A Kaliforniában tomboló tűzvész a klímatudósok szerint még csak a kezdet
Közel 16 ezer tűzoltó bevetésen, több mint 3,1 millió hektárnyi leégett terület (mintha Magyarország harmada lángokban állna), több mint 4100 elhamvadt épület és 22 haláleset. Eddig csak Kaliforniában ez az idei mérlege a pokoli méreteket öltött, augusztus 15. után felerősödött bozóttüzeknek, amelyek füstje a hétvégén már a Kárpát-medencét is elérte.
Jelenleg különféle beszámolók szerint közel száz nagyobb tűzcsoport pusztít az USA 14 államában, köztük a nyugati parti Kalifornia, Oregon és Washington területén, és összesen mintegy 4,6 millió hektárnyi terület vált eddig a lángok martalékává. Egyelőre nem tudni, mikorra sikerül megfékezni a katasztrófát, a szakértők ugyanis a szél felerősödésével további tüzektől és halálesetektől tartanak. Sőt, ha az Egyesült Államok legnépesebb államának számító Kaliforniának és a környező államoknak nem lenne ezzel is épp elég baja, a térséget az utóbbi időben elviselhetetlen hőség, sorozatos áramkimaradások és a koronavírus-járvány is sújtja, ráadásul a bozóttüzek miatt jelenleg az egész Földön itt a legrosszabb a levegő minősége.
Klímakatasztrófa a nyakunkon
A New York Times riportja szerint még a klímakutatókat is meglepte, hogy a sorozatos, egymással átfedő és egymás hatásait erősítő katasztrófák ilyen erővel csaptak le az USA nyugati partjára, ugyanakkor korábban már számtalanszor figyelmeztettek a klímaváltozás várható következményeire, vagyis a katasztrófafilmekbe illő, szélsőséges időjárásra és a hőmérséklet-emelkedés miatt bekövetkező, elviselhetetlen kánikulák hatásaira.
Az Egyesült Államok nyugati partján most azonban mintha egy dominót indítottak volna el: a perzselő idei nyár eddig sosem tapasztalt szárazsághoz, az aszály pedig a valaha regisztrált legnagyobb tűzvész-sorozathoz vezetett. Kalifornia történetének húsz legnagyobb tűzesetéből hat ugyanis ebben az évben pusztított. A legfrissebb információk szerint a legnagyobb, augusztus közepe óta tomboló August tűzcsoport például eddig 840 ezer hektáron égetett fel mindent Tehama megyében, a Bear tűzcsoport pedig 230 ezer hektárt emésztett fel mindössze huszonnégy óra leforgása alatt.
Michael Gerrard, a Columbia Egyetem éghajlatváltozással kapcsolatos jogi kérdésekkel foglalkozó Sabin Központjának igazgatója szerint ez senkit sem kellene, hogy meglepjen: „Talán alábecsültük ezeknek az eseményeknek a mértékét és sebességét, de már évtizedekkel korábban előre láttuk a hosszú tehervonatot, ami végigszáguld rajtunk, most pedig már fölénk ért a mozdony anélkül, hogy létezne bármilyen fékezőkocsi”.
A posztapokaliptikus világot festő narancssárga égbolt és a füstbe fulladt városok a tudósok szerint még a legvehemensebb klímaváltozás-tagadóknak is azt az üzenetet küldik, hogy a klímakatasztrófa küszöbén állunk. Gavin Newsom, Kalifornia demokrata kormányzója augusztusban úgy nyilatkozott, hogy aki tagadja a klímaváltozást, jöjjön Kaliforniába. Nem erre az üzenetre reagálva, de a hírhedten klímaváltozás-tagadó Donald Trump hétfőn ellátogatott ugyan a katasztrófa sújtotta területre, ugyanakkor inkább az erdőgazdálkodás számlájára írta a tűzvészt, mint hogy elismerte volna a klímaváltozás hatásait, sőt közölte: „Hűvösebbre fordul majd az idő. Figyeljék csak meg.”
Az emberi hülyeség is hozzájárult a puskaporos hordó robbanásához
A pusztítás okait elemtő kutatók szerint az utóbbi évtizedekben az USA nyugati partján sokkal sűrűbbé váltak az erdők, és ezeket az intő jelek ellenére egyáltalán nem ritkították. Sőt, az állami és szövetségi erdőgazdálkodási szolgálat ahelyett, hogy bizonyos helyeken, tervezett égetéssel úgy ritkította volna meg az erdőket, hogy az egyre melegedő éghajlat és az egyre gyakoribb szárazság miatt előrejelezhető erdőtüzeket kezelni lehessen, mindenhol agresszívan oltotta a tüzet.
Ezzel párhuzamosan rengetegen építkeztek az erdőtüzek által gyakran sújtott térségekbe, a legutóbbi, 2017-ben véget ért, több évtizede húzódó aszályos időszak eredményeként pedig mintegy 163 millió fa száradt ki vagy esett áldozatul pusztító kéregszú-támadásnak. Az amerikai erdőgazdálkodási szolgálat szerint a leggyorsabban pusztító tüzek pont azokat az erdőket égették fel, ahol a legnagyobb koncentrációban fordultak elő kiszáradt fák.
Vagyis a nyugati part az évtizedek folyamán olyan puskaporos hordóvá vált, amelyet egy pillanat alatt lángra lobbanthatott néhány villámcsapás vagy éppen egy nembejelentő bulin használt pirotechnikai eszköz. Az El Dorado Ranch Parkban fellőtt füstbomba több mint 8600 hektáron tomboló tűzvészt okozott, amelyet azóta sem sikerült megfékezni. A hatóságok szerint ez pedig csak egy a hasonló partik által okozott tüzek közül.
Mi jöhet még?
Kalifornia, Oregon és Washington államok lakói már saját bőrükön érzik a klímakatasztrófa egyéb súlyosbító tényezőkkel megspékelt hatásait. Nem csupán arról van szó, hogy több ezren - Oregonban mintegy félmillióan - kényszerülnek lakóhelyük elhagyására, hanem például arról is, hogy veszélyes vegyi anyagok szivárognak az ivóvízbe, a koronavírus-járványtól sújtott lakosság egészségügyi kilátásain pedig tovább rontanak a fullasztó füstfelhők és a sorozatos hőségriasztás. A bozóttüzek füstje ugyanis legrosszabb esetben halált is okozhat, különösen az idősek körében. Egy korábbi tanulmányban kimutatták, hogy a füstfelhők következtében megnő a kórházi kezelések aránya: a pácienseket légzési problémákkal, szívinfarktussal és sztrókkal kezelik.
Ha ez nem lenne elég, a további tűzesetek kockázata miatt olyan sok biztosító cég vonult ki Kaliforniából, hogy összeomlással fenyeget a lakásbiztosítások piaca, az állam legnagyobb energiaszolgáltató cége, a Pacific Gas and Electric pedig megelőző jelleggel több tízezer ember áramellátását szüntette be annak a programnak a tervezett folytatásaként, amelyet tavaly kezdett el a tűzesetek megelőzésére.
Klímakutatók és más tudósok szerint a nyugati parton tomboló tüzek a klímaváltozás rohamosan, még a vártnál is gyorsabban fellépő hatásaira hívják fel a figyelmet, és tettekre kellene sarkallniuk az egyéneket és a közösségeket egyaránt. Philip B. Duffy, a Woodwell Klímakutató Központ elnöke a New York Times-nak azt mondta, sokan nem értik meg az egyre melegedő világ komplex dinamikáit. “Folyton azt kérdezik tőlem, hogy akkor most ez az új normális? És én erre azt válaszolom, nem, ennél csak rosszabb lesz”.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: