Pfizer? Moderna? Szputnyik? Ha választhatnál, melyik vakcinával oltatnád be magad?

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Magyarországon december vége óta az amerikai-német  Pfizer/BioNTech és a szintén amerikai Moderna vakcinájával zajlik az egészségügyi dolgozók és az idősotthonok lakóinak oltása. Az eddigi adatok szerint a lakosság 1,4 százalékát oltották be, Orbán Viktor miniszterelnök pénteki bejelentése szerint mintegy 400 ezer ember esett át a betegségen vagy kapta meg a koronavírus elleni oltást, az utóbbi folyamat azonban nagyon lassan halad.

A lassúságnak több oka van: a hírek szerint például meglehetősen kaotikus módon zajlik az egészségügyi dolgozók oltása, és a Pfizer/BioNTech oltóanyagából a vártnál kevesebb érkezett, legalábbis eddig. A kormány szerint Magyarország mintegy 17,5 millió adag koronavírus elleni oltóanyagot kötött le  különféle gyártóktól, januárban azonban elkezdtek további vakcinák után nézni a nemzetközi piacon. 

Szijjártó Péter külügyminiszter pénteken bejelentette: három ütemben nagy mennyiségű oltóanyag érkezik Oroszországból, és korábbi hírek szerint kisebb mennyiségben már februárban elérhető lesz az orosz Gamaleja Intézet Szputnyik V nevű oltása. Emellett a kormány a kínai Sinopharm vakcina használatát is belengette, ezt azonban egyelőre nem hagyta jóvá az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és a magyar hatóságok sem. 

De vajon ki melyik vakcina mellett döntene, ha választhatna a különböző oltóanyagok közül? Mindjárt jön a szavazás, de előtte lássuk, melyik vakcina mit tud, és mennyi az esély arra, hogy Magyarországra is jut belőle. 

AstraZeneca/ Oxfordi Egyetem (AZD1222)

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) szerdán engedélyezte az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem együttműködésével kifejlesztett, AZD1222 jelű vakcinát. A virálisvektor-alapú oltóanyag fejlesztői november 23-án jelentették be, hogy koronavírus-vakcinájuk a klinikai tesztek harmadik fázisában átlagosan 70 százalékos hatékonyságot mutatott, később mindenesetre kiderült, hogy az AstraZeneca néhány részletet elhallgatott eredményeiről.

A hírek ellenére néhány héttel később Nagy-Britannia adta meg a világon elsőként az engedélyt a vakcinára tavaly év végén. Az AstraZeneca 2021-ben több mint 3 milliárd adag oltóanyagot tervez eljuttatni a világ különböző országaiba. A vakcinát normál hűtött körülmények (2-8 C között) lehet tárolni, szállítani és kezelni a gyártást követően legalább 6 hónapon keresztül. Magyarország tavaly novemberi információk szerint ebből az oltásból 6,5 millió darabot kötött le, ami 3 millió 270 ezer adagnak minősül, mivel más koronavírus elleni vakcinákhoz hasonlóan egy embernek ebből is két oltásra van szüksége.

Gamaleja Intézet (Szputnyik V)

A magyar hatóság szerdán az AstraZeneca oltásával párhuzamosan engedélyezte a Gamaleja Intézet Szputnyik V vakcináját is. Csütörtökön Angela Merkel német kancellár úgy nyilatkozott, hogy Németország támogatja a Szputnyik V európai uniós engedélyezését.

Szijjártó még csütörtökön Moszkvába ment tárgyalni az oltás körüli részletekről, majd egy napra rá közölte, hogy három ütemben nagy mennyiségű oltóanyagot szállítanak Oroszországból. Korábban Kirill Dmitrijev, az oroszországi oltóanyagok fejlesztését finanszírozó Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója a Rosszija 24 hírtelevíziónak azt mondta,hogy „egészen hamarosan” megkezdődik a Szputnyik V vakcina Magyarországra szállítása, kisebb tételek már februárban Budapestre érkezhetnek.

A Szputnyik V oltásának ideiglenes engedélyezését Vlagyimir Putyin orosz elnök már augusztus elején bejelentette, és ezzel megnyertnek tekintette a globális vakcinaversenyt is. Két nappal azután, hogy megjelentek a Pfizer hírei a vakcina harmadik fázisú tesztelésének előzetes eredményeiről, a moszkvai Gamaljeva Epidemiológiai és Mikrobiológiai Központ bejelentette, hogy oltóanyaguk 92 százalékos hatékonyságú. Ezt akkor számos tudós kérdőjelezte meg

Moderna (mRNA-1273)

A Moderna mRNS-alapú vakcináját január 6-án, szerdán engedélyezte az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), de az még nem világos, hogy ebből a készítményből mennyi és mikor érkezik Európába. Mivel a Moderna vakcinájának kifejlesztését gyakorlatilag egy az egyben az amerikai kormány Operation Warp Speed nevű projektje finanszírozta, egyelőre csak Amerikában gyártják, és az EU amúgy is rendkívül későn, november 25-én kötött rá szerződést.

Január elején az Emberi Erőforrások Minisztériuma úgy nyilatkozott, hogy a kormány 1,744 millió adagot kötött le a Modernánál. Ebből az első adagok, mintegy 3600 adag már megérkezett és elkezdték vele az oltást. A Moderna klinikai vizsgálatai tavaly novemberben közzétett eredményei szerint a vakcina 94,5 százalékos hatásosságot mutatott. A Moderna-készítményt is két adagban kell beadni és hűtve kell tárolni, de elegendő -20 Celsius-fokon.

Pfizer/BioNTech (Comirnaty)

A magyar kormány tájékoztatása szerint az összesen lekötött vakcinadózisból mintegy 6,6 millió dózis a Pfizer-BionTech vakcinája, vagyis a legtöbb embert a Karikó Katalin közreműködésével kifejlesztett, mRNS-alapú, a német BioNTech biotechnológiai cég és a Pfizer amerikai gyógyszervállalat vakcinájával oltanának be. 

Történelmi pillanat volt, amikor tavaly december 8-án, bő egy évvel a járvány kitörése után a világon elsőként az Egyesült Királyságban beadták az első Comirnaty vakcinát, azóta Izrael már lakosságának több mint 35 százaléka kapta meg ezt a védőoltást. Az egész világra kiterjedő széleskörű humán tesztekben az oltás a véglegesnek tekintett adatok szerint 95 százalékos hatékonyságot mutatott, és az eddig beadott vakcinák mellékhatásai izraeli adatok alapján az enyhétől a közepesig tartó skálán, súlyosabb esetektől mentesen, kisebb arányban mutatkoztak. A Pfizer/BioNTech vakcinájával elsősorban logisztikai nehézségek adódnak, mivel -70 Celsius-fokon kell tárolni, és kifagyasztása után néhány napon belül be kell adni.

Sinopharm (BBIBP-CorV)

Ahogy korábban írtuk, a kínai fejlesztésű négy vakcina közül teljeskörű engedélyt egyelőre csak a Sinopharm oltása kapott: decemberben Kína, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek gyógyszerfelügyeleti szervén is átment a vakcina. Európából elsőként Magyarország fejezte ki az érdeklődését a Sinopharm vakcinája iránt. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter január 15-én azt mondta, hogy a kormány megállapodott a Sinopharmmal, így amint az OGYÉI engedélyezi az oltóanyagot, küldhetik is az első szállítmányt.

A klinikai vizsgálatok harmadik fázisáról azonban még mindig nem jelent meg részletes beszámoló, így azt sem lehet tudni, hogy mennyi igaz abból a híresztelésből, miszerint egy vizsgálaton 73 különböző mellékhatást figyeltek meg, többek között látásvesztést és vérnyomás-emelkedést is. Az aggodalmak ellenére Kínában már novemberben bejelentették, hogy túlvannak az egymillió oltáson a Sinopharm anyagával, és a 86 százalékos hatékonyság belengetése után sorra jelentkeztek be a vakcináért az ázsiai, arab és dél-amerikai országok. Mára több mint négymillió embert oltottak be a Sinopharm vakcinájával.

És akkor a szavazás (több lehetőség is választható): 

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

* * *

Mi vár ránk 2021-ben? Válságcunami vagy feltámadás? Január 25-én, hétfőn 18h-tól újra online vita az Energiahajón. Ne maradj le!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: