Földi pokollá teszik Kaliforniát az egyre pusztítóbb erdőtüzek
Az előrejelzések alapján idén is pusztító bozóttűzszezon várható Kaliforniában. Az elmúlt években egyre több katasztrófafilmbe illő, de az Egyesült Államok legnyugatibb államában készült képet láthattunk. Hiába, hogy Kaliforniáról általában a jólét, a buja vegetáció, a gyönyörű óceánpart és a még gyönyörűbb naplementék jutnak eszünkbe, a bozottűzszezonok leírására Dante Infernójában olvashatunk találó jelzőket.
Idén is magasra csaphatnak a lángok
A 2021-es szezon is pusztítónak ígérkezik. A szakértők aggódnak, mivel a kaliforniai tavasz idén szokatlanul száraz volt. A San José-i Állami Egyetem Erdőtűzkutató Laboratóriuma szerint a növények nedvességtartalma áprilisban a legmagasabb, de ez most jócskán elmarad a sokévi átlagtól. Az áprilisi szárazságot a kutatók riasztó előjelnek tartották, akárcsak az állami bozóttűzkutató központ, ami a Twitteren figyelmeztetett rá, hogy a 2021-es tűzszezon meglehetősen veszélyesnek ígérkezik.
A tavaszi szárazságot száraz tél előzte meg Kaliforniában. A 2020-as bozóttűzszezon is rekordot döntött: a feljegyzett 9639 tűzesetben csaknem 4,4 millió angol holdnyi (1 acre = 4047 négyzetméter) területet tett a földdel egyenlővé. (Ez 17806 négyzetkilométer, Magyarország területének durván 20 százaléka.) A tüzek tovább rontották az autóforgalom miatt amúgy is rossz levegőminőséget, áramkimaradásokat okoztak a térségben, és a helyzetet tovább rontotta, hogy a koronavírus-járvány miatt a tűzoltók is kénytelenek voltak csökkentett létszámmal dolgozni.
Hogy a San José-i Egyetem előrejelzései megbízhatók-e, az júliusban, a bozóttűzszezon kezdetén körvonalazódik majd, ami általában júliustól novemberig tart; ekkor nagy a forróság, és erős, száraz szelek fújnak. Az esős évszak csak októberben, szárazabb években novemberben kezdődik.
Évente dőlnek meg a szomorú rekordok
A kaliforniai bozóttüzek hivatalos honlapja szerint az idei tüzek mostanáig 17 273 angol holdnyi területen pusztítottak. Összesen 3151 incidenst jegyeztek fel, de ezekből egy sem volt halálos, és sem épületekben, sem létesítményekben nem esett kár. A bozóttűz a kaliforniai erdőkben természetes jelenségnek számít, de a szezon minden évben egyre hamarabb kezdődik, és egyre később ér véget; mostanra átlagosan 75 nappal tovább tart, mint korábban.
Kaliforniában 1932 óta készítenek feljegyzéseket az erdőtüzekről, és a hivatalos statisztika szerint a 10 legsúlyosabb tűzesetre a 2000-es években, vagyis az elmúlt 20 évben került sor. A trend azonban súlyosbodni látszik: az állam történetének legsúlyosabb erdőtüze a 2018-as Mendonico Complex Fire, illetve a tavalyi L.N.U. Lightning Complex voltak.
A szakértők – és nemcsak a klímakutatók, hanem a tűzoltók is – úgy látják, további szomorú rekordokra számíthatunk. John Messina, a Paradise megyei tűzoltóparancsnok szerint az elmúlt két évben nagyjából 21 000 épület égett porig Butte megyében; ez jóval több annál, mint amivel Kalifornia valaha szembesült. Messina szerint ez figyelmeztetés, amit az állam fennmaradó részének is muszáj komolyan vennie.
„Régebben nyaranta egy jelentősnek nevezhető erdőtüzünk volt. Ma a tüzek 50 százaléka jelentősnek számít – és jelentős alatt itt azt értem, hogy messze, messze meghaladta az elvárásainkat növekedésben és intenzitásban”
– mondta Mesina. A tűzoltóparancsnok szerint a bozottűzszezon fogalma is értelmét veszti, ahogy eltűnnek azok az alapállapotok, amikhez viszonyítani lehetne a szezon kezdetét:
„A tűzszezon az egész évre kiterjed. Van, hogy egy adott időszakban jóval elfoglaltabbak vagyunk, de a tűzvész potenciálja egész évben kísért. Hihetetlen erőkkel hajtjuk az embereinket minden nyáron – négy-öt-hat-hét hónapon át, remélve, hogy télen végre megpihenhetnek, és minden visszaáll a nyugvópontra. De Kaliforniában nincs többé nyugvópont.”
Kell egy kis tűz, de nem ennyi
A tüzek nemcsak az emberi létesítményeket pusztítják el, de ez nem jelenti azt, hogy ezek a tüzek kisebb kárral járnának. A 2020-as tűzben például odaveszett a teljes óriásmamutfenyő-populáció (Sequoiadendron giganteum) 10-14 százaléka. A kár belátható időn belül jóvátehetetlen: a legöregebb ismert példány 3200 éves. A Kaliforniai Nemzeti Park vezető kutatója, Christy Brigham szerint hét-tízezer mamutfenyő veszett oda a tűzvészben.
A visszatérő tüzek a földtörténeti ókor óta szerves részei a vegetációdinamikának: az örökzöld mediterrán cserjések mellett a szavannákon, a mérsékelt övi gyepeken, valamint a boreális fenyvesekben is. A fenyők fejlődéséhez az erdőtüzek is hozzátartoznak:. A mamutfenyők pionír fajnak számítanak; a fenyőtobozból a magok tűz hatására tudnak kiválni, és a növekedésüknek is kedvez, ha eltűnik a területről a lombtakaró, mert így több fényhez jutnak.
A futótűznek is hívott természetes megújítás során a gyökérszint általában nem sérül, és bár nagy a pusztítás, a hőhatás és a füst kémiai összetétele kedvez a magoknak, a hamu pedig trágyaként funkcionál. Évszázados megfigyelések alapján a tüzek szinte csak a száraz nyarak utáni őszökön csapnak fel, és csak látszólag irtják a növényzetet: a leégett tájakon tavasszal, a téli esők után elképesztő vitalitással indul meg az élet.
A mamutfenyők törzséből vett minták alapján a kutatók úgy gondolják, hogy a rendszeres erdőtüzek miatt maradhatott fenn a faj, és fejlődhettek a több ezer éves példányok mellett fiatal fák is. Az ehhez szükséges egyensúlyi helyzet azonban a XX. században felborult. Ez a helyzet akkor válik különösen súlyossá, ha a tűz útjába emberi település kerül; így vált a lángok martalékává a kaliforniai Paradise városa is 2018-ban.
Házibuli, klímaváltozás, szárazság és rossz szelek
A bozóttűzhelyzet súlyosbodásának egyik fő oka a klímaváltozás. A meleg és száraz tavaszok és nyarak megolvasztják a környező hegyek hósapkáit, a kora tavaszi hóolvadás pedig hosszan tartó, az átlagosnál intenzívebb szárazságokat okoz. A növényzet emiatt kiszárad, és sebezhetőbbé válik az erdőtüzekkel szemben.
A növények kitettségét az úgynevezett üzemanyag-nedvességtartalom (fuel-moisture content, FMC) alapján is vizsgálják, amely a fákban található gyúlékony (itt: az égést tápláló) anyagok arányát méri a növényekben, fákban és cserjékben. Minél alacsonyabb az FMC-érték, annál sebezhetőbb az adott vegetáció a tűzvészekkel szemben. A Santa Cruz Mountains környéki 2021-es mintatvétel szerint az idei FMC-arány kevesebb mint 40 százalék.
A bozóttüzek terjedését alapvetően négy tényező súlyosbítja:
1) A klímaváltozás.
Kaliforniára ősszel és télen hullik a legtöbb csapadék, de nyaranta a növényzet kiszárad a kevesebb eső és a magasabb hőmérséklet miatt. A tüzek a szárazabb növényeket könnyebben pusztítják, mint a magasabb nedvességtartalmúakat. Kaliforniában mindig gyakoriak voltak az erdőtüzek, de a klímaváltozás egyértelműen rontott a helyzeten.
„Azokon a területeken, ahol a növényzet éghető anyagokban gazdag, elég egy szikra. Az erdőtüzek receptjét mintha Kaliforniában találták volna fel: a természet tökéletes feltételeket teremt az égés számára, és ott vannak az emberek, hogy meggyújtsák a tüzet. De a jövőben az éghajlatváltozás több módon is kedvezni fog a nagyobb tüzek elterjedésének”
– mondta a New York Times-nak Park Williams, a Columbia Egyetem bioklimatológusa.
2) Az emberi tevékenység.
Számos pusztító erdőtüzet leszakadt elektromos kábelek okoznak. A 2018-as Carr Fire, az állam hatodik legnagyobb tűzesete úgy kezdődött, hogy egy teherautó gumija kidurrant, és a kisodródó jármű felnije szikrát vetett az úton. De az is megesett, hogy egy Los Angeles-i bulin elpufogtatott tűzijáték okozott tűzvészt az államban.
Ezek is szemléletes példái az emberi tevékenység káros hatásainak, de ugyancsak az emberi tevékenység okozza az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedését, ami közvetve ugyan, de hozzájárul a növényzet gyorsabb kiszáradásához, és ezáltal az erdőtüzek intenzitásának növekedéséhez.
„Sokan élnek Kaliforniában, és nagyon sokáig tartanak a száraz évszakok. Az emberek mindig megteremtik a tűzvész lehetőségét. Minél hosszabbak a száraz évszakok, és minél jobban kiszárad a növényzet, annál nagyobb lesz az esélye, hogy az emberek rosszkor és rossz helyen gyújtanak tüzet. És akkor a gyújtogatásról még nem is beszéltünk”
– mondta Williams.
Szegről-végről azt is az emberi tevékenység számlájára írhatjuk, hogy egyre többen vásárolnak ingatlant vagy földterületet erdők közelében. Ezek az épületek, ezek a települések alkotják az erdei-városi határvonalat. Ezek az épületek vannak a tűzvonalban, és ezek égnek le először, ha fellángolnak a bozóttüzek.
3) A modern tűzoltási gyakorlat.
Talán ellentmondásosnak hat, de az Egyesült Államok tűzoltási gyakorlata is hozzájárult a bozóttűzhelyzet súlyosbodásához. Williams szerint
„az elmúlt évszázadban harcoltunk a tűz ellen, és az Egyesült Államok nyugati részén sikerrel tettük. Minden alkalom, amikor sikerrel visszaszorítottunk egy tüzet, azzal járt, hogy nem égett le, aminek le kellett volna égnie. Emiatt az elmúlt évszázadban nagy területen szaporodott el és halmozódott fel a növényzet. Kaliforniában gyakran olyan területeken burjánzik el az erdőtűz, ahol sokkal több éghető növény található, mint amennyi akkor lenne, ha hagytuk volna, hogy ezek az elmúlt száz évben égjenek el”.
Hogy megfordítsák ezt a helyzetet, az Egyesült Államok Erdészeti Szolgálata a korábbi gyakorlat helyett a kontrollált égetés technikájával próbálkozik.
4) A Santa Ana-szelek.
Sun Fengpeng, a Kansas City-beli Missouri Egyetem professzora szerint a kaliforniai erdőtüzeket a Santa Ana-szelek is súlyosbítják. Ősszel ezek az erős széllökések száraz levegőt juttatnak a nyugati Great Basin (Nagy-Medence) térségéből Kalifornia délebbi részeire.
Dr. Sun szerint Kaliforniában két tűzvészszezont különböztethetünk meg: az egyik júniustól szeptemberig tart, amit a melegebb, szárazabb idő okoz. Ezek okozzák a szárazföld belsejében, a magasabb erdőkben pusztító tüzeket.
Ugyanakkor van egy második szezon is, amely októbertől áprilisig tart, és a Santa Ana-szelek gerjesztik. Sun megfigyelése szerint ezek a tüzek háromszor gyorsabban terjednek, és a városi régiók közelében lobbannak fel; az 1990-es években ezek okozták a tűzvészhez köthető gazdasági károk 80 százalékát. A Santa Ana-szelek nemcsak a növényzetet szárítják ki, hanem a parazsat is szétterítik, így újabb tüzeket lobbant lángra.
Közös erőfeszítés kellene, de a köz elköltözött
Steve Crowder, Paradise polgármestere szerint a városban pusztító 2018-as tűzvész, a Camp Fire óta mindenki pánikba esik, ha füstöt lát a környéken. Crowder mindent megtett, hogy elkerüljenek egy újabb katasztrófát: arra kérte a helyi lakosokat, hogy segítsenek a bozótirtásban, különösen az épületek környékén, és sose hagyják 10 centiméternél magasabbra nőni a füvet.
A szabályok betartását a helyi tűzoltóság is ellenőrzi, de a helyzetet megnehezíti, hogy Paradise City 26 ezer lakosa közül csak néhány ezren költöztek vissza a 2018-as tűzvész után, és a telektulajdonosok jó része elérhetetlen.
„Mindannyiukat megkértem, hogy ha magukért nem is teszik meg, legalább a hátramaradó szomszédjaikért tegyék meg. Mindent megteszünk azért, hogy tűzbiztossá tegyük a várost.”
– mondta a polgármester. Bár a gyúlékony növények aránya jóval alacsonyabb, mint a 2018 előtti időkben, Crowder attól tart, hogy ha a következő évtizedben nem tesznek semmit, a helyzet ugyanolyan súlyos – vagy még rosszabb lesz, mint korábban volt.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
