Az enyhe oltási reakciók akár több mint fele is a nocebohatás számlájára írható

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

A bostoni Beth Israel Deaconess Medical Center kutatói 12 korábban publikált tanulmányt használtak fel arra, hogy megvizsgálják a covid elleni vakcinák és a tesztek során velük párhuzamban beadott placeboinjekciók (általában sóoldatok) esetén jelentett, rövid távon elmúló, enyhe oltási reakciókat – adta hírül szerdán a New Scientist.

A kielemzett klinikai vizsgálatok során 22 802 résztvevő a Moderna, a Pfizer/BioNTech, az AstraZeneca, a Johnson&Johnson és a Novavax vakcináját kapta meg, míg 22 578 tesztalanynak placebót, vagyis legtöbb esetben egyszerű sóoldatot adtak be. A friss tanulmány eredményei szerint a kontrollcsoport 35,2 százaléka számolt be oltási reakciókról az első, míg 31,8 százaléka a második oltás után – ezek a tünetek elsősorban fejfájást és fáradtságérzetet jelentettek. A covid elleni vakcinával oltottak és a kontrollcsoport egymáshoz viszonyított arányát tekintve a kutatók a nocebo néven ismert effektusnak tulajdonították az első oltást követő reakciók 76 százalékát, valamint a második oltás utáni reakciók 51,8 százalékát.

Attól még, hogy a nocebohatás váltotta ki, a tünetek léteznek

A kutatók mindenesetre megjegyezték, hogy további vizsgálatok szükségesek a kérdésben, és érdemes figyelembe venni az általuk elvégzett metaanalízis és szisztematikus vizsgálat korlátait, méghozzá a vizsgált tesztalanyok viszonylagosan alacsony számát, a klinikai vizsgálatok sokféleségét és azt, hogy az oltási reakciók feljegyzésének gyakorlata nincs szabványosítva.

Orosz nők oltás utánFotó: ALEXANDER GALPERIN/Sputnik via AFP

Felicity Bishop, a Southamptoni Egyetem kutatója azt is kifogásolta, hogy a vizsgálatot végző kutatócsoport nem hasonlította össze a kontrollcsoportban talált eredményeket azok csoportjával, akik egyáltalán nem kaptak oltást. Hozzátette, hogy a nocebohatás természetesen magyarázhat bizonyos oltási reakciókat, ez azonban semmiképpen nem teszi azokat kevésbé valóssá. „Ezek ugyanúgy létező tünetek, csak más mechanizmuson keresztül jelennek meg” - mondta.

Köztudott, hogy a placebohatás akkor történik, ha valaki egy adott gyógyszert annak kémiai tulajdonságaitól függetlenül jótékonynak ítéli, és ettől elkezdi jobban érezni magát. A nocebohatás ennek az ellentéte, vagyis az a pszichológiai jelenség, amikor egy előzetesen kártékonynak minősített kezelés vagy gyógyszer ténylegesen negatív hatást vált ki az emberi szervezetből.

A kutatók eredményeik tükrében úgy vélik, ha jobb minőségű információk jutnának el az emberekhez a nocebohatásról, az javíthatná a koronavírus elleni vakcinák felvételének arányát, mivel csökkenthetné a hezitálók aggodalmait. Ted Kaptchuk, a Harvard Egyetem orvosi karának professzora és a tanulmány társszerzője úgy véli, ha elmondják a betegeknek, hogy a beavatkozás olyan mellékhatásokkal jár, amely hasonló a randomizált és kontrollált klinikai vizsgálatokban alkalmazott placebokezelésekhez, az csökkenti az aggodalmakat és elgondolkodtatja a betegeket a mellékhatás természetéről.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: