Az MIT kutatói szerint a koronavírus génjei beépülhetnek az emberi DNS-be
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Elismert kutatók állítják, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus génjei beépülhetnek az emberi kromoszómákba, így jóval a fertőzésből való felgyógyulás után is megtalálhatók a szervezetben. Ha ezeket az eredményeket más kutatóknak is sikerül reprodukálni, ez a jelenség magyarázhatja azt, hogy egyes emberek még hónapokkal a COVID-19-ből való felépülés után is pozitív eredményt kapnak a koronavírusteszten. A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) két kutatója, Rudolf Jaenisch őssejtbiológus és Richard Young genetikus által vezetett kutatás eredményeit az amerikai tudományos akadémia lapjában, a PNAS-ben közölték.
A két kutató 2020 decemberében gerjesztett nagy Twitter-vitát, amikor először mutatták be eredményeiket egy tudományos lektorálás előtt álló (preprint) tanulmányban. Kritikusaik azt állították, hogy az eredmények nem egyértelmű közlése olyan megalapozatlan félelmet kelthetnek az emberekben, miszerint az mRNS alapú vakcinák (mint amilyen a Pfizer-BioNTech vagy a Moderna oltóanyaga) módosíthatják az emberi DNS-t.
A SARS-CoV-2 RNS-ből álló génekből épül fel, és az MIT szakértői szerint ritkán előfordulhat, hogy az ember sejtjeiben található reverz transzkriptáz (RT) enzimek lemásolják a vírus szekvenciáit, és DNS formájában beépítik az emberi kromoszómákba. Az RT enzimeket a humán genom 17 százalékát kitevő LINE1 szekvenciák kódolják, amelyek korábbi retrovírus-fertőzések információit is tárolják a genomban. A kutatók laboratóriumi vizsgálatok során mutatták ki, hogy a LINE1 elemeket tartalmazó sejtek koronavírus-fertőzése során a SARS-CoV-2 szekvenciáinak DNS-másolatai beépültek a sejtek kromoszómáiba.
A tanulmányban olyan esetekről is beszámoltak, amelyekben a SARS-CoV-2 beépülését élő és elhunyt COVID-betegek szöveteiben is kimutatták, de azt egyelőre nem merték egyértelműen állítani, hogy ezeket valóban a reverz transzkripció okozta.
A preprint eredményekkel több kutatónak az volt a problémája, hogy sejtésük szerint az emberi és vírus-DNS-ek kimérái épp annak a folyamatnak a során jöttek létre, amellyel az MIT kutatói azok jelenlétét vizsgálták a kromoszómákban, vagyis a laboratóriumi procedúra melléktermékei lehetnek, így a valóságban nem fordulhatnak elő. Jaenisch, Young és társaik erre a feltételezésre is választ adnak új tanulmányukban, amelyet eredményeik korábbi kritikusával, az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézetnél dolgozó Stephen Hughesszal együtt készítettek. Hughes egy olyan kísérlet kidolgozását javasolta, amelyből kiderül, hogy a kromoszómába való beépülés valós vagy csak kutatási zaj, és az új eredmények fényében már egyetért az MIT kutatóival.
Harmit Malik, aki az ősi vírusok jelenlétét kutatja az emberi genomban, úgy tartja, hogy mindenképp van értelme feltenni a kérdést, miért mutatja ki egyes esetekben a vírus szekvenciáit a PCR-teszt a fertőzésből már rég felgyógyult emberekben. Arról azonban nincs meggyőződve, hogy a válasz a vírus integrációja lenne: „Normális körülmények között nagyon kicsi az esélye annak, hogy az emberi sejtekben reverz transzkripció zajlik le.”
Jaenisch és Young már bánja, hogy a preprint tanulmányt közzétették, mivel az eredményeket azóta felkarolták az oltásellenesek, és a tudományos tényeket elferdítve azzal riogatnak, hogy a koronavírus RNS-e, és így az mRNS alapú vakcinák is megváltoztatják az ember DNS-ét, valamiféle mutánsokat létrehozva. „Ha valaha volt preprint tanulmány, amit törölni kéne, akkor ez az. Felelőtlenség volt még preprintként is közzétenni, releváns bizonyítékok hiányában” – véleményezte akkor a tanulmányt a Virginiai Egyetem mikrobiológusa, Marie-Louise Hammarskjöld.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Származása: 92 százalék magyar, 8 százalék vírus
Mivel a fertőzés is evolúció, génjeinkben hasznosnak bizonyult járványok fosszíliáit hordozzuk. Darwin hunyorog a sírjában.
Hogyan véd a koronavírus elleni vakcina? Látványos animációban magyarázza el az MTA
A hiánypótló videóban a hagyományos, elölt vírusos oltóanyagok és az mRNS-vakcinák működési elvét is közérthetően mutatják be.
Mi lesz a koronavírussal, ha egyszer vége a járványnak?
A koronavírusok és a nagy járványok története is arra utal, hogy a COVID-19 talán örökre velünk marad, de elképzelhető, hogy a jövőben nem lesz veszélyesebb egy szimpla náthánál. A járvány további tanulságai: a mutáció nem feltétlenül rossz, a vadállatok életterét tisztelni kell, és ha tetszik, ha nem, meg kell barátkozni Kínával.