Az amerikai Georgia állam délkeleti részén vásárolt csaknem 10,84 ezer hold háborítatlan erdőt a svéd Ikea befektetési csoportja. A mintegy 44,5 km²-nyi erdőt a svéd bútorkereskedő háborítatlanul hagyja, hogy megvédje a földet és az erdő ökoszisztémáját a pusztulástól.

Az Altamaha folyó medencéjénél található föld megvásárlását január 14-én jelentette be az Ingka Group nevű befektetési cég azzal a kommentárral, hogy a felelős erdőgazdálkodás lehetséges, földtulajdonosként pedig kötelességük, hogy helyreállítsák az erdőségek ökológiai egyensúlyát, és több fát ültessenek, mint amennyit felhasználnak.

A georgiai erdővásárlással az volt a legfőbb céljuk, hogy a föld egyben maradjon, és örökké erdő maradjon – mondta a CNN-nek Krister Mattsson, az Ingka vezérigazgatója. A Conservation Fund nevű környezetvédő NGO-tól vásárolt földdarab 350 állat- és növényfajnak ad otthont, köztük a védett floridai hosszútűs fenyőnek és a georgiai üregteknősnek. Ez a fenyőféle az európaiak érkezése előtt több mint 90 millió hold földet nőtt be Dél-Virginiától Floridáig és Texasig, de ennek ma már csak a 4 százaléka maradt a mezőgazdaság és a lakott területek terjeszkedése, az erdőtüzek miatt, valamint azért, mert az erdőgazdaságok a gyorsnövésű fenyőfajtákat részesítették előnyben.

A Conservation Fund általában gazdálkodásra használt, „működő” erdőket vesz meg, amiket aztán szolgalmi bejegyzésekkel megvéd a jövőbeli feldarabolástól, és így adja tovább. A nyereséget újabb földek vásárlására fordítja.

Az Ikea által megvásárolt erdő nagy része továbbra is látogatható lesz. 2014 óta az Ingka mintegy 613 ezer hold (körülbelül 2480 km²) erdőt vásárolt az Egyesült Államokban, a három balti államban és Romániában. A cég eközben mintegy hétmillió magoncot ültetett el világszerte. A cégcsoport célja, hogy 2030-ra nagyobb mértékben csökkentse az üvegházgáz-kibocsátását, mint amennyit a teljes Ikea-értéklánc kibocsát, és közben tovább bővítse működését. Az Ingka csoport jelenleg a világ 445 Ikea áruháza közül 378-at működtet.

Van mit csökkenteni, mert az Ikea saját bevallása szerint a világ üvegházgáz-kibocsátásának 0,1 százalékáért felel, és 2013-as adatok szerint a világ kereskedelmi faellátásának körülbelül 1 százalékát használja fel.

Nemrég írtunk arról, hogy egyre nagyobb üzlet a környezetvédelem: a karbonlábnyom pénzért történő megváltása 2019-ben 600 millió dolláros üzletnek bizonyult, de a Berenberg bank becslése szerint 2050-re akár 200 milliárdot is érhet. Az elmúlt három évben már így is megtriplázódott az erre szakosodott cégek forgalma, a bank előrejelzései szerint pedig az elkövetkező öt évben további növekedés várható. Egyre több vállalat és nem nyereségérdekelt szervezet specializálódik arra, hogy háborítatlan erdőket szerezzen meg, őrizzen, majd adjon el a karbonlábnyomukat ellentételezni kívánó cégeknek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: