-as értéket adtak. A felső értékeket („Teljes mértékben biztonságban érzem magam”) a kitöltők 9 százaléka jelölte, a válaszadók negyede egyáltalán nem érezte magát biztonságban. A férfiak átlagosan magasabb a biztonság érzetük (2,86), mint a nő pedagógusoknak (2,71). 

A jelenleg is hatályban lévő járványügyi intézkedésekkel a pedagógusok általánosságban 2,58-as szinten elégedettek, vagyis inkább nem elégedettek. A legelégedettebb (2,96) pedagógusok abban észak-alföldi régióban dolgoznak, ahol az 100 ezer lakosra jutó fertőzöttségi arányszám a harmadik legalacsonyabb az országban, míg a 2,39-es szinten a legkevésbé elégedettek a fővárosban dolgozó pedagógusok, ahol a korona vírus járvány jobban lakosság arányhoz mérten jobban tombol.

A kutatás adatai szerint a pedagógusok 19 százaléka korábban pozitív teszttel igazoltan elkapta a koronavírust, továbbá az is kiderült, hogy a Magyarországot sújtó második hullámban lényegesen több pedagógus fertőződött meg a vírussal, mint az első hullámban. Azokban az intézmény típusokban fertőződtek meg nagyarányban az oktatók, ahol 2020 őszén változatlanul hagyományos tanrendben zajlott az oktatás. Míg 2020 tavaszán, a korai zárásoknak köszönhetően, átlagos kevés magyar közoktatásban dolgozó pedagógus kapta el a korona vírust, addig az őszi hullám érzékenyebben érintette a pedagógusokat.

Oltási kedv

A kérdőív arra is rákérdezett, hogy amennyiben elérhetővé válna vakcina, akkor beoltatnák-e magát a válaszoló. A pedagógusok 43 százaléka beadatná a védőoltást, megközelítőleg harmaduk (36 százaléka) még billegő állásponton van, minden ötödik válaszadó (21 százalék) pedig nem kívánja beadatni a vakcinát. A felmérés kieértékelése szerint az oltási kedv a pedagógusok körében meghaladja a teljes magyar társadalomban eddig mért arányokat.
Az oltási kedv azonban erősen szór a pedagógus társadalom körében is. A legkevésbé az óvópedagógusok (közöttük a legnagyobb azoknak az aránya, akik billegnek a kérdést illetően), leginkább pedig a gimnáziumokban tanító pedagógusok adatnák be maguknak a vakcinát.

Forrás: Pedagógusok Szakszervezete/ 21 Kutatóközpont

Kor szerinti bontásban nézve kiderül, hogy minél idősebb a pedagógus, annál inkább nő az oltási kedve: míg a 18–29 évesek 31 százaléka adatná be magának a vakcinát, addig a 60 év feletti pedagógusok 64 százaléka biztosan beadatná, további 28 százaléka pedig billeg az oltás beadatását illetően. Oltásellenességről, ahogy tömeges elzárkózásról nincs szó a pedagógusok körében, a felmérést végző kutatók szerint inkább tűnik úgy, hogy sokak egyszerűen még nem döntötték el, hogy beadatják-e a vakcinát.

Itt nézhető meg a sajtótájékoztató teljes egészében:

Korábbi kapcsolódó cikkeink: