Sosem fogyott még olyan mértékben Oroszország népessége, mint az elmúlt egy évben
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Sosem fogyott még olyan mértékben Oroszország népessége békeidőben, mint az elmúlt 12 hónapban. Ez azután derült ki, hogy egy neves független demográfiai kutató nekiállt elemezni a kormány által közölt hivatalos adatokat – a rögzített halálesetek és születések számát, a be- és kivándorlási adatokkal összevetve.
Alekszej Raksa számításai szerint 2020 októbere és 2021 szeptembere között 997 ezerrel csökkent Oroszország népessége, ami leginkább annak köszönhető, hogy az országot különösen sújtotta a koronavírus-világjárvány – a kormány adatai szerint 2020 eleje óta legalább 660 ezerrel többen haltak meg Oroszországban, mint egy átlagos időszakban. Korábbi jelentések szerint a 2020-ban tapasztalt népességfogyás mértéke 11-szer nagyobb volt, mint a járvány előtti utolsó évben, 2019-ben.
Az országban jelenleg a járvány negyedik hulláma tombol. A széles körben elérhető vakcinák ellenére szerdán új rekordot döntött a koronavírus-fertőzés miatt elhunytak száma (962), és a covid számlájára írható napi halálesetek száma július eleje óta nem csökkent 700 alá. Oroszországban a teljes körűen beoltottak aránya 31,3 százalék, vagyis még mindig közel 50 millióan nem vették fel az oltást – az országban a saját gyártású Szputnyik V oltóanyaggal szemben is nagy a szkepticizmus. „Nem tudom, hogyan javulhatna a helyzet, látva a vakcinát elutasítók arányát és a korlátozások hiányát” – mondta Raksa a Guardiannek.
A demográfus szerint legutóbb 1999 júliusa és 2000 júniusa között volt hasonló helyzet, amikor Oroszország népessége 983 ezerrel csökkent, azonban akkor a gazdasági válság miatt leginkább a születések száma és a várható élettartam csökkent, nem a halálozások száma nőtt drámaian.
Vlagyimir Putyin hatalomra jutásának idején, 2000-ben még 147 millió fő körül volt Oroszország népessége, ám ez a szám mára a 144 milliót közelíti. A csökkenő tendenciát látva az elnök már 2019-ben bejelentette, hogy kísérti őt a csökkenő orosz népesség rémképe, és újraválasztási kampányában is kiemelt szerepet kapott a demográfiai válság kezelésének ígérete az elnöki ciklus végéig, 2024-ig – aztán közbeszólt a valóság.
Bár a kormány családtámogatási politikája révén a kettőnél több gyermeket vállalók számos adókedvezményben és pénzügyi juttatásban részesülhetnek, a népességfogyás nem állt meg, és egy 2019-es kormányzati jelentés szerint 2035-ig akár még több mint 12 millióval csökkenhet a lakosság. Putyin kritikusai szerint bár a családtámogatási politika a népességfogyás miatt is szükséges, az ideológiai háborúban is jól jön a kormánynak, hiszen a hagyományos családi értékek hangsúlyozásával igazolják az LMBT közösség üldözését, a „melegpropaganda” tiltását vagy az azonos nemű párok gyermekvállalásának ellehetetlenítését.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Vlagyimir Putyin őrületes génszerkesztési programja: jön a fájdalmat nem érző katona?
Az orosz elnök áltudományos tanácsadói hatására attól retteg, hogy genetikai fegyverekkel próbálják kiirtani az oroszokat, ezért 500 milliárd forintnyi összeggel támogatta meg az ország genetikai kutatási programját. Miközben még saját kutatói is kinevetik Putyin félelmeit, az orosz tudósok igyekeznek felvenni a versenyt a kínai génszerkesztési törekvésekkel.
Hatásosnak tűnik a Szputnyik a delta ellen
Egy nemrégiben megjelent, 14 ezer ember adatait vizsgáló tanulmány szerint az esetek 81 százalékában elkerülhető volt a kórházi ápolás azoknál, akik a vakcina mindkét dózisát megkapták. Az eddigi vizsgálatok szerint a Pfizer és az AstraZeneca oltásai is védenek ellene.
Hogyan jutott odáig Oroszország, hogy a Putyin pártjára leadott szavazatok csaknem fele hamis?
Szergej Spilkin választási matematikus számításai szerint az Egységes Oroszországra idén leadott hamis szavazatok aránya megközelítette az 50 százalékot. Ám az orosz dumaválasztások már a rendszerváltás utáni időkben sem kínálták fel annak lehetőségét, hogy a hatalmon lévőket le lehessen váltani. Az 1993-as alaptörvény olyan politikai rendszert alakított ki, amiben a végső szó mindig az elnököt illeti meg.