Már a fenekelésnek is súlyos következményei lehetnek a gyermeki agyban
Egyre szélesebb körben elfogadott, hogy a gyerekverés ártalmas – bár vannak arra utaló jelek, hogy Magyarországon is csak egy bizonyos buborékon belül ez a felfogás, és valójában még mindig elég nagy lehet a gyereken alkalmazott testi fenyítés prevalenciája.
A gyerekek elfenekelését sokan nem is tartják kifejezett bántalmazásnak, de harvardi kutatók most kimutatták, hogy a fenyítésnek ez a formája is komoly hatást gyakorol a gyerekek fejlődésére. A Child Development folyóiratban április 9-én publikált tanulmány arra jutott, hogy az enyhének gondolt testi büntetés ugyanúgy drótozza át a gyerekek agyát, ahogy az erőszak többi formája.
A fenekelés még az Egyesült Államokban is igen elterjedt, egy friss felmérésben a szülők fele számolt be arról, hogy az elmúlt egy évben elfenekelte a gyerekét, egyharmaduk pedig a megelőző héten is megtette ezt – és ez egy önbevallásos kérdőív eredménye, tehát a valós szám ennél is nagyobb lehet.
Túl aktív az agyi riasztórendszer
A kutatás azokra a korábbi eredményekre is épített, amelyek az agy egyes területeinek fokozott aktivitását mutatták ki bizonyos ingerek, „végszavak” hatására bántalmazott gyerekeknél.
A korábban elfenekelt gyerekeknél a prefrontális kéreg több régiójában fokozottabb idegi választ mértek a kutatók, olyan területeken is, amelyek tagjai az agy úgynevezett nagyskálájú szalienciahálózatának. Ennek a kognitív funkciók kialakításában is nagy szerepet játszó hálózatnak az a rendeltetése, hogy ráirányítsa a figyelmet a fontos, kiugró környezeti és belső eseményekre. (A szaliencia kiugrást, feltűnőséget jelent.) Ez a hálózat felelős tehát a külvilágból érkező, jelentős következménnyel bíró ingerekre adott reakciókért, és befolyásolhatja a döntéshozatalt, a helyzetek feldolgozásának módját is.
Mint Katie A. McLaughlin, a kutatás rangidős résztvevője, az egyetem tanára, a pszichológia szakon működő Stressz és Fejlődés Laboratórium vezetője elmondta, „az már ismert, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknek a családjában a testi fenyítés bevett nevelési eszköz, nagyobb valószínűséggel alakul ki szorongás, depresszió, tudatmódosító szerek használata, viselkedészavarok és egyéb mentális problémák”. Sokan azonban nem gondolják, hogy a fenekelés is erőszak, ezért ebben a tanulmányban kifejezetten azt vizsgálták, hogy a fenyítésnek ez a formája okoz-e neurobiológiai változást az agy fejlődésében.
Félelmetes és semleges arcok, és a rájuk adott válasz
A harvardi kutatócsoport egy 3 és 11 év közötti gyerekekről szóló nagy tanulmány adatait vizsgálta. Közülük 147 10-11 év körüli gyerekre koncentráltak, akiket korábban elfenekeltek. Azokat a gyerekeket ezúttal kizárták a mintából, akik az erőszak egyéb, súlyosabb formáit is elszenvedték már.
A vizsgált gyerekeket MRI-vizsgálatnak vetették alá, miközben egy monitoron képeket mutattak nekik félelmetes és neutrális arcokról. A gép eközben a gyerekek agyi reakcióit pásztázta, majd a kutatók megnézték, hogy a képek különböző válaszokat váltanak-e ki az elfenekelt és a fizikailag nem bántalmazott gyerekek agyából.
A teljes mintában intenzívebb reakciót váltottak ki az agy több területén a félelmetes arcok, mint a semlegesek. Az elfenekelt gyerekek agyában azonban az MRI-vizsgálat nagyobb aktivitást mért a prefrontális kéreg több részén, összehasonlítva a soha el nem fenekelt gyerekek válaszkészségével – írták a kutatók. A másként is bántalmazott és az elfenekelt gyerekek reakciókészsége között ugyanakkor nem találtak különbséget.
Az eredmények egybeesnek a komoly testi fenyítést elszenvedő gyerekeken végzett hasonló kutatások megállapításaival. Azok is arra utaltak ugyanis, hogy „miközben nem látjuk erőszaknak a testi fenyítést, a gyermeki agy arra adott válasza egyáltalán nem különbözik a bántalmazásra adott reakciótól. A két dolog nem különbözik, inkább csak a mértékük” – fogalmazott McLaughlin.
Nem minden elfenekelt gyerekre érvényes, de a kockázat nagy
A most publikált eredmények csak az első lépést jelentik egy nagyobb interdiszciplináris kutatásban, amelynek az a célja, hogy feltérképezze, milyen hatásokkal lehet a fenekelés a gyermek agyfejlődésére és megélt élményeire.
A kutatás első szerzője, Jorge Cuartas doktorandusz oktatáskutató szerint megállapításaik egybeesnek azzal, amit más tudományágak szempontjai vetítenek előre a testi fenyítéssel kapcsolatban. Ugyanezekere a következményekre figyelmeztet például a fejlődéspszichológia, de a szociális munkások megfigyelései is. „Azáltal, hogy meghatároztuk azokat a neurális útvonalakat, amelyek érintettsége megmagyarázza a teszi fenyítés agyi következményeit, még erősebben állíthatjuk, hogy a büntetésnek ez a formája is ártalmas a gyerekek fejlődésére, és még többféle módon tanulmányozhatjuk” – tette hozzá.
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy megállapításaik nem minden elfenekelt gyerekre érvényesek. A bántalmazásra adott reakció ugyanis nem univerzális, vannak például olyan gyerekek, akik rugalmasabban alkalmazkodnak a velük történtekhez. „De a legfőbb tanulság az, hogy a testi fenyítés kockázatos, mert felerősíthet potenciális problémákat a gyermek fejlődésében, és mind a szülőknek, mind a törvényhozóknak azon kellene dolgoznia, hogy csökkentsék az előfordulását.”
Mikortól nevezzük erőszaknak? Fontos magyar felmérés
Magyarországon 2005 óta jogszabály tiltja a gyerekek bármiféle otthoni bántalmazását, a bűnügyi, oktatási és szociális rendszerbeli tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a testi fenyítés ma is a nevelési repertoár része.
A Hintalovon Alapítvány fontos felmérést indított március elején, ebben azt próbálja feltérképezni, milyen a gyerekekkel szembeni erőszak különféle formáinak megítélése Magyarországon: mi számít erőszaknak, és mi fér még bele? Az online kérdőívet itt lehet kitölteni. A több országban párhuzamosan zajló kutatás egy gyermekek véleményét feltáró online felméréssel folytatódik, majd a részt vevő országok egy-egy helyi közösségében fókuszcsoportos kérdezéssel egészítik ki.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: