Könyvtárakban virágzik a társasjáték-kultúra Finnországban

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Ha a Földközi-tenger ura szeretnél lenni, esztétikus csempesor lerakására vágysz, vagy mallorcai gyümölcsöket adnál-vennél, nem kell otthonról kimozdulnod – és ezt egyre többen tudják. A társasjátékok népszerűsége rohamtempóban nő, aki pedig új társasjátékot venne, elmegy egy társasjátékboltba, egy webshopból megrendeli a kinézett játékot, esetleg kibérli pár hétre, hogy eldöntse, tényleg szeretné-e a polcán tudni. Ebben az esetben kauciót, bérleti díjat és szállítást fizet, majd gondoskodik a játék visszajuttatásáról. 

De nem így Finnországban, ahol majdnem 10 éve már, hogy a könyvtárak elkezdték felvenni kínálatukba a társasjátékokat. Először a fővárosi régió és Tampere könyvtáraiban kezdtek el játékokat beszerezni a társasrajongó beszerzők, majd a szolgáltatás innen terjedt el az ügyféligényeknek megfelelően az ország többi területén is. Mára a finn könyvtárak nagy részében lehet térítésmentesen válogatni a modern társasjátékok közül.

Így van ez ott is, ahol Sirkku Lehtonen, a Jyväskyläi Könyvtár egyik tagkönyvtárának munkatársa dolgozik. A 140 ezer lakosú városban mintegy 250 darabos kollekcióból válogathatnak az érdeklődők. Lehtonen tapasztalatai szerint a gyerekek általában helyben játszanak, a felnőttek pedig haza is viszik a kipróbált darabokat. A helyben használat most nem lehetséges, de a könyvtárak kölcsönzési szolgáltatásai  a koronavírus-járvány idején is működnek, a könyvtár aulájában vissza lehet adni a kikölcsönzött játékokat, és át lehet venni az előjegyzetteket. Az átvétel és a leadás is automatánál történik, így minimalizálják a fertőzésveszélyt.

Fotó: Jani Keränen és Sirkku Lehtonen saját gyűjteményéből

A népszerű társasokra a nem reprezentatív felmérésem szerint akár hónapokat is várnak előjegyzéssel a lelkes társasjátékozni vágyók, de megéri, hiszen egy-egy társas Finnországban is könnyen kerülhet 50-100 euróba, ha boltban veszik. A könyvtári szolgáltatás azonban mindenkinek ingyenes, így a türelmes emberek fizetség nélkül vihetik haza a legnépszerűbb darabokat – amik, csakúgy, mint itthon, a Mars Terraformálása, a Fesztáv, vagy a Ticket to Ride. A tél, a koronavírus és a hideg miatt most gyakorlatilag az összes társas „kint” van, és ez a Helsinki-Vantaa-Espoo régióban társasfajtánként 2-50 példányszámot jelent. 

Renni Honkanen – a helsinki könyvtárrendszer beszerzési tanácsadója, három kedvenc társasa: Robinson Crusoe, Agricola, Pandemic – elmondta, hogy eredetileg helyben játszható, főleg gyerekjátékokból álló társasjáték-állományuk volt, amit szép lassan kiterjesztettek hazavihető opcióra is.  Az előnyök felsorolásánál a könyvtár-használók nemcsak az evidens pénzügyi vonatkozást emelték ki, hanem az otthoni tárolókapacitás végességét, a környezettudatosság és a modern, shared-goods hozzáállás szempontját is. 

A szabályok szerint alapesetben két hétig játszhatnak a játékkal, ám ha nem érkezik rá foglalás, akár több hónapig is otthon lehet a kölcsönzött darab. Honkanen azt figyelte meg, hogy minél komplexebb, gémerebb célközönségű, ritkább egy társasjáték, annál jobban vigyáznak rá a könyvtárlátogatók. Ritka, de előfordul, hogy hiányosan hoznak vissza egy-egy darabot, ilyenkor a könyvtár központi készletéből tudják pótolni az elveszett elemeket. Ezt a járulékos veszteséget természetes amortizációként kezelik, hiszen vannak játékok, amelyeket már több mint 100 alkalommal kölcsönöztek ki.  

A játékboltok sem járnak rosszul

Elsőre azt gondolnánk, hogy az ingyenes kölcsönzési opció visszaveti a boltok eladásait, de a folyamat ennél összetettebb. Bár pontos felmérések nincsenek, Honkanen szerint a boltok így „a jó játékokból többet, a rosszakból kevesebbet adnak el”. Az általam megkérdezettek 70 százaléka vásárolt már társasjátékot a könyvtári tapasztalata után. Másfelől pedig a könyvtár maga is nagy forgalmat generál a finn boltoknak, hiszen évi több tízezer eurós költségvetést fordít csak a társasjátékok beszerzésére. A beszerzendő társas kiválasztásánál előnyt élveznek a hazai játékfejlesztők termékei, és figyelembe veszik a könyvtárlátogatók kívánságlistáit is, így került a polcokra például a Tokaido, a Queendomino vagy a Feast for Odin.

Fotó: Jani Keränen és Sirkku Lehtonen saját gyűjteményéből

A COVID-19-járvány előtt havi rendszerességgel szervezett társasesteket munkahelyén Jani Keränen, a dél-haagai könyvtár munkatársa (három kedvenc társasa: Arkham Horror, Homályrév és Star Wars: Imperial assault). Persze nincs minden finn könyvtáros annyira benne a játékok világában, mint ő vagy Honkanen, de a könyvtáros munkatársaknak folyamatosan képzéseket biztosítanak, hogy minél inkább naprakész információkkal tudjanak szolgálni a könyvtárban a társasjáték iránt érdeklődő ügyfeleknek. 

Arra is van lehetőség, hogy a könyvtár látogatói lefoglalják a létesítmény különtermeit privát játékesemények céljából. A könyvtárak most kísérleteznek azzal, hogy online térben szervezzék meg ezeket a rendezvényeket, de főleg abban bíznak, hogy hamar újra megnyithatnak, és a korábbi módon szolgálhatják a közönséget. 

Az egyik hálás könyvárlátogató így járult hozzá a nagy közöshöz: „egyszer én voltam egy társasjáték legelső kölcsönzője: a kártyák bontatlanok, a tokenek érintetlenek voltak. Annyira fellelkesültem, hogy saját pénzen vettem kártyavédőt a kártyákra. Alig került valamibe. Amikor visszavittem, elmondtam, mit tettem, de nem akadtak fenn rajta. Várom, hogy újra kikölcsönözzem az »én« példányomat.” Ez az egész jelenség, ahogy az egyik finn társasjátékblogger, Tommi Sirén megfogalmazta, szinte túl szép, hogy igaz legyen. 

Köszönet Renni Honkanennek, Mikaela Kumlandernek, Tommi Sirénnek, Tero, Annika és Kai Saartónak, Mirva Jääskeläinennek, Jari Keränennek, Sirkku Lehtonennek és a Lautapeli-intoilijat Facebook-csoport tagjainak.

A szerző Budapesten élő magyar-spanyol-finn fordító és tolmács.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: