Már 2022-ben megkezdené az új malária elleni vakcina klinikai tesztelését a koronavírus elleni egyik leghatékonyabb oltás fejlesztője, a német BioNTech. Ugur Sahin, a cég társalapítója és vezérigazgatója szerint a jelenleg alkalmazott egyetlen vakcina, a Mosquirix, nem nevezhető tökéletesnek, ugyanis vagy nem hat egyáltalán, vagy csak rövid ideig nyújt védelmet. A GlaxoSmithKline által fejlesztett szeren harminc éven keresztül dolgoztak a kutatók, és mindössze 39 százalékban nyújt védelmet négy éven keresztül.

A BioNTech nem ezen akar meggazdagodni: ha sikerül kifejleszteni a vakcinát, nonprofit alapon fogják terjeszteni Afrikában. A cég emellett megígérte, hogy a laborjaiban segítséget nyújt a többi malária elleni vakcinakezdemény teszteléséhez és fejlesztéséhez, ezek közül az R21 névre hallgató szer tűnik eddig sokat ígérőnek, ez ugyanis már megfelelőnek tűnik a WHO által kitűzött 75 százalékos hatásossághoz.

Még nincs megfelelő oltás

A malária Afrikában és Dél-Amerikában szinte legyőzhetetlennek tűnő problémákat okoz, és bár a gyógyításában az elmúlt években már történtek előrelépések, a valódi megoldást vagy a kórt terjesztő Anopheles szúnyogok kiirtása, vagy egy hatékony vakcina jelenthetné. A betegség egy év alatt mintegy 400 ezer ember életét követeli. Ez hiába tűnik riasztóan soknak, ahhoz képest még nem is az, hogy a negyvenes években egyedül Kínában évente 300 ezren haltak bele a maláriába, ezen az arányon az ellene kifejlesztett, szintén Kínában felfedezett gyógyszer, az artemizinin sokat javított.

A BioNTech elképzelései mellett a meglévő vakcinát gyártó GlaxoSmithKline új fejlesztése, egy saRNS alapú vakcina is reményt keltő eredményeket mutat. Az oltást húsz éve fejlesztik a Yale Egyetem kutatói, de a technikát még csak egereken próbálták ki, náluk viszont „minden eddiginél hatásosabbnak” bizonyult a betegség ellen.

A cég a malária elleni oltás mellett a TBC elleni vakcina klinikai tesztelését is jövőre indítja el, a projekt megkezdésére a cég a Financial Times információi szerint 20 és 50 millió euró közötti összeget szán majd.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Karikó Katalin: A vakcinák kifejezetten olcsók ahhoz képest, hogy mennyi munka van bennük

Radó Nóra tudomány 2021. március 10.

Meddig tart a védettség? Beoltassa-e magát, aki már átesett a fertőzésen? Autoimmun betegségek esetén be lehet adni a vakcinát? Kitolható-e a két oltás közötti idő? Az mRNS-alapú oltóanyagok technológiájának szabadalmaztatója kedd este online előadáson válaszolt a közönség kérdéseire.

A génszerkesztés úttörői kapták a 2020-as kémiai Nobel-díjat

Hegyeshalmi Richárd tudomány 2020. október 7.

Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna osztoznak a díjon, amit a CRISPR/Cas9 génszerkesztő eszköz kifejlesztéséért kaptak. Először fordult elő, hogy a legrangosabb tudományos díjjal két nőt tüntettek ki.

Az RNS-alapú vakcina lehet a csodafegyver a malária, HIV-vírus és bizonyos ráktípusok ellen is

Radó Nóra tudomány 2021. március 22.

A Karikó Katalin és Drew Weissman által szabadalmaztatott eljárás reményt ad arra, hogy a koronavírus ellen kifejlesztett technológiát a jövőben olyan súlyos betegségek gyógyítására is be lehet vetni, mint a sarlósejtes vérszegénység, a cisztás fibrózis, a melanoma vagy a tüdőrák.