Miért nem baj, ha valakinél elmaradnak a mellékhatások a koronavírus-vakcina után?
A legtöbb vakcinához hasonlóan a koronavírus elleni oltásnak is vannak mellékhatásai. A beoltottakat általában meg is nyugtatják afelől, hogyha később karfájdalmat, fáradtságot, fejfájást, hányingert tapasztalnak, vagy lázasak lesznek, az nem baj, csak annak a jele, hogy az immunrendszer végzi a dolgát. Emiatt persze sokan úgy gondolhatják, hogy a mellékhatások elmaradása azt jelenti, hogy az immunrendszerük nem vértezi fel őket megfelelően a SARS-CoV-2 ellen. Ezt a kérdést tisztázta a Conversationben Veenu Manoharan, a Cardiff Metropolitan Egyetem immunológus előadója.
Mindenki megnyugodhat, a mellékhatások elmaradása nem jelenti azt, hogy nem alakul ki az immunitás. A Pfizer-vakcina klinikai kísérleteiben a résztvevők 50 százaléka nem tapasztalt mellékhatásokat, mégis 90 százalékuknál alakult ki védettség a koronavírus ellen. A Moderna esetében a gyakori mellékhatások a hivatalos útmutató szerint minden tizedik embernél jelentkeznek, a védettség pedig 95 százalékos.
Ennek magyarázata abban rejlik, ahogyan az immunrendszer kiépíti a védelmet a vírusok ellen egy vakcina hatására. Az említett két oltóanyag egy virális fehérjét, a vírus burkában található úgynevezett tüskefehérjét használja arra, hogy utánozza a vírusfertőzést, és kiváltsa az immunrendszer védekezését.
Az immunrendszer szinte azonnal reagál a virális tüskefehérjére: gyulladásos reakcióval támad, aminek az elsődleges jele a fájdalom és a láz. Ez a természetes (innate) immunreakció, és ez okozza tehát a gyakran előforduló mellékhatásokat egy-két nappal az oltás után.
A sokáig tartó, célzott immunitás – amely minden védőoltás elsődleges célja – akkor alakul ki, ha az immunválasz másik fajtája, az adaptív immunitás is aktiválódik. Az adaptív immunitás kiváltásába a természetes immunitás összetevői is besegítenek, eredménye pedig azoknak a T-sejteknek és antitesteknek a létrejötte, amelyek a vírusnak való legközelebbi kitettség esetén megvédenek a kórokozótól.
A természetes immunitástól eltérően az adaptív immunitás nem indít be gyulladásos folyamatokat, bár friss tanulmányok arra utalnak, hogy jelentősen hozzájárulhat a kialakulásukhoz. Néhány emberben a természetes és az adaptív immunreakciók által is kiváltott gyulladás összeadódik, és mellékhatásként nyilvánul meg. Másokban pedig, bár az immunrendszer megfelelően működik, ez a reakció nem éri el azt a szintet, amely észrevehető mellékhatásokat okoz. Akármelyik is a helyzet, a vírus elleni immunitás kialakul – írja Manoharan.
Eltérő immunreakciók idősekben és krónikus betegekben
Informális tájékozódás alapján úgy tűnik, hogy az idősebb, 65 év fölötti beoltottaknál kevésbé jelentkeznek mellékhatások – és erre utalnak a kutatók adatai is. Ez az immunaktivitás korral járó fokozatos hanyatlásának tudható be. Még ha ez azzal is jár, hogy az idősebbek szervezetében alacsonyabb az antitestek szintje, így is kialakul az immunitás a vírussal szemben.
A reakcióban a beoltottak neme is szerepet játszhat. Egy amerikai találmányban a regisztrált oltásmellékhatások 79 százalékát nők jelentették, ami a virológus szerint összefügghet a férfiakban nagyobb mennyiségben jelen levő tesztoszteronnal. Ez a hormon ugyanis hajlamos lelohasztani a gyulladást és ezáltal az által kiváltott tüneteket is.
Ugyancsak kevésbé tapasztalhatnak mellékhatásokat azok, akik krónikus gyulladásos betegségektől – például rheumatoid arthritistől, gyulladásos bélbetegségektől vagy szklerózis multiplextől – szenvednek, és immunszupresszív gyógyszereket szednek tüneteikre. Ennek hátterében szintén a gyulladásos reakció csökkenése áll, és ebben az esetben sem arról van szó, hogy az immunitás nem alakul ki. Egy 2020-as kutatás összevetette az immunszupresszív gyógyszereket szedők antitestszintjét azokéval, akik nem szedtek ilyesmit, és arra jutott, hogy bár előbbiek kevesebb antitestet termelnek, egyikük sem volt híján antivirális antitesteknek.
A vakcina-mellékhatásokat tehát nem szabad úgy tekinteni, mint az oltások hatásosságának fokmérőjét. A különféle immunválaszok széles skálája ellenére a beoltottak döntő többségében kialakul az immunitás a koronavírus ellen, a mellékhatások meglététől, hiányától és súlyosságától függetlenül.
Minden, amit az oltásokról tudni kell
A Magyarországon forgalomban lévő oltásokkal kapcsolatos további, közérdekű információkat az alábbiakban foglaltuk össze.
- A főbb vakcinatípusok működését a Nagy Képes Vakcinahatározóban részleteztük.
- Közzétettük a Qubit oltási kisokosát az összes szóba jöhető tudnivalóval a mellékhatásoktól az oltás menetéig.
- Megfogalmaztunk 8 gyakori kérdést az oltásokról a válaszokkal együtt.
- Egy virológussal konzultálva összeszedtük a tudnivalókat azoknak is, akiket már beoltottak valamelyik forgalomban lévő vakcina 1 vagy 2 adagjával.
- Összegyűjtöttük a rendelkezésre álló adatokat arról, hogy melyik vakcina mennyire hatásos a különféle koronavírus-variánsokkal szemben.
További kapcsolódó cikkek a Qubiten:
