A magyarországi pedagógusok csaknem fele beoltatná magát

2021.01.27. · tudomány

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a 21 Kutatóközpont közös felmérést indított, hogy pontos képet kapjon arról, miként érintette a pedagógusok és a köznevelésben dolgozók munkáját, egészségét a koronavírus-járvány és a megfékezésére hozott intézkedések.

A megkérdezett 1269 pedagógus életkor, régió és intézménytípus szerint reprezentálja a teljes magyarországi pedagógus társadalmat. A 2020. december 18-a és 2021. január 17-e között végzett kérdőíves kutatás eredményeit a január 26-án tartott online sajtótájékoztatóján ismertetett a PSZ.

Távtanítási nehézségek

A digitális oktatás időszaka nemcsak munkájuk elvégzése során nehezítette a pedagógusokat, hanem mentális állapotukat is nagyban befolyásolta – derül ki a felmérésből. Azoknak a pedagógusoknak a mentális egészségügyi állapotát érintette érzékenyebben a digitális távoktatás időszaka, akik 2020 tavaszán, valamint akik 2020 tavaszán és őszén is online platformokon oktattak. Azok az oktatók, akik mind a két félévben digitális távoktatásban vettek részt kimerültnek (49 százalék), fásultnak (22 százalék), meggyötörtnek (22 százalék) érzik.

photo_camera Pedagógusok ismerkednek Google Tanterem programmal az Orosházi Református Két Tanítási Nyelvû Általános Iskolában 2020. március 17-én Fotó: Rosta Tibor/MTI/MTVA

A „Hogyan látja, összességében mennyire tudnak/tudtak alkalmazkodni a diákjai az online oktatáshoz?” kérdésre kapott válaszokból az derül ki, hogy a diákok legnagyobb hányada (54 százalék) apróbb problémákkal, de tud/tudott alkalmazkodni az eddigiek során a digitális távoktatáshoz. A pedagógusok szerint a diákok megközelítőleg harmada (30 százalék) nehezen, de végül tud/tudott alkalmazkodni az új helyzethez, a diákok csupán kis hányadának 6 százalékának nem okozott semmilyen problémát az átállás.

Az intézményi bontásból kiderül, hogy leginkább a szakközépiskolákban (50 százalék) és a szakiskolákban (37 százalék) tanuló diákok számára okozott nehézséget az alkalmazkodás az új helyzethez. A gimnazista diákok igazodtak a legkönnyebben a digitális távoktatáshoz, háromnegyedük apróbb problémákkal, de át tudott állni a digitális oktatásra, s csupán a 13 százaléka körében adódtak komolyabb problémák, a pedagógusok szerint.

Biztonsági dilemmák

A megkérdezettek 83 százaléka tartotta inkább, vagy mindenképpen szükségesnek a 2020 őszén történő gyorstesztelést, a részvételi kedv ennél alacsonyabb, a pedagógusok 72 százaléka vett részt a két tesztelés valamelyik, 8 százaléknak nem volt lehetősége tesztelni.

Egytől ötig tartó non-verbális skálán jelölhették be a megkérdezettek, hogy mennyire érezték összességben biztonságban magukat a munkahelyükön, oktatási intézményükben a járvány őszi hulláma alatt. A pedagógusok a kérdésre átlagosan 2,73-as értéket adtak. A felső értékeket („Teljes mértékben biztonságban érzem magam”) a kitöltők 9 százaléka jelölte, a válaszadók negyede egyáltalán nem érezte magát biztonságban. A férfiak átlagosan magasabb a biztonság érzetük (2,86), mint a nő pedagógusoknak (2,71).

A jelenleg is hatályban lévő járványügyi intézkedésekkel a pedagógusok általánosságban 2,58-as szinten elégedettek, vagyis inkább nem elégedettek. A legelégedettebb (2,96) pedagógusok abban észak-alföldi régióban dolgoznak, ahol az 100 ezer lakosra jutó fertőzöttségi arányszám a harmadik legalacsonyabb az országban, míg a 2,39-es szinten a legkevésbé elégedettek a fővárosban dolgozó pedagógusok, ahol a korona vírus járvány jobban lakosság arányhoz mérten jobban tombol.

A kutatás adatai szerint a pedagógusok 19 százaléka korábban pozitív teszttel igazoltan elkapta a koronavírust, továbbá az is kiderült, hogy a Magyarországot sújtó második hullámban lényegesen több pedagógus fertőződött meg a vírussal, mint az első hullámban. Azokban az intézmény típusokban fertőződtek meg nagyarányban az oktatók, ahol 2020 őszén változatlanul hagyományos tanrendben zajlott az oktatás. Míg 2020 tavaszán, a korai zárásoknak köszönhetően, átlagos kevés magyar közoktatásban dolgozó pedagógus kapta el a korona vírust, addig az őszi hullám érzékenyebben érintette a pedagógusokat.

Oltási kedv

A kérdőív arra is rákérdezett, hogy amennyiben elérhetővé válna vakcina, akkor beoltatnák-e magát a válaszoló. A pedagógusok 43 százaléka beadatná a védőoltást, megközelítőleg harmaduk (36 százaléka) még billegő állásponton van, minden ötödik válaszadó (21 százalék) pedig nem kívánja beadatni a vakcinát. A felmérés kieértékelése szerint az oltási kedv a pedagógusok körében meghaladja a teljes magyar társadalomban eddig mért arányokat.
Az oltási kedv azonban erősen szór a pedagógus társadalom körében is. A legkevésbé az óvópedagógusok (közöttük a legnagyobb azoknak az aránya, akik billegnek a kérdést illetően), leginkább pedig a gimnáziumokban tanító pedagógusok adatnák be maguknak a vakcinát.

photo_camera Forrás: Pedagógusok Szakszervezete/ 21 Kutatóközpont

Kor szerinti bontásban nézve kiderül, hogy minél idősebb a pedagógus, annál inkább nő az oltási kedve: míg a 18–29 évesek 31 százaléka adatná be magának a vakcinát, addig a 60 év feletti pedagógusok 64 százaléka biztosan beadatná, további 28 százaléka pedig billeg az oltás beadatását illetően. Oltásellenességről, ahogy tömeges elzárkózásról nincs szó a pedagógusok körében, a felmérést végző kutatók szerint inkább tűnik úgy, hogy sokak egyszerűen még nem döntötték el, hogy beadatják-e a vakcinát.

Itt nézhető meg a sajtótájékoztató teljes egészében:

Korábbi kapcsolódó cikkeink: