Hóviharok tombolnak az USA déli államaiban és Mexikóban
Merőben szokatlan időjárást tapasztal az amerikai Dél. Havat és jeget hoznak a hideg szelek, hóviharok tombolnak olyan vidékeken is, amelyek csak elvétve tapasztalnak hasonlót.
Joe Biden elnök szükségállapotot hirdetett Texasban, ahol a hirtelen támadt elektromosáram-igény miatt sok helyen áramkimaradások is voltak. Az állam déli és középső részén az ilyenkor szokásos átlaghőmérséklet 20-24 Celsius-fok, ehhez képest most -22 fok is előfordult.
Az érintett államok közé tartozik Kentucky, Mississippi, Alabama és Oklahoma is, de az északnyugati Oregonban is szélsőséges időjárást hozott a késő tél, bár ott ez kevésbé szokatlan.
A jeges utakon egy sor baleset történt, Houston környékéről csak vasárnap 120 balesetet jelentettek, Oklahoma City egyik fontos autópályáján pedig több kamion koccant össze, majd gyulladt ki a vasárnapi hóviharban.
A Nemzeti Meteorológiai Szolgálat (NWS) szerint jelenleg 150 millió amerikai él olyan területen, ahol riasztást adtak ki a téli időjárás miatt. A szokatlan időjárásnak eddig öt áldozata van, Texasban és Kentuckyban két-két ember az utakon halt meg, Louisianában pedig valaki a jégen elcsúszva szenvedett halálos fejsérülést.
A viharokkal érkező téli hideg még Mexikó északi részeire is eljutott, ahol hétfőn csaknem ötmillió háztartás és cég maradt áram nélkül a hó miatt.
A szélsőséges hideg és a hóviharok északkelet felé terjednek tovább kedden.
150 éve nem látott anomália és a polar vortex
Az NWS sarki hidegbetöréssel magyarázza a jelenséget; a szélsőségesen hideg sarki levegő akadálytalanul söpör át a kontinensen.
A Severe Weather nevű időjárási oldal vasárnap jelentős Atlanti-óceáni anomáliára figyelmeztetett. A Golf-áramlat szokatlan felmelegedéséről van szó: a Mexikói-öböltől északra haladó, az európai és az észak-amerikai időjárást meghatározó, rendszerint mérséklő hatású áramlat északi részen 6-8 Celsius-fokos eltérések is előfordulnak az ilyenkor szokásos hőmérséklethez képest. Az ilyen szintű melegedés rengeteg energiával láthatja el a terület időjárási rendszereit. A USA északkeleti partjaihoz közel 14-18 Celsius-fokos hőmérséklet is előfordul, ami meleg légtömegeket indíthat el, ezek pedig összeütköznek a sarki eredetű hideg levegővel, és potenciálisan téli viharokat okoznak. Mint írták, a Golf-áramlat ilyen szintű anomáliáját 150 éve nem tapasztalták.
A rendkívüli hideg közelebbi oka a polar vortex, azaz a sztratoszférikus poláris örvény. Ilyenkor a sarkpont fölött alacsony nyomású terület jön létre a troposzféra felső részén és a sztratoszférában. A mindkét sarkon előforduló jelenség lényegében egy nagy sebességű szélörvény, amely a pólusok körül áramlik, de az alacsonyabb szélességeken is jól azonosítható.
Ideális esetben ezek az áramlások a szélességi körökkel párhuzamosan futnak, azonban külső hatásokra - és ilyen lehet például a Golf-áramlat felől érkező meleg is, de számos egyéb tényező is - a szabályos áramlások felbomlanak, és horizontálisan hullámozni kezdenek. Ha a poláris örvény gyengébb, lassabban áramlik, könnyebben kibillenthető az egyensúlyi helyzetéből, így az alacsonyabb szélességekig is képes elhullámozni, így a hidegen légtömegek délebbre jutnak, a hullám túloldalán viszont melegebb levegő juthat északra.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Az idei volt a valaha mért legmelegebb nyár az északi féltekén
A januártól augusztus végéig tartó periódusok közül az idei számít a második legforróbb időszaknak globálisan is. Amerikai kutatók statisztikai elemzései szerint 2020 nagy valószínűséggel a legmelegebb öt esztendő közé tartozik.
40 év alatt ötször pontosabbá vált az időjárás-előrejelzés
Egy mai 5 napos előrejelzés már olyan pontos, mint amilyen egy egynapos volt 1980-ban. Egy tanulmány szerint a meteorológusok ma már 9-10 nappal előre viszonylag pontosan meg tudják jósolni a várható időjárást, és ezzel több tízmilliárd dolláros károktól mentik meg a lakosságot.
Egy brit klímamodell szerint 2035-re teljesen eltűnhet az északi-sarki jég a nyári időszakokban
A legtöbb tudós az évszázad közepére teszi a sarkvidéki jég teljes elolvadását a nyári időszakokban, de egy brit kutatócsoport legújabb klímamodellje szerint ez már 15 év múlva bekövetkezhet. Az előrejelzést a 127 ezer évvel ezelőtti, interglaciális időszak klímájának vizsgálata alapján készítették.