Leáll a LinkedIn Kínában
A Microsoft tulajdonában álló közösségi oldal, a LinkedIn leállítja a szolgáltatást Kínában. A cég azzal indokolta a döntést, hogy a kínai állam egyre szigorodó előírásai ellehetetlenítik a LinkedIn működtetését az országban.
„Egyre kedvezőtlenebbek a működésünk feltételei, és egyre szigorúbbak a velünk szemben támasztott elszámolási követelmények Kínában.”
– írta a blogján Mohak Shroff, LinkedIn ügyvezető alelnöke.
A LinkedIn az egyetlen nagy nyugati közösségimédia-platform, aminek jóváhagyták a működését Kínában.2017-es indulásuk előtt megígérték a kínai partnereknek, hogy a működési engedélyért cserébe betartják a kínai kormány által támasztott követelményeket, és átlátható üzleti tevékenységet folytatnak az országban.
Az elmúlt hét évben a LinkedIn szakadatlan küzdelmet vívott a helyi konkurenciával, és több szabályozási malőrbe is belefutottak. A jelentések szerint márciusban azért tiltották le 30 napra az új LinkedIn-felhasználók regisztrációját, mert az oldalon nem cenzúrázták elég hatékonyan a politikai tartalmakat. A cenzúrázási malőrökön kívül a platform népszerűségének az sem tett jót, hogy Kína hírszerző ügynökségei toborzási eszközként használták.
Kétoldali cenzúravádak
A leállásról szóló közleményt azután hozták nyilvánosságra, hogy kiderült: a LinkedIn blokkolta bizonyos újságírók profilját. A közelmúltban a LinkedIn több újságírót feketelistára tett; a kínai felületen elérhetetlenné váltak két riporter, Melissa Chan és Greg Bruno beszámolói.
Bruno – aki korábban könyvet írt róla, hogy Kína hogy bánik a tibeti menekültekkel – azt mondta az esetről: azon nem lepődött meg, hogy a munkája zavarja a Kínai Kommunista Pártot, azon viszont megdöbbent, hogy egy amerikai technológiai cég behódolt egy idegen kormány követeléseinek. A döntés nemcsak őt háborította föl: Rick Scott amerikai szenátor a linkedines Ryan Rolansky és a microsoftos Satya Nadella vezérigazgatóknak írt levelében visszataszító behódolásnak, a kommunista Kínának való alávetettségnek nevezte a LinkedIn viselkedését.
Nehéz megmondani, hogy a LinkedIn döntését a kínai vagy az amerikai nyomás indokolta. A kínai állam csakugyan egyre szigorítja az internethozzáférés és -használat feltételeit, és ha a LinkedIn ehhez alkalmazkodni akar, szembe kell nézniük az amerikaiak haragjával, amiért lefekszenek a pekingi cenzúrának.
Az álláskereső funkciók maradnak, a közösségiek nem
A LinkedIn kínai verziója nem vész el, csak átalakul: egy új, kizárólag álláshirdetésre szánt szolgáltatás, az InJobs veszi át a helyét. Az InJobs várhatóan év végén indulhat, de nem viszi tovább a LinkedIn közösségi funkcióit, vagy a cikkek publikálási és megosztási lehetőségét.
„Noha az idei év végén leállítjuk a LinkedIn lokalizált kínai változatát, továbbra is erős jelenlétünk lesz az országban. Az új stratégiánk az izgatottan várt alkalmazás, az InJobs bevezetésére irányul, ami még idén várható.”
– olvasható a vállalat hivatalos közleményében.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: