Kint –60 fok van, süvít a szél, nemrég ért véget a 6 hónapig tartó sötétség, és a kollégáidon kívül az egyetlen élőlények az üvegházban vannak. Az egyik folyosóról egy mentőhajó nyílik, saját erőművel, ami a normál rendszerek összeomlása esetén életben tartja a személyzetet. Ez nem egy sci-fi film kezdete, hanem a déli sarkon dolgozó amerikaiak mindennapjait jelenti.

Hol?

Ebbe enged páratlan betekintést Viktor Barricklow 2019 októberében készült és 2020 januárjában publikált videója, amiben körbevezet bennünket a déli sarkon található, amerikai Amundsen–Scott déli-sarki kutatóállomáson. Itt 40–150 fő dolgozik egész évben, elsősorban légköri és asztrofizikai kutatásokkal foglalkozó szakemberek és az állomást működtető személyzet. A kétszintes, 7400 négyzetméternyi területű új állomást 2008-ban nyitották meg, amely az 1975-ben létrehozott, geodézikus kupola alá berendezett, szűkös és elavult elődjét váltotta.

Ki?

Viktor Barricklow amatőr fotós és videós, aki az Egyesült Államok Antarktiszi Programjának (USAP) logisztikai és ellátási munkatársaként dolgozott 2019 februárja és 2019 októbere között, az antarktiszi tél során. Barricklownak nem ez az első áttelelése a déli sarkon, 2017 nagy részét is ott töltötte.

Mit?

A logisztikus 43 perces videója alatt bemutatja az Amundsen–Scott állomás minden szegletét, a hatalmas kosárlabdapályától a számítógépes kutatólaborokon és közösségi tereken át a szűk lakószobákig. Barricklow néha az állomásról kilépve konstatálja, hogy a gyönyörű időjárás és 24 órás napfény ellenére pólóban nagyon hideg van a déli sarkon. Kiderülnek a videóból azért kevésbé egyértelmű dolgok is, mint hogy az állomáson van egy növényekkel teli üvegház, egy gitárokkal és erősítőkkel felszerelt szoba, egy könyvtár és egy építőszoba is. Ha pedig a jég alá vájt alagutakba épített üzemanyagtároló rendszerrel és erőművel valami baj történne az antarktiszi tél közepén, akkor sincs katasztrófa, mert az állomás egyik szeglete független áramellátással rendelkezik és lényegében mentőhajóként funkcionál a "legénység" számára.

A videó során az állomás teljesen kihaltnak tűnik, de ennek nem földönkívüliek megjelenése az oka, hanem az, hogy Barricklow a videóját hajnali három körül forgatta, hogy ne zavarja kollégáit. Télen az Amundsen–Scott állomáson a legtöbb kutató csillagászati és asztrofizikai obszervatóriumok, az IceCube neutrínó detektor és a déli-sarki teleszkóp működtetésével van elfoglalva, a többiek pedig az állomás működtetéséért felelnek. Ezek közel napi 100 gigabájt adatot továbbítanak a déli sarkról kommunikációs műholdakon keresztül, lefoglalva az állomás internetes sávszélességének túlnyomó részét. Mivel a jeges kontinensre nincs bekötve az internet, Barricklow a hosszú videót már csak hazaérkezése után tudta feltölteni.

Korábbi videóajánlóink:

Videóajánló: Szent-Györgyi Albert testamentuma

Vajna Tamás tudomány 2021. december 12.

Szent-Györgyi Albert az egyetlen magyar tudós, aki hazai pályán jutott el a Nobel-díjig. A C-vitamin atyja nem csupán zseniális biokémikus, hanem a mai értelemben vett tudománynépszerűsítés egyik úttörője is volt, aki meggyőződéses humanistaként küzdött a tudomány nemtelen célokra való felhasználása ellen.

Videóajánló: A természet varázslatos világa a négyágú pénisztől a világ leggyorsabban táplálkozó élőlényééig

Dippold Ádám majom 2021. december 5.

Ze Frank, a BuzzFeed Motion Pictures egykori elnöke tíz éve foglalkozik az állatvilággal: rövid, 5-15 perces videókban, hülye hangsúlyozással sorolja a meglepő adatokat az egyes fajokról. A True Facts About… sorozatban ugyanúgy elférnek az ordenáré poénok, mint a csodás felvételek, aki pedig megnézi a kacsás részt, soha többé nem tud úgy ránézni egy kacsára, mint eddig.

Videóajánló: Isaac Asimov beteljesült jóslatai

Bodnár Zsolt tudomány 2021. november 20.

A legendás sci-fi-szerző több mint 500 könyvet írt, így törvényszerű, hogy egyes jóslatai valóra váltak. 1950-ben zsebszámítógépekről álmodott, 1980-ban a génszerkesztést nevezte a jövő legfontosabb technológiájának, és gyakorlatilag előrevetítette a Youtube-ot. Elkötelezett humanistaként már a nyolcvanas években sokat beszélt a klímaváltozásról.

Videóajánló: I. e. 1177, az év, amikor összeomlott a civilizáció

Bodnár Zsolt tudomány 2021. november 14.

Az időszámításunk előtti 12. századot megelőző évszázadokat a civilizációs felemelkedés, a technológiai fejlődés és a kereskedelmi kapcsolatok kiépítése jellemezte, aztán néhány évtized alatt dominóként dőltek össze a legnagyobb birodalmak. A régész-történész Eric H. Cline számos érdekes elméletet felvet a bukás okairól: rejtélyes tengeri törzsek, globalizációs törekvések és a klímaváltozás is közrejátszhatott a hirtelen pusztulásban.