Úgy indult be a járvány harmadik hulláma Magyarországon, hogy az emberek viselkedése nem változott

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Az ünnepek alatt kétszer is ránéztünk arra, hogy a mobiltelefonok mozgásából nyilvánosan elérhető adatok alapján látszik-e valamilyen lazuló fegyelem, amikor éppen világviszonylatban is a legtöbb emberéletet követelte Kelet-Európában a járvány. Az akkori számok alapján lassabbnak tűnt az élet, mint munkaidőben. Aggódtunk, hogy a családi, baráti találkozók kockázatai (ritkábban látott kapcsolataink, huzamosabb ideig, száraz beltérben, maszk nélkül) esetleg nem látszanak az adatokban, de a januári esetszámok utólag sem mutatták szuperterjesztő események nyomait. Azóta a KSH kiváló Heti Monitorából már azt is megtudtuk, hogy decemberben még a nemzetközi személygépkocsi-forgalom is 40 százalékkal alatta maradt az egy évvel korábbinak, a Liszt Ferenc repülőtér pedig 95 százalékkal kevesebb utast fogadott. Így még a behurcolt vírusok veszélye sem nyilvánvaló.

Ezek a számok januárban is teljesen hasonlóan alakultak: a mobilcéges és a járműforgalmi adatok alapján ugyanolyan csendesen, óvatosan zajlott a január, mint az adventi időszak – az ünnepi időszaknál élénkebben, de kirívó óvatlanság nélkül.

Január 27-ére azonban láthatóan beindult a harmadik hullám. Ha változatlan óvintézkedések mellett gyorsult a vírus terjedése, azt egy új, jobban terjedő (például hosszabb időn keresztül fertőző) vírustörzs elterjedése magyarázhatná. Akárhogy is, ha változatlan óvatosság mellett megindult, gyorsult a terjedés, akkor logikusan csak a mostaninál még szigorúbb intézkedések képesek lassítani és féken tartani. Kivéve természetesen, ha tényleg egy hétvége alatt beoltunk mindenkit. 

* * *

ÉLŐBEN MOST! Vita az Európáért zajló orosz-amerikai gázháborúról.

Kapcsolódó cikk a Qubiten: