Virágzik az élet a Déli-sark jégtáblái alatt
44 nemzetség 77 faját azonosította a németországi Helmholtz Sark- és Tengerkutatási Központ Alfred Wegener Intézetének (AWI) kutatócsoportja az antarktiszi Ekström selfjég alatti vízekben – olvasható a Current Biology folyóiratban megjelent friss tanulmányban.
A ScienceAlert beszámolója szerint a kutatók még 2018-ban fúrták át két ponton a több mint 150 méter átlagvastagságú jégréteget, hogy közvetlenül tanulmányozhassák a tengerfeneket. A napfénytől elzárt és mínusz 2,2 Celsius-fokos környezet meglepően gazdag élőhelynek bizonyult. A korábbi kamerás megfigyelések után a német tengerbiológusoknak kézzel fogható bizonyítékokat is sikerült a felszínre hozniuk a fenékről.
A sötét tengerfenékről gyűjtött minták jóval nagyobb biológiai sokféleségről tanúskodtak, mint amilyeneket a kutatók sok, napfényben és táplálékforrásban gazdagabb nyílt vízi területen találtak a déli sarkvidéken.
A tengerfenék állatvilága többnyire olyan fajokból áll, amelyek fitoplanktonnal táplálkoznak, csakhogy az eddigi kutatások szerint ilyenek nem találhatók napfénytől elzárt környezetben. A kutatók végül arra jutottak, hogy a közel 10 kilométernyire fekvő nyílt vízfelületek összeköttetésben lehetnek a jég alatti tengerfenékkel. Ráadásul több ezer év óta.
A felszínre hozott mohaállatok (Bryozoa) és a fauna más tagjainak foszíliái között akadt olyan, amely az izotópos kormeghatározás szerint közel 6 ezer évvel ezelőtt élt a tengerfenéken.
A most publikált eredmények alaposan megváltoztatják azt az eddig általánosan elfogadott elképzelést, amely szerint a jég alatt ugyan létezhet élet, de annak gazdagsága napfény hiányában egyre csökken a nyílt tengertől távolodva.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
Videóajánló: A déli-sarki élet leginkább egy marsi expedícióra emlékeztet
Viktor Barricklow lenyűgöző videóban kalauzolja körbe a nézőket az isten háta mögötti Amundsen–Scott állomáson, ahol mínusz 60 fok van, és fél évig tart a sötétség.
Annyi az antarktiszi jégnek, ha nem sikerül tartani a klímacélokat
Egy friss kutatás szerint akkor, ha a globális felmelegedés a most megfigyelt ütemben folytatódik, 2060-ra az antarktiszi jégsapkában jóvátehetetlen károsodás keletkezik, amit évszázadok alatt sem lehet majd helyrehozni. A forgatókönyv alapján 17-21 centiméteres tengerszint-emelkedésre lehet számítani 2100-ra, a párizsi klímacélok betartásával viszont csak 6-11 centis emelkedéssel számolnak a kutatók.
Furcsa élőlényekre bukkantak az Antarktisz jégtáblái alatt fél kilométerrel
A különleges, szivacsszerű egyedek egy mélytengeri sziklán telepedtek meg az antarktiszi selfjég alatt. A kutatók nem teljesen értik, a lények hogyan szereznek táplálékot, ugyanis 250 kilométeres utat kellene megtenniük, hogy kijussanak a nyílt tengerre.