Hosszú távon akár vakságot is okozhatnak a szén- és fatüzelésű konyhai tűzhelyek egy új tanulmány szerint
Az Oxfordi Egyetem, a Kínai Orvostudományi Akadémia és a Pekingi Egyetem kutatói közel félmillió kínai adatait elemezve egy tíz évig tartó vizsgálatban arra jutottak, hogy egyértelmű kapcsolat mutatható ki a szén- vagy fatüzelésű főzőalkalmatosságok, például konyhai tűzhelyek, kemencék és sütők használata és az olyan szembetegségek megnövekedett kockázata között, amelyek akár vaksághoz is vezethetnek. Ez derült ki a kutatók július végén a Plos Medicine folyóiratban publikált tanulmányából.
A kutatók először egy kérdőívvel mérték fel a résztvevők főzési szokásait, majd a következő években az egészségbiztosítási dokumentáció segítségével nyomon követték a súlyosabb szembetegségekre vonatkozó kórházi kezeléseket. A tíz év alatt 4877 esetben kötőhártya-rendellenességeket, 13 408 esetben szürkehályogot, 1873 esetben a szem fehér részének (ínhártya), a szaruhártyának, a szivárványhártyának és a szem belsejében lévő sugártestnek a betegségeit (DSCIC) és 1534 esetben zöldhályogot detektáltak.
Főzéskor milliárdok lélegeznek be az egészségre ártalmas levegőt
A világ népességének több mint fele, mintegy 3,8 milliárdan vannak folyamatosan kitéve szennyezett levegőnek, mivel főzéskor szilárd tüzelőanyagokat, fát és szenet használnak. A MedicalXpress beszámolója szerint korábban már születtek olyan tanulmányok, amelyek nőknél a szürkehályog fokozott kockázatát valószínűsítették a szilárd tüzelőanyagok konyhai használatakor, de nem volt világos, hogy más súlyos szembetegségek, például a kötőhártya-gyulladás, a szaruhártya-gyulladás vagy a zöldhályog esetén is fennáll-e az összefüggés.
Az árammal vagy gázzal működtetett tűzhelyek használóihoz képest a szilárd fűtőanyagokat használók között nagyobb arányban találtak nőket, idősebb, vidéki területeken élőket, alacsonyabb iskolázottságú, gyakrabban dohányzó, mezőgazdaságból élő munkásokat. Miután azonban ezekkel a paraméterekkel súlyozták az eredményeket, azt találták, hogy a fával és szénnel főzők között 32 százalékkal magasabb a kötőhártya-gyulladás, 17 százalékkal a szürkehályog és 35 százalékkal a DSCIC-típusú betegségek rizikója, míg a zöldhályog esetén nem tudták kimutatni az egyértelmű kapcsolatot.
Azok körében, akik a kutatás időtartama alatt a szilárd tüzelésűről tiszta tüzelőanyagokra, például gáz- vagy elektromos tűzhelyre váltottak, érzékelhetően csökkent a szembetegségek kockázata. A különféle típusú szilárd tüzelőanyagok között azonban szinte semmilyen különbséget nem találtak: mindegy volt, hogy fával vagy szénnel fűti valaki a kemencéjét, sütőjét vagy tűzhelyét, sőt az is, hogy például kéménnyel megoldott volt-e a füst elvezetése.
Peter Ka Hung Chan, az Oxfordi Egyetem Nuffield Népegészségügyi Tanszékének kutatója, a tanulmány vezető szerzője szerint a finom szálló pornak (PM2,5) és a szén-monoxidnak való nagy fokú kitettség tesz kárt a szem felszínében, és gyulladást okoz.
A kínai kormány kezdeményezése ellenére, amely a tiszta tüzelőanyagokkal fűtött tűzhelyek elterjedését igyekszik felpörgetni, Kínában még 2018-ban is 400 millióan használtak szenet és fát főzéskor. A szilárd tüzelőanyagokat használó, főleg Afrikában és Ázsiában található, többnyire alacsony jövedelmű háztartások aránya azonban globálisan is mindössze 11 százalékkal csökkent 2010 óta.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
A légszennyezettség negatívan befolyásolja az idősebb férfiak agyműködését
Egy amerikai-kínai kutatócsoport 1000 Bostonban élő idősebb fehér férfi többféle kognitív tesztben produkált eredményeit és a lakóhelyük légszennyezettségének adatait vetette egybe.
Minden ötödik ember a levegő szennyezettségébe hal bele, kétszer annyi, mint eddig hitték
Februárban két jelentős tanulmány is kimutatta, milyen óriási szerepet játszik a levegő szennyezettsége az egészség hanyatlásában. Az egyik újraszámolta, hányan halnak bele közvetlenül a fosszilis energiahordozók elégetésébe, a másik pedig azt vizsgálta, hány haláleset lenne elkerülhető, ha az országok vállalásai valóban kompatibilisek lennének a párizsi egyezmény céljaival.
Hogyan lehetne javítani Budapest és a vidék levegőminőségén?
Mit tehetünk a légszennyezettség csökkentéséért, az energiaszegénység leküzdéséért és az energiahatékonyság fokozásáért? A napokban elindult Energiahajó rendezvénysorozatunk második, online beszélgetése megnézhető, meghallgatható a Qubit videó- és podcastcsatornáin is.