Arany nanorészecskéket fedeztek fel a lucfenyő tűleveleiben
Baktériumok segítik elő az úgynevezett biomineralizációt, amely során a lucfenyő képes szabályozni a szövetekben kialakuló ásványi anyagok képződését.
Finnország
Óda a kultúrához, a tudományhoz és a technológiához: bejártuk az Oodit, a világ egyik legjobb könyvtárát
Videójáték-szoba, étterem, pólónyomtató, főzőtanfolyam, fúrókészlet-kölcsönző és zenestúdió: az igazi 21. századi könyvtár nagyvárosi nappali, műhely és közösségi tér is egyben. Meglátogattuk Helsinki büszkeségét, és mire a tetejére értünk, leesett az állunk.
Tényleg elrepült egy sas Dél-Afrikából Finnországba 42 nap alatt?
Utánajártunk a magyar Facebookon futótűzszerűen terjedő történetnek, és van egy rossz hírünk a sasrajongóknak. Illetve egy jó hírünk a darázsölyvrajongóknak.
A neten lógó diákok hajlamosak leginkább lógni az iskolából
A 86 ezer finn tanuló szokásait vizsgáló kutatók szerint a szülőkkel ápolt bizalmi kapcsolat képes kordában tartani az iskolakerülő magatartást.
Miért Finnország a világ legboldogabb országa?
Miért szeretik a rendőröket a finnek, miért kapnak a megszületett csecsemő mellé egy dobozt, és mi az a mökki? Lukács Dániel, a budapesti Finn Nagykövetség tanácsadója szemléletes előadásban árulta el a finn titkot, amiben az a legjobb, hogy nem titok.
„Nem mini-Einsteineket és üzletembereket szeretnénk látni az iskolában, hanem olyan gyerekeket, akik megtanulnak tanulni”
Hogyan hat a gyerekekre a digitalizáció, mit kezdjünk vele az oktatásban, és mit tanulhatunk a finnektől? Erről beszélgetett csütörtökön Balatoni József történelemtanár, Vladár Zsuzsa, az ELTE docense, Halácsy Péter, a Budapest School alapítója és Fenyvesi Kristóf, a Finn Oktatáskutató Intézet munkatársa.
Jéghideg tengervízzel fűtenék a háztartásokat Helsinkiben
A fosszilis fűtőanyagok helyett Finnország fővárosa egy eléggé valószínűtlen, ám a közelében annál nagyobb mennyiségben előforduló erőforrást aknázna ki, amellyel Helsinki háztartásainak 40 százalékát tudnák fűteni.
A finn csodaiskolákban semmi olyan nem történik, amit ne lehetne bárhol, akár ingyen is megvalósítani
Van házi feladat, vannak tanórák és tankönyvek, cél az ismeretanyag átadása, és a diákok számot is adnak a tanultakról, Finnországban mégis mindenki szeret iskolába járni. Miért? Galambos Attila oktatásfejlesztő helyszíni beszámolója.
2024-től üzemel Finnországban a világ első hosszú távú radioaktívhulladék-tárolója
A 430 méterrel a föld alá épített létesítmény akár 100 ezer évig, a kiégett nukleáris fűtőelemek teljes lebomlásáig képes lesz tárolni a radioaktív hulladékot. Már csak az a kérdés, hogyan lehet jelezni a veszélyt a távoli jövő generációinak.
A bányászattól az újrahasznosításig – Finnország már felkészült az akkumulátoralapú jövőre
Az elektromos járművek terjedése és a megújuló energia tárolásának igénye az akkumulátorgyártást is pörgeti, de a folyamatot fenntarthatóvá kell tenni, ami nem kis feladat – a nyersanyagok bányászata és a fémmegmunkálás bizony szénkibocsátással jár, és atomenergiára is szükség lesz. Megoldás: a körkörös gazdaság.
Sari Stenfors finn jövőkutató: A reményteli jövőképek évtizedekkel meghosszabbíthatják az életet
Hány életév nyerhető azzal, ha hiszünk a jövőben? Mennyire tudjuk valójában előrejelezni, mi lesz száz év múlva? Hogyan dolgozik egy olyan kormány, amelyet valóban érdekel a jövő, és irigyeljük-e a szomszédot, ha nyolc kart növeszt?
Összeomlanak vagy megújulnak? Az oktatási rendszerek dilemmái kerülnek terítékre a CEU Határtalan tudás sorozatának péntek esti vitáján
Széles körű, tudásalapú közműveltség vagy kompetencia-alapú képzés? Esetleg a kettő kombinációja? Milyen a nyerő oktatáspolitika, és léteznek-e modellországok? Követhető-e Magyarország számára Finnország vagy éppen Kína? Kende Ágnes és Dr. Setényi János oktatáskutatók és Kiss László középiskolai történelemtanár vitatják meg a lehetőségeket.
Finnország minden fiatalnak adna 20 ezer eurót, amit arra költenek, amire csak akarják
Az összeg az állami támogatásokat és segélyeket váltaná ki, és 18 év fölött mindenkinek automatikusan járna, aki elköltözött otthonról, és a tanulmányaiban vagy a munkában eljutott egy bizonyos pontra. A 20 ezer euróval feltöltött alapszámlát úgy találták ki, hogy az egyetem gyors elvégzését és a munkába lépést is ösztönözze.
Könyvtárakban virágzik a társasjáték-kultúra Finnországban
Majdnem 10 éve már, hogy a finn könyvtárak elkezdték felvenni kínálatukba a társasjátékokat, és a kezdeményezésből igazi sikertörténet lett. Egy 140 ezres városban mintegy 250 darabos kollekcióból kölcsönözhetnek ingyen az érdeklődők, és még a játékboltok sem járnak rosszul.
Finnországban két évig tesztelték a feltétel nélküli alapjövedelmet, még boldogabbak lettek tőle
Két éven keresztül 2000 finn munkanélküli kapott havi 175 ezer forintnak megfelelő összeget, és bár ez a munkavállalási kedvet nem erősítette jelentős mértékben, a résztvevők mentális egészsége javult, önállóságuk nőtt. A gazdasági válság miatt több országban újra szorgalmazzák a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését.