Tongában a vulkánkitörés után a covid terjedésétől tartanak
Megérkeztek Ausztráliából és Új-Zélandról az első segélyszállítmányok Tongára, de az országban nagyon ügyelnek arra, hogy az adományokkal együtt nehogy bekerüljön a koronavírus is az országba, amelyet eddig elkerült a világjárvány: a pandémia kezdete óta mindössze egyetlen covidos esetet azonosítottak, a hatóságok pedig mindent megtesznek azért, hogy továbbra se terjedjen el a betegség az országban.
Az Új-Zélandról érkező C-130 Hercules repülőgép fertőtlenítőszereket, víztisztító készülékeket és mobil szálláshelyeket szállított az országba, a gép legénysége azonban nem is találkozik a helyi hatóságok képviselőivel.
Az új-zélandi gépek mellett két ausztrál repülő is érkezett Nuku’alofába, ebben a szállítmányban is védőfelszerelések, fertőtlenítőszerek és katonai sátrak érkeztek az országba, és itt is hasonló elővigyázatossággal járnak el a szállítmány átadásakor. Az országba további segélyszállítmányok érkeznek majd a tengeren is, a védőfelszereléseken kívül Ausztrália és Új-Zéland ivóvizet is szállít majd a katasztrófa sújtotta országba. Japán légi úton küld ivóvizet az óceániai ország fővárosába, Ausztrália pedig egy helikoptert is adományozott a tongai hatóságoknak a segélyszállítmányok hatékonyabb elosztásához.
Két sziget megsemmisült
A Hunga-Tonga-Hunga-Ha’apai vulkán szombaton tört ki az óceán mélyén, hatalmas szökőárral és hamuval árasztva el Tonga területén, a segélyszállítmányok fogadásához először a főváros, Nuki’alofa repülőterét kellett megtisztítani a hamutól, de az ország nagy részén még zajlanak a helyreállítási munkálatok. Több kisebb sziget elérhetetlenné vált a kitörés óta, a hatóságok eddig három halálos áldozatról tudnak, de a kommunikáció helyreállása után valószínűleg többet is megerősítenek még. Mango szigetén, ahol 36-an élnek, az összes ház elpusztult, Fonoifuán pedig mindössze két ház maradt meg.
Az új-zélandi szeizmológiai intézet szerint az elkövetkező napokban vagy hetekben további kitörésekre lehet számítani, ami miatt a mostaninál is nagyobb humanitárius krízisre lehet számítani Tongán és az Új-Zélandhoz tartozó szigeteken. A szigeteket a kitörés elvágta a kommunikációtól, a Nemzetközi Vöröskereszt szerdán tudta felvenni a kapcsolatot az ottani munkatársaival, de az ország nagy részén továbbra sincs internet, és a telefonok sem működnek.
Sosem látott lökéshullám
Az országban szerdán szükségállapotot hirdettek ki, a legsúlyosabban károsodott szigetekre pedig gyógyszer- és ivóvízszállítmányokat indítottak. A kitörés súlyosan károsította az ország ivóvízkészletét, ezért is van szükség a vízszállítmányokra. Ha nem lesznek további kitörések, a mostaninak valószínűleg nem lesznek különösebb hosszú távú hatásai, így például a klímakutatók nem számítanak arra, hogy a vulkáni hamu hosszabb távú lehűlést okozna, mint ahogyan azt több korábbi nagy vulkánkitörésnél megfigyelték.
A tongai kitörés volt az elmúlt harminc év legnagyobbja, a kutatók pedig még éveken keresztül elemezhetik majd a modern mérőműszerek által rögzített adatokat. Corwin Wright, a Bath-i Egyetem fizikusa szerint a vulkánkitörés olyan lökéshullámot indított el a Föld légkörében, amilyet még sosem figyeltek meg a szakemberek, így ennek a rövidebb távú hatásait sem ismerik. Wright szerint elképzelhető, hogy a környező szigeteken az elkövetkező hónapokban megváltozhat az időjárás, és az is lehet, hogy a hullám a GPS-hálózatok működését is megzavarja.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: