Egy lengyelországi régészcsoport nemrég három katolikus apáca csontvázát tárta fel. A régészek hét, a második világháború idején eltűnt apáca után nyomoztak, amikor felfedezték a szóban forgó leleteket. A kutatók a történelmi feljegyzések és a feltárt holttestek mellett talált vallási jellegű kegytárgyak alapján úgy vélik, hogy azoknak az apácáknak a holttesteire bukkantak, akiket szovjet katonák mészároltak le 1945-ben. A korabeli dokumentumok ugyanis megemlékeznek egy 1945-ös mészárlásról, melynek során a szovjet katonák végeztek hét apácával, akik az Alexandriai Szent Katalin rendjéhez tartoztak.

Mészárlás a Szűz Máriáról elnevezett kórházban

A Vörös Hadsereg 1944-ben, a német csapatok visszavonulása után szállta meg Lengyelországot. A bevonuló szovjetek a lengyel katonai és vallási tisztségviselők háttérbe szorításával (értsd: bebörtönzésével, deportálásával és kivégzésével) igyekeztek megszilárdítani a hatalmukat. A Vörös Hadsereg katonái templomokat és vallási épületeket fosztottak ki és gyújtottak föl, és kegyetlenül bántak az apácákkal.

A szovjet katonákat 1945 februárjában Gdańsk-Wrzeszcz, Olsztyn és Orneta kórházaiban szállásolták el. Ezekben az intézményekben a Szent Katalin-rendhez tartozó apácák is dolgoztak ápolónőként. A kórházba berontó szovjet katonák ököllel és szuronnyal támadtak a betegekre, és a védelmükre siető apácákat sem kímélték. Rolanda nővér arcát összevagdosták és felismerhetetlenre verték. Günhilda nővér három lövést kapott. Krzysztofora nővér hosszasan viaskodott egy szovjet katonával, de végül kitépték a szemét, kivágták a nyelvét, és 16 szuronydöféssel megölték.

DNS-elemzés és kegytárgyak alapján végzik a maradványok azonosítsását

A régészcsoport utánajárt a lemészárolt apácák történetének. Először tavaly júniusban végeztek ásatásokat Gdańsk mellett, és meg is találták Jadwiga Fahl (egyházi nevén: Chartytyna nővér) holttestét. Októberben a feltárásokat Olsztynnél folytatták, ahol rábukkantak Maria Bolz (Generosa nővér) és Maria Domnik (Liberia nővér) csontvázára.

Hogy megtalálják a többi apáca csontvázát is, a régészek decemberben feltártak egy nagyjából 20 négyzetméteres területet az ornetai köztemetőben; az ásatás helyszínét régi levéltári dokumentumok (például a kézzel rajzolt temetkezési rendek) alapján határozták meg. Ahhoz, hogy hozzáférhessenek az 1945 előtt eltemetett holttestekhez, először exhumálniuk kellett a fölöttük található frissebb tetemeket is. Végül sikerrel jártak: a mélyebb talajrétegekben megtalálták Maria Abraham (Rolanda nővér) Dorota Steffen (Günhilda nővér) és Pestka Anna (Bona nővér) csontvázát – olvasható a lengyel IPN jelentésében.

Az IPN szerint a történelmi feljegyzések, az áldozatok neme és kora, illetve a környezetükben talált vallásos jellegű kegytárgyak (például fémkeresztek, kisebb-nagyobb rózsafüzérek és medálok) alapján feltételezhető, hogy a most feltárt csontvázak a szovjet katonák által meggyilkolt apácák maradványai lehetnek. A régészek a kegytárgyakon kívül a Szent Katalin-rendhez köthető szövet- és ruhamaradványokat is találtak.

Az áldozatok pontos azonosításához a csontokat átadták a gdanski törvényszéki orvostudományi intézetnek, hogy a szakértők elvégezhessék a maradványok DNS-elemzését.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Mit kezd Budapest több százezer megerőszakolt nő emlékével?

Rácz Johanna tudomány 2020. november 18.

A háborúkban tömegesen megerőszakolt nők nem váltak részévé a hivatalos történetírásnak, és a mai napig nincs emlékművük Európában. Évtizedes hallgatás után az elmúlt időszak változást hozott, ám a traumáról folyó diskurzus két véglet között vergődik, ami félreviszi a fókuszt, és nem segít az áldozatokon. A Budapesten kezdeményezett több éves emlékezetprojekt és a 2023-ra tervezett emlékműállítás ezzel kíván szakítani.

Mi határozza meg a fényképek morális jelentését?

Tóth Olivér István tudomány 2020. november 22.

Susan Sontag szerint a fényképek önmagukban csak projekciós felületek, amelyeknek mi magunk adunk jelentést, Robert Adams viszont azt állítja, hogy a szép fénykép önmagában bír jelentéssel. Sontag szerint a fénykép morális értelemben inkább árt, mint használ, míg Adams amellett érvel, hogy a fénykép képes reményt nyújtani, és ezáltal pozitív morális jelentőségre tesz szert.

Nagy-Britannia legnagyobb római kori tömegmészárlása valószínűleg meg sem történt

Dippold Ádám tudomány 2019. december 27.

Sir Mortimer Wheeler a harmincas években rettenetes, az i. sz. 43-ban történt tömegmészárlás nyomaira bukkant. Egy friss kutatás szerint viszont az az ütközet, amire hivatkozott, meg sem történt, a feltárt sírból pedig nem egyetlen csata, hanem százötven év leletei bukkantak elő.