A csimpánzok és a bonobók is ismerik az üdvözlést és az elköszönést

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Ha új ismerőssel találkoznak, a csimpánzok és a bonobók is épp úgy üdvözlik egymást (és köszönnek el egymástól), mint az emberek – állapította meg egy új kutatás. Ez a viselkedésforma eddig csak az emberek között volt ismert.

„Az eredményeink azt mutatják, hogy ennek a két majomfajnak ugyanolyan eljárásai és szokásai vannak, mint az embereknek, amikor a közös cselekvést alapozzák meg, végzik el, vagy állítják le.”

– írták a tanulmány szerzői az iScience felületén augusztus 11-én publikált tanulmányban.

A bonobók udvariasabbak

A tanulmány szerint az összetalálkozó majmok nemcsak torokhangokkal kommunikálnak, ha találkoznak: ehelyett számos nonverbális jelet használnak. Ez emberekkel is megtörténik. Ha például találkoznak – írták a kutatók –, automatikusan egymás irányába fordítják a testüket, végigmérik egymást, és kifejezik a szándékukat, hogy megérintsék, megöleljék vagy megcsókolják az illetőt, mielőtt szóba elegyednek; ha pedig befejezik az interakciót, elfordulnak egymástól. Ezek a viselkedésformák olyan közös elkötelezettségre utalnak, ami részben az egymás iránt érzett kötelességérzetből fakad, de egyben a kölcsönös interakció folyamatának kialakítására és befejezésére is irányul.

Hogy megállapíthassák, valóban gyakorolják-e a csimpánzok és a bonobók ezeket a viselkedésformákat, a kutatók 1224 majom interakcióját elemezték az állatkertekben. Megállapították, hogy a főemlősök az éppen végzett tevékenységük, például a játék és a kurkászás közben gyakran kommunikálnak egymással egymásra pillantással, érintéssel, kézfogással, vagy a fej felemelésével.

A két vizsgált faj közül a bonobók voltak az udvariasabbak: gyakrabban üdvözölték egymást, mint a csimpánzok – állapították meg a tudósok. A közös tevékenység során ők jóval gyakrabban adtak üdvözlő jeleket és többször váltottak kölcsönös pillantásokat, míg a csimpánzoknál ez az arány csak 69 százalék volt. A bonobók a távozási szándékukat is jóval gyakrabban jelezték: az esetek 92 százalékában, míg a csimpánzok csak 86 százalékban.

Kölyök bonobó (Pan paniscus) Kongó északi részén. A felvétel 2001-ben készült.Fotó: Cyril Ruoso / Biosphoto / AFP

A kutatók azt is megvizsgálták, hogy ezek a viselkedésformák megváltoztak-e, amikor a majmok közeli bizalmasaikkal érintkeztek. Azt találták, hogy minél közelebb vannak egymáshoz a bonobók, annál felszínesebb és rövidebb az üdvözlésük és az elköszönésük.

„Ha egy jó barátoddal találkozol, kevésbé valószínű, hogy erőfeszítéseket teszel az udvarias kommunikáció érdekében.”

mondta Raphaela Heesen, a tanulmány vezető szerzője, a brit Durham Egyetem pszichológia tanszékének kutatója.

Tőlük örökölhettük

A csimpánzoknál nem észlelték, hogy a társas kapcsolat erőssége befolyásolná az üdvözlési szokásaikat, aminek az lehet az oka, hogy a csimpánzok hierarchikus társadalmához képest a bonobók jóval egalitáriusabbak, toleránsabbak a közösség tagjaival, és erősítik a kapcsolatok és szövetségek kialakulását a szervezeten belül. Ebből a szemszögből nézve érthető, hogy a bonobók miért fektetnek akkora hangsúlyt az üdvözlésre és az elköszönésre.

A tanulmány azt is megállapította, hogy a társadalmon belüli hierarchiának nincs hatása az üdvözlések hosszúságára. Az eredmények azt sugallják, hogy a majmok és az emberek közös őse is hasonlóképpen viselkedhetett, és tőlük örököltük az üdvözlési szokásainkat.

„A viselkedés nem válik fosszíliává: nem áshatod fel a csontokat, hogy megnézd, hogyan fejlődött a viselkedés. De tanulmányozhatod a legközelebbi élő rokonokat: a csimpánzokhoz és bonobókhoz hasonló emberszabásúakat. Az, hogy ez a viselkedésforma más fajoknál is megfigyelhető-e, izgalmas tanulmányoknak ágyazhat meg a jövőben.”

– mondta Heesen a LiveScience-nek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: