A szülőket támogató csoportok felére csökkentették a gyermekek elleni erőszakot Ukrajnában
Az Oxfordi Egyetem kutatói azt vizsgálták, milyen hatékonysággal működhetnek a csoportalapú megelőzési programok aktív háborús konfliktusban.
Az Oxfordi Egyetem kutatói azt vizsgálták, milyen hatékonysággal működhetnek a csoportalapú megelőzési programok aktív háborús konfliktusban.
A gyermekkori tapasztalatok nem múlnak el nyomtalanul: egy friss magyar kutatás szerint sokkal nagyobb valószínűséggel lesz valakiből kapcsolati erőszak áldozata, ha szeretet nélküli vagy kifejezetten bántalmazó családban nőtt fel. Sőt, az elkövetők is nagyobb eséllyel kerülnek ki ebből a körből.
Nálunk az uniós országok többségével ellentétben nem a fiatalok, hanem a 45-60 éves nők a leginkább érintettek, viszont az idegenek által nőkkel szemben elkövetett erőszak arányát tekintve az uniós átlag alatt állunk, derül ki egy tegnap közzétett gigafelmérésből.
A kapcsolati erőszak annyira elfogadott volt Magyarországon, hogy az asszonyverést még akkor sem firtatta senki, amikor a gyerekbántalmazás ellen már egyre szélesebb körben szót emeltek – a társadalom által elnézett, zárt ajtók mögötti erőszakról egy kivételes 20. századi felvétel tanúskodik.
Az elmúlt hetekben hangos vita folyt arról, hogy titokban lehet-e tartani mindent, ami a gyóntatófülkében elhangzik. De mi történik, ha valaki nem a papnak, hanem a pszichológusának számol be arról, hogy bűncselekményt követett el, vagy annak áldozatává vált?
A nemrég Budapesten járt Philippe Bourgois antropológusként a terepmunka híve: a philadelphiai heroin- és a harlemi crackdílerek közé beépülve tárta fel, hogy a politikai-gazdasági struktúrák miként normalizálják az erőszakot, és hogyan profitál a hatalom az elnyomott vagy börtönbe zárt polgáraiból.
Igazságügyi miniszterként Varga Judit „a kapcsolati erőszak szörnyű évei során” pontosan azt intézte el saját magának is, amit az összes többi bántalmazott nőnek: jóformán senkit nem érdekel, hány nadrágot vágtak hozzá, akár volt benne öv, csattal, akár nem.
Egyre több nő és még annál is több férfi dönt úgy Magyarországon, hogy nem vállal gyereket. De míg a nőkön ezt gyakran számon kérik, a férfiak döntésének hátterét többnyire nem firtatják, és arról sem esik sok szó, hogy mit tehetnének azért, hogy több gyerek szülessen. Nemrég megjelent, hiánypótlónak szánt kötetében Tanács Eszter is csak az első kérdésre keresi a választ.
A szüleik, jellemzően az apjuk által bántalmazott gyerekek az óvodában és az iskolában rendszeresen találkoznak pszichológussal, védőnővel, orvossal, óvodapedagógussal, tanárral, edzővel, vagyis számtalan olyan felnőttel, aki a segítségükre siethetne. Az esetek túlnyomó többségében mégsem történik semmi. Miért?
Az újszülöttek kognitív képességeire jobb hatással van az, ha egy gyereket kilenc különböző apafigura vesz körül, mint az, ha egyetlen, de bántalmazó apával kellene felnőnie.
A 2–4 éves gyerekek 63 százaléka él olyan országban, ahol legális a fenekelés, és a szülők élnek is a lehetőséggel. A viselkedéskutatások eközben azt mutatják, hogy a testi fenyítés növeli az esélyét annak, hogy a gyerek agresszívvá vagy antiszociálissá válik, és a kognitív képességeiben is visszamaradhat.
A fenekelést sokan nem tartják gyerekbántalmazásnak, az Egyesült Államokban meglepően sok szülő alkalmazza ma is. Harvardi kutatók azonban nem találtak különbséget a „csak" elfenekelt és a súlyosabban bántalmazott gyerekek agyi reakciói között.
Egyes országokban a kockázatos szexuális együttlétek száma csökkent, a maszturbáció és a pornóhasználat gyakoribbá vált a járvány idején. A párkapcsolati erőszak áldozatai nehezebben jutnak segítséghez, és a megcsalás negatív hatásait is erősítheti a járvány, derül ki a nemzetközi kutatásokból.
Jó ideje csökken Magyarországon az emberölések gyakorisága, de 2020 fordulatot hozott. Budapesten több embert öltek meg januártól májusig, mint 2016-ban egész évben, és az országos adatok sem sokkal kedvezőbbek. Mindez összefügghet a koronavírus-válság és a karantén miatti feszültséggel, illetve a fokozódó családon belüli erőszakkal, de nehéz dolga van annak, aki ezt bizonyítani akarja.
Nonprofit online magazint indít egy honlap- és keresőoptimalizálásban jártas marketingszakemberekből álló csapat, hogy a családon belüli, a munkahelyi és az iskolai erőszak áldozatait segítse. A magazin gördülékeny működéséhez szakértők, áldozatok, pszichológusok és jogászok jelentkezését várják.