A földközi-tengeri tagállamokban és Magyarországon zuhant a legnagyobbat a vendégéjszakák száma az EU-ban
Magyarországon 2020-ban mintegy 58 százalékkal esett vissza a vendégéjszakák száma a világjárvány miatt az előző évhez képest – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn közzé tett adataiból.
Az EU átlagában a vendégéjszakák számának csökkenése 52 százalékos. Azt hihetnénk, hogy a legnagyobb visszaesést a földközi-tengeri tagállamok szenvedték el, ahol igazán jelentős a külföldi turizmus, és ez így is van. Az egyetlen kakukktojás Magyarország, amelynek turisztikai iparágát az unióban a hatodik legnagyobb mértékben érintette a világjárvány – ez derül ki legalábbis az Eurostatnak a tagállamok adatszolgáltatásán alapuló statisztikáiból.
A legnagyobb vesztes a tagállamok közül Ciprus, Görögország és Málta – több mint 70 százalékos visszaesésekkel, majd Spanyolország, Portugália és Magyarország következik. Utánuk Bulgária, Horvátország és Olaszország követi a sort. A legkisebb csökkenést Hollandia, Dánia és Svédország szenvedte el.
Az ábrán piros pöttyel jelölik a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák visszaesését, ez Cipruson, Romániában, Spanyolországon, majd Magyarországon és Görögországban a legnagyobb, és az EU átlagában is jelentős, 68 százalékos.
A világoskékkel jelölt belföldi vendégéjszakák száma összességében 38 százalékkal csökkent az unióban. Néhány tagállamban még nőtt is, de ez sem Cipruson, sem Máltán nem segített igazán, úgy látszik csak Szlovéniában olyan számottevő a belső piac, hogy ez valamelyest mérsékelte a vendégéjszakák összesített visszaesését. Magyarországon a belföldi turizmus is az EU-átlagot meghaladó mértékben csökkent.
Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a 2008-2009-es pénzügyi válság óta a belföldön és külföldön eltöltött vendégéjszakák száma egyaránt egyenletesen nőtt az Európai Unióban. A grafikonból az is kiderül, hogy a világjárvány turisztikai szektorra gyakorolt hatása egészen drámai az előző válsággal összehasonlítva is. Az Európai Unióban eltöltött vendégéjszakák éves számát az alábbi ábrán millióban adták meg, és látható, hogy ez 2020-ban bőven a 2005-ös érték alá zuhant vissza.
A jelentős visszaesés egy-egy ország esetében persze azt is jelenti, hogy volt honnan visszaesni. Magyarországon a turisztikai szektor egy tavalyi becslés szerint a GDP 8,5 százalékát adta 2019-ben, sőt a Magyar Turisztikai Ügynökség vezetője 13 százalékra tette ezt a részarányt. Ez azonban eltúlzottnak tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy az OECD adatai szerint Spanyolországban 2018-ban a turizmus a GDP 12,3 százalékát adta. Horvátországról 2016-os adat áll rendelkezésre, ez 11,4 százalékot mutat. Az viszont tény, hogy a szektor Magyarországon több mint 400 ezer embernek adott munkát.
A Szállás.hu elemzői tavaly májusban vállalkoztak a becslésre, és úgy gondolták, hogy itthon 43-48 százalékos visszaesés várható a vendégéjszakák számában.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Magyarország a közepes jövedelem csapdájában
A bérek itthon már nem olyan alacsonyak, hogy ez előnyt jelentsen, az innovációs teljesítmény viszont még nem elég erős ahhoz, hogy versenyre lehessen kelni a fejlett országokkal. Csehország, Észtország, Szlovénia és Litvánia sikeresen küzdött meg a feladattal, míg a régió többi országa, ideértve Magyarországot, még mindig költségalapon versenyez.
Alapjaiban rengette meg a munka világát Magyarországon a koronavírus-járvány első hulláma
Az amúgy is egyenlőtlenségekkel küzdő magyar társadalomban a válság tovább nehezítette a leszakadók helyzetét a munkaerőpiacon, már a járvány első hullámában is – derült ki a csütörtökön bemutatott Munkaerőpiaci Tükörből. Akinek nincs munkája, annak romlik az egészségi állapota, aki viszont dolgozik, és jól keres, az egészségesebb, és kisebb valószínűséggel hal meg.
A válság válhat az új normalitássá a Földön
Az emberiség épp csak elkezdett szembenézni a klímaválsággal, mikor beütött a koronavírus-járvány, maga után vonva a gazdasági recessziót. A Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó online rendezvényén, az Energiahajón hétfőn Sipos Katalin biológus, Borbáth Endre kríziskutató és Zsoldos István közgazdász vitatta meg, hogy van-e esélyünk a kilábalásra, vagy végleg elnyelnek-e minket a válságok végeláthatatlan hullámai.