A magyarországi koronavírus-járvány brit variánssal terhelt harmadik hullámában több fiatal fertőződik meg tünetekkel, mint korábban, sőt a súlyos tünetekkel érintettek és a COVID-19 miatt elhunytak átlagéletkora is csökken. Szoptatós anyák is elkaphatják a vírust, annál is inkább, mert egyelőre a vakcinához való hozzáférésük is kétséges, ugyanis a beolthatóságukkal kapcsolatban nincs igazán kialakult protokoll és kipróbált ajánlás.

A Kormányinfón egy kérdésre válaszolva éppen március 25-én közölték , hogy a közeljövőben felülvizsgálják a várandósokra és szoptató anyákra vonatkozó oltási protokollt. Fontos frissítés: ez március 26-ára meg is történt, és a március 27-ére extra oltópontokat is létrehoztak a számukra, ahol Pfizer/BioNTech vakcinával oltják őket. Mint a Szent János Kórház szülész-nőgyógyásza a Facebookon közölte, március 29-e hétfőtől külön telefonszámokon tudnak bejelentkezni, de úgy tudjuk, a szoptató anyák esetében a háziorvos vagy a védőnő igazolására is szükség van az oltáshoz.

Folytassa-e a szoptatást?

Mit tegyen tehát az a szoptató anya, aki a COVID-19 tüneteit észleli magán? „Ha egy mondatanban akarnék válaszolni, azt mondanám, hogy ugyanúgy szoptasson tovább, sőt” – mondta Dr. Sohr György házi gyermekorvos a Qubitnek. A szoptatási tanácsadók és az immunológusok egyetértenek abban, hogy az anyatej tele van olyan immunanyagokkal, amiket a baba szervezete nem termel, ezért minden csepp anyatej, ami bejut a szervezetébe, növeli a védettségi szintjét.

Így van ez akkor is, ha az anya koronavírussal fertőződik meg például a terhesség utolsó fázisában: ilyenkor az anyatejbe azok az immunanyagok is bejutnak, amelyek az anya szervezetében termelődnek a SARS-CoV-2 ellen, ezáltal megvédik az újszülöttet a komolyabb bajtól – mondta Sohr.

Ha pedig a szoptatás idején kerül ilyen helyzetbe az anya, akkor a friss fertőzés ellen termelt ellenanyagai ugyanúgy kiválasztódnak az anyatejben, védve a csecsemőt – akinél egyébként is minimális a komoly tünetek kialakulásának kockázata egyrészt az anyai immunanyagok miatt, másrészt mert a sejtjein még nem, vagy csak minimális számban találhatók meg azok a receptorok (ACE2), amelyeken keresztül a koronavírus a sejtekbe hatol.

A szoptatásnak ráadásul nemcsak tápláló és egészségvédő funkciója van, hanem az első szeparációval – a megszületéssel – járó szorongást is enyhíti az újszülött életében. Ha újra és újra felkerül az anya mellére, az csökkenti a baba szorongását, ezért ha olyan súlyos tünetek alakulnak ki, hogy az anya kórházba kell menjen, és megoldható az elkülönítés, javasolni szokták, hogy a csecsemő legyen vele – mondta a gyermekorvos. Ha pedig ez nem lehetséges, ami a jelenlegi helyzetben elég valószínű, a fejés akkor is ajánlatos, feltéve, hogy az anya állapota, körülményei engedik.

Milyen higiéniai szabályokat tartson be?

Amíg tehát tud, szoptasson a koronavírus-fertőzött vagy COVID-gyanús anya, de ahogy az amerikai járványügyi hatóság, a CDC is javasolja, bizonyos higiéniai szabályokat tartson be közben. Ilyen a gyakori szappanos-vizes kézmosás, valamint a mell lemosása szappanos vízzel vagy bórvízzel, illetve alapos kézmosás akkor is, ha az anya lefeji a tejet. Ezen kívül pedig a maszkviselés, amit az amerikai járványügyi központ abban az esetben javasol, ha az anya fertőzött, de a szoptatott gyerek nem. Ilyenkor a maszkot a CDC szerint minden esetben hordani kell, ha a babához két méternél közelebb megy a fertőzött anya, és akkor is, ha lefeji az anyatejet.

A CDC állásfoglalása szerint a babát akkor is kontaktszemélyként kell kezelni, ha nem fertőzött, Sohr szerint pedig az előbb ismertetett okokból nem is valószínű, hogy fertőzötté válik.

Súlyos tünetek esetén kire bízhatja a babát a fertőzésveszély kizárásával?

Ha a szoptatós anya annyira nincs jól, hogy nem tudja szoptatni a babát – mondta a gyermekorvos –, a csecsemő hat hónapos korában már meg lehet kezdeni az elválasztást a lefejt anyatejjel való etetés mellett. Ha nincs lefejt tej, tápszerrel nyugodtan lehet pótolni a hiányt.

Kérdés, hogy kire bízhatja a kontaktszemélynek számító gyereket a szoptatós anya, ha ő maga nem tudja ellátni. Sohr szerint ilyenkor az apa vagy szükség esetén a szülők testvére, fiatalabb nagyszülő jöhet szóba: „jó érzésű háziorvos ilyen esetben betegállományba veszi az apát”. Lehet, hogy a feladat próbára teszi az apa erejét, hozzáállását, de ez a legkézenfekvőbb megoldás.

A CDC azt ajánlja, hogy az anya a környezetében lévő felnőttek közül arra bízza ilyenkor a babát, aki egészséges, és a koronavírus-fertőzés súlyosabb tüneteitől kevésbé veszélyeztetett csoportba tartozik, tehát fiatalabb, nem túlsúlyos, nem krónikus beteg, nem várandós stb. Ha a babát ellátó személy egy háztartásban lakik, vagy kapcsolatban volt a fertőzött anyával, ugyanúgy maszkot kell viselnie, amikor megeteti a csecsemőt – legalábbis arra az időre, amíg a koronavírusos anyának is otthon kell maradnia, illetve amíg a saját karanténidőszaka véget nem ér.

Milyen készítményekkel enyhítheti a tüneteit a szoptató anya?

A COVID-19 tünetei a légúti tünetektől és láztól a hasmenésen és a fájdalmon át a fáradtságig igen széles skálán mozoghatnak. Sohr szerint ezeknek az enyhítésére szoptató anyáknál is felmerülnek különféle antibiotikumok, például a Sumamed nevű azitromicin hatóanyagú antibiotikumot szokták felírni koronavírusos szoptató anyáknak. Ha ezek át is mennek az anyatejgáton, számottevő problémát nem okoznak.

Egyéni érzékenységtől is függően szóba jönnek a különféle lázcsillapítók, a paracetamol, az Algopyrin és az ibuprofén is, hiszen utóbbit három hónapos kortól már közvetlenül is kaphatnak a csecsemők magas láz esetén. Szoptató anyáknak felírhatják az immunrendszer vírusok elleni védekezőképességét fokozó Isoprinosine tablettát is, amit gyerekek is szedhetnek. A gyógyszer tájékoztatójában egyébként az szerepel, hogy terhesség és szoptatás idején nem ajánlott, de egyénileg kell mérlegelni az előnyöket az esetleges mellékhatásokkal szemben.

A gyermekorvos szerint nem mindegy, hogy milyen mennyiségben szedik a szoptató anyák a tüneteiket enyhítő készítményeket, de még ha a szer át is jut a tejbe, az anya legyengülése, állapotának leromlása a nagyobb kockázat. Ebben a speciális esetben érdemes a háziorvos mellett a házi gyermekorvossal is konzultálni a gyógyszerekről.

Beolthatók-e a koronavírus ellen a szoptató anyák?

Az előbbieknél jóval nehezebb kérdés a fenti, ugyanis a várandósokra, szoptató anyákra csak a fázis IV. klinikai vizsgálatokban szokták bevizsgálni a vakcinákat, erre pedig a jelenleg forgalomban lévő koronavírus elleni oltóanyagok esetén még nem kerülhetett sor a vakcinafejlesztés vészhelyzeti gyorsasága miatt. Egyértelmű válasz tehát nincs, a gyakorlatban gyűlik majd össze annyi tapasztalat, hogy erről biztosabb állítást lehessen tenni.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter március 25-én kérdésre válaszolva közölte, hogy az országos tisztifőorvos napokon belül bejelentheti a várandós és szoptató nőkre vonatkozó oltási protokoll módosítását. A beadható oltások körét – orvosi kezdeményezésre – valószínűleg bővítik, a beoltást pedig kevésbé szigorú feltételekhez kötik.

Január közepén magyar gyermekgyógyászok és laktációs tanácsadók adtak ki részletes állásfoglalást a kérdésben, amit a nemzetközi szakmai szervezetek ajánlásaira alapoztak. Fontos azonban, hogy ez csak a Pfizer/BioNTech oltóanyagára, az akkor még egyetlen Magyarországon engedélyezett vakcinára vonatkozik. Az oltópontokon már akkor is előfordult, hogy elutasították a szoptató anyákat, ahogy Magyarországon és a világon ma is tudni a szoptatásukat az oltás érdekében eltitkoló nőkről, illetve olyan esetről, hogy valakit hazaküldtek az oltási időpontjáról, miután kiderült, hogy szoptat. A szoptatás letagadása ráadásul torzítja a statisztikákat, így nehezebb adatot gyűjteni arról, hogy milyen hatással voltak ezekre a nőkre a forgalomban lévő vakcinák.

A januárban állást foglaló, laktációs tanácsadásra is specializálódott szakemberek – amellett, hogy egyértelműen nem ajánlhatták a szoptató anyák oltását a Pfizer-vakcinával – inkább arra hajlottak, hogy javasolják a szoptató nők beoltását, a következőkre hivatkozva:

• A nemzetközi szakmai szervezetek az Egészségügyi Világszervezettől az Academy of Breastfeeding Medicine-ig azon az állásponton vannak, hogy nagyobb a kockázata a koronavírus-fertőzésnek és a szoptatás felfüggesztésének, mint amekkora kockázatot a vakcina jelenthet a szoptatott csecsemőre.
• Nincs konkrét adat arról, hogy a vakcina bármelyik összetevője kiválasztódik-e az anyatejbe, de ennek kicsi a valószínűsége. Ugyanakkor az oltás hatására az anya testében kialakult immunanyagok átkerülhetnek az anyatejbe – ami egy márciusban közzétett, kis mintás (mindössze 10 szoptató egészségügyi dolgozót vizsgáló) izraeli kutatás szerint meg is történt a Pfizer/BioNTech vakcinájával beoltott nőknél.
• Egyéni mérlegelés kérdése, hogy az adott járványügyi és személyes helyzetben mekkora a szoptató anya kitettsége a vírusnak, illetve esetében mekkora a kockázat a súlyos betegség kialakulására – és ez milyen súllyal esik latba a vakcina esetleges ártalmaival szemben.
• A szoptatás idején adott védőoltások általában biztonságosak, nem kell és nem is ajánlott miattuk felfüggeszteni a szoptatást.
• Az Egészségügyi Világszervezet kifejezetten ajánlja a szoptató egészségügyi dolgozó anyák beoltását, és nem javasolja a szoptatás felfüggesztését emiatt.

Mint Sohr elmondta, „az lenne a jó, ha mind a várandós, mind a szoptató nőket megvédhetnénk a vírustól, csak még nincs elég biztos tudásunk hozzá”. Ahogy a Qubitnek nyilatkozó házi gyermekorvos, úgy a januárban közleményt kiadó gyermekorvosok és szoptatási tanácsadók is azon az állásponton vannak, hogy orvosi konzultációval, egyénileg kell mérlegelni, érdemes-e beadni valamelyik nyugati koronavírus elleni vakcinát a szoptató anyának.

Milyen vakcinákkal olthatók a szoptató anyák?

A hivatalos kormányzati tájékoztatóban a Pfizerről jelenleg azt írják, hogy a szoptatás ideje alatt is megkaphatják a vakcinát azok, akik igénylik az oltást, és kockázati csoportba tartoznak. Ugyanez szerepel a Modernánál, azzal a kiegészítéssel, hogy nem ismert, kiválasztódnak-e az anyatejbe az oltóanyag összetevői. Ugyanez az útmutatás olvasható az AstraZeneca vírusvektoros oltóanyagánál. A Szputynik V és a Sinopharm oltóanyag beadása szoptató nőknek ellenjavalt a központi tájékoztató szerint.

A gyakorlatban ennél jóval ellentmondásosabb a helyzet. Tudunk olyan szoptató anyáról, akit budapesti háziorvosa hazaküldött az időpontjáról, és nem oltotta be az AstraZeneca oltóanyagával, amikor értesült róla, hogy szoptat. Egy közeli kerületben viszont egy már kevesebbet szoptató anya megbeszélte a háziorvosával, hogy néhány hét múlva mehet AstraZeneca-oltásért – igaz, hogy ő asztmás is, tehát krónikus betegnek számít.

Mint Sohr elmondta, ő nem oltana AstraZenecával olyan szoptató anyát, akinél előfordult már valamilyen véralvadási probléma – a vakcina véralvadás-fokozó hatásáról érkezett hírek miatt. (A trombózisos esetek miatt március közepén számos ország felfüggesztette az AstraZenecával való oltásokat, de nemzetközi szakmai szervezetek nem találták indokoltnak a leállítást, mert 17 millió beoltottból csak 37 esetben fordult elő ilyen mellékhatás. Több ország azóta folytatta a programot, de Dánia például nem.)

Bár a kínai oltóanyagot itthon nem adják szoptató nőknek, Sohr szerint elméletileg lehetséges, hogy biztonsággal adható, mivel azzal az ötvenéves – elölt vírusos – technológiával működik, amit korábban kockázat nélkül alkalmazhattak szoptató anyáknál. Ugyanakkor éppen a régi technológia miatt a benne lévő adalékanyagok gondot okozhatnak egyéni érzékenység esetén. Mint mondta, „minden vakcinát be lehet adni, ha tudom, hogy kinek adom be, neki milyen allergiái, esetleges korábbi betegségei vannak”.

A gyermekorvos szerint valóban nagy jelentősége van ebben a speciális esetben az egyéni mérlegelésnek, „ami pedig mindig szubjektív, más és más szempontok számíthatnak prioritásnak. Egy defenzívebb orvos például kevesebb kockázatot vállal, és hogy neki van-e igaza, hosszabb távon dől el. Nagyon fontos, hogy az orvosához forduló beteg bízzon a szakemberben, de az utóbbi évtizedekben ez az orvosok iránti bizalom sokat rongálódott.”

Ahogy az egyik érintett szoptató anya a konkrét ajánlás hiányát, illetve az ebből fakadó egyéni mérlegelési kényszer másik oldalát jellemezte: „teljes a káosz, és szerintem minden orvos a saját felelősségének érzi, hogy kinek milyen oltást ad – van, aki ezt vallja, van, aki azt. A háziorvosok nincsenek tisztában a speciális esetekkel, és nyilván kapacitásuk sincs rá, hogy most tájékozódjanak”, miközben az ő gyermekorvosa például bármelyik engedélyezett vakcinát beadná a szoptató nőknek. Mint az érintett anyuka elmondta, „én azt vettem le, hogy ha behívnak, akkor neked kell mindent tudnod az állapotodról, és arról, hogy melyik vakcina felel meg. És azonnal kell reagálni, mert különben az ember elbukhatja a felkínáltat”.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás

link Forrás

link Forrás