Az elmúlt 1200 év legsúlyosabb aszálya sújtja az Egyesült Államok nyugati régióit, tombolnak a hőhullámok
A június 17-én Sacramentóban regisztrált 43 Celsius-fok a valaha mért legmagasabb hőmérséklet Kalifornia fővárosában, Salt Lake City-ben pedig a 42 fok lett az új rekord. Hasonló értékeket jegyeztek fel Las Vegasban, Denverben, Phoenixben és más, egymástól több ezer kilométerre fekvő városokban is.
A Death Valley Nemzeti Parkban a hőmérséklet nap közben 54 Celsius-fokig emelkedett, ami csak egy fokkal maradt el a csúcstól, az éjszakai hőmérséklet pedig jóval éjfél után is 44 fok fölött maradt, ami az Észak-Amerikában valaha mért legmelegebb éjszakák közé tartozik. A meteorológusok szerint egy tartósan az USA nyugati része fölött húzódó magas nyomású és extrém meleg légtömeg, szakszóval hőkupola miatt sújtják hőhullámok az USA nyugati államait.
A Quartz összeállítása szerint ez csak az ízelítő abból, ami várható és amit a klímakutatók már legalább egy évtizede előre jeleztek.
Bejön a papírforma
„Szürreális érzés látni, ahogy a modelljeid valósággá válnak” – mondta a brit Guardiannek pár napja adott interjújában Katharine Hayhoe, amerikai klímakutató. A Quartz-nak nyilatkozó Michael Wehner, a Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium vezető tudósa úgy becsüli, hogy az Egyesült Államokra lecsapó hőhullámok 3-5 Fahrenheit-fokkal melegebbek lesznek, mint a korábbiak.
Kevés vigaszt jelent, hogy az elmúlt évtizedek szuperszámítógépes klímaforgatókönyvei többnyire pontosak voltak. Zeke Hausfather, a Berkeley éghajlatkutatója 2019-ben megjelent tanulmányában több mint egy tucat 1970 és 2007 között futtatott éghajlati modellt átnézve azt találta, hogy ezeknek több mint a fele olyan eredményeket jósolt, amelyek „nem különböznek a ténylegesen bekövetkezettektől". A klimatológusok ráadásul több mint 80 százalékban helyesen elemezték, hogyan reagál a földi légkör az üvegházhatású gázok szintjének azóta bekövetkezett emelkedésére.
Földi pokol
A Quartz idézi Karen McKinnont, a Kaliforniai Egyetem (UCLA) éghajlatkutatóját is, aki szerint Nevadában és Kaliforniában a legmelegebb napok az elmúlt 40 évben mintegy 33 százalékkal szárazabbak is lettek, a régiót jelenleg elborító „megaszárazság" pedig az elmúlt 1200 év bármelyik időszakát felülmúlja.
Oregontól a mexikói határig az aszály intenzitása rendkívüli léptékű. Az évtizedek óta tartó extrém csapadékhiány miatt kialakult tartós szárazság nyomán kialakuló erdő- és bozóttüzek az utóbbi években visszatérően földi pokollá teszik Kaliforniát, ahol becslések szerint eddig közel 100 millió fa vált a lángok martalékává. Ráadásul az év legmelegebb és legszárazabb időszaka még hátravan.
2020-ban 33-an vesztették életüket az állam területének 4 százalékát, 4,4 millió hektárt felperzselő tűzvészekben.
A tűz mellett a mezőgazdaság a vízhiányt is megsínyli. A korábban elsőrangúnak tartott területek egy részén már nem lehet termelni: a San Joaquin-völgyben például a földek 20 százalékán már felhagytak a farmerek a műveléssel. A növénytermesztés mellett az állattenyésztés is küzd az aszállyal, mert egymás után száradnak ki az itatáshoz szükséges kutak.
Elpárolgó energia
A felszínen is hasonló a helyzet. A Hoover-gát hatalmas víztározója, a Mead-tó medre idén csak 37 százalékban telt meg, mivel a telek is rendkívül csapadékhiányosak, így a tavaszi hóolvadás sem biztosítja az utánpótlást.
A szárazság így már Arizona, Kalifornia, Colorado, Nevada, Új-Mexikó, Utah és Wyoming állam áram- és vízellátását fenyegeti – a Hoover-gát energiatermelése állítólag mostanra ötödével kevesebb a szokásos értéknél.
Az aktuális előrejelzések szerint ugyan csillapodik a régiót elöntő hőhullám, ugyanakkor a klímamodellek azt jósolják, hogy az efféle időjárási extrémitások egyre inkább általánossá válnak, és nem csak Amerikában – ahogy azt június második felében a kies Kárpát-medencében is érzékeljük.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
