A tünetmentes infekció kockázatára az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ legfrissebb heti jelentése hívja fel a figyelmet.
A kutatás eredményei hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az esetleg veszélyes, hibrid vírusokat még azelőtt felfedezzék, hogy azok elterjedjenek.
A koronavírus fehérjeszerkezetének apró módosulásai azt eredményezhetik, hogy a SARS-CoV-2 egyes változatai képesek lesznek elbújni azok elől a molakulák elől, amelyeknek a szervezetben az immunsejtek elé vinnék őket.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint hiba arra számítani, hogy a többnyire enyhébb tüneteket okozó omikron után tovább gyengül a vírus, a szervezet szerint az új variáns valószínűleg még fertőzőbb lesz, mint a mostani. Azt, hogy milyen tüneteket fog okozni, még nem lehet tudni.
Bár a sok mutáció nem jelenti, hogy feltétlenül veszélyesebb is a C.1.2 változat, az mindenképp aggasztó, hogy hordozza azokat a mutációkat, amely más variánsokat nagyobb fertőzőképességgel ruházott fel, és alkalmasabbá tette őket az immunvédekezés kijátszására.
A beoltottak számára a sok tüsszentés a koronavírus-fertőzés új figyelmeztető jele. A láz már csak a beoltatlanoknál jelenik meg a legfőbb tünetek között, a két adaggal immunizáltaknál pedig már a tartós köhögés is elmarad. Meglepő, hogy a szaglásvesztés a kétszer beoltottak körében gyakori.
A betegségek elnevezése mindig is politikai kérdés volt, és bár a pusztító spanyolnátha-járvány óta eltelt némi idő, úgy tűnik, hogy ez a mai napig nem változott. Vuhanban a vuhani vírus elnevezés miatt tiltakoztak, Indiában az indiai miatt, a WHO javaslatára így ez utóbbit már udvariasan csak deltának nevezik. Ha elfogynak a görög ábécé betűi, kezdődhet a fejvakarás.
Harsh Vardhan indiai egészségügyi miniszter két hónapja magabiztosan kijelentette, hogy országa a koronavírus elleni harc végjátékát vívja. Ehhez képest április végén tíz nap alatt mintegy 3 millió koronavírusos esetet regisztráltak az 1,3 milliárd lakosú országban, a kórházak egyik napról a másikra megteltek, súlyos gyógyszer- és oxigénhiány nehezíti a betegek ellátását, az indiai oltást pedig még csupán a lakosság kevesebb mint tíz százaléka kapta meg.
Két táblázatban minden, amit a Magyarországon és a világon forgalomban lévő jelentősebb vakcinákról most tudni lehet. Összeszedtük az információkat arról is, hogy mennyire hatásosak a különféle oltóanyagok a koronavírus variánsai ellen. Milyen hatásfokkal akadályozzák meg a tünetmentes terjedést, és mennyi idő után alakul ki az oltottaknál a védettség?
Az AstraZeneca és a Pfizer/BioNTech oltása után termelt antitestek csak háromszor kevésbé hatékonyak, de így még működnek a brazil és a brit vírusvariánsok ellen, míg a dél-afrikai változat esetében kilencszeresen esik vissza a védelem mértéke.
A dél-afrikai mutáció ellenállóbb a védőoltásokkal szemben. A jelenlétét több uniós tagállamban kimutatták, és bár Magyarországot eddig elkerülte, a Neumann Labs egy tesztben kimutatta a veszélyes variánst.
Az idős, kórházi ellátásra szoruló páciensek 12-25 százaléka az új változattal fertőződött meg. A kezdeti vizsgálatok alapján az új variáns erősebb kötődést alakíthat ki a sejtekkel, és ellenállóbb lehet a védőoltásokkal szemben.
Úgy tűnik, hogy a brit, a dél-afrikai és a brazil vírusvariánsok nem okoznak súlyosabb betegséget a SARS-CoV-2 eredeti változatánál, de sokkal fertőzőbbek, így minél előbb minél több embert be kell oltani, hogy ne szabaduljon el még jobban a járvány, újabb káoszt okozva az egészségügyi rendszerekben.
A kutatók mindkét rendkívül gyorsan terjedő új vírustörzs, a B.1.1.7 és a B.1.351 esetében vizsgálják, hogy a kórokozók mennyiben mutálódtak, mi áll a gyorsabb terjedés hátterében, és hatásosak-e velük szemben a vakcinák.
Egy huszonéves coloradói férfinél mutatták ki először a B.1.1.7 variáns amerikai jelenlétét, de a veszélyesebbnek tartott mutáns vírus már egy ideje terjedhet az államban, mivel a férfi nem járt külföldön mostanság.