Az első három oltás a legfontosabb, a negyedik csak különleges esetben indokolt

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

Ahogy arra a világ többi országának tapasztalatai alapján számítani lehetett, a covidjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus omikron variánsa Magyarországra is elementáris erővel robbant be: a napi új fertőzöttek száma egy héttel ezelőtt minden korábbi rekordot megdöntött – a 14 890 új fertőzött még a hétvégi jelentési kötelezettség megszüntetése miatt mindig kiugró hétfői adatok között is szembetűnően magas volt. A magyar kormány válasza az ötödik járványhullámra egybecseng a világ legtöbb országában jellemző reakcióval: a megoldás – jobb híján – az oltás.

Csakhogy azok, akik eddig nem olttatták be magukat, jó eséllyel nem most fogják elkezdeni, legalábbis nem önszántukból. A negyedik oltást Orbán Viktor miniszterelnök január 13-i ígérete szerint a háziorvosával való konzultáció után bárki megkaphatja, annak hasznáról azonban pillanatnyilag nemcsak a politikai döntéshozók, hanem a tudósok körében is heves viták zajlanak. Miután arról egyáltalán nincsenek kutatási eredmények, hány oltást biztonságos vagy épp érdemes felvenni a koronavírus elleni vakcinából, nem túl meglepő, hogy a hazai orvosok között jócskán akad olyan, aki páciense negyedik oltásáról nem szívesen dönt a saját szakállára.

A miniszterelnök bejelentése után tíz nappal, január 23-án vasárnap a KEKsz (Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői) nevű szervezet 11 tagja, köztük a Qubitnek korábban nyilatkozó Falus András Széchenyi-díjas immunológus, az MTA rendes tagja közleményében az írta, hogy „a 4. oltás általános bevezetése szakmailag nem indokolható a jelenlegi járványügyi helyzetben”.

A kör szakértői kizárólag azoknak javasolják a negyedik oltást, akik

  1. betegségük vagy kezelésük következtében immunhiányos ill. immunszupresszált betegek (pl. immunszupresszív gyógyszert szedők, transzplantáltak, aktív kezelés alatt álló daganatos betegségben szenvedők, immunhiányos betegek, HIV fertőzöttek);
  2. 60 év feletti, alap-immunizációként 2 Sinopharm oltást kapott személyek, akiket ezt követően 1 db nyugati vakcinával oltottak;
  3. kiemelt kockázatú egészségügyi dolgozók (pl. COVID osztályon dolgozók), amennyiben a 3. oltást több mint 4 hónapja kapták meg, és idősebb korosztályhoz tartoznak.

A szakértők szerint Magyarországon ebben a pillanatban az elvileg beoltható 9 millió főből mindössze 6,3 millióan kaptak legalább egy oltást, a három oltással rendelkezők száma viszont csak 3,5 millió. A KEKsz véleményének indoklásban az áll, hogy az elsődleges feladat ebben a helyzetben az, hogy minél többeknek beadják az első és a második oltást, ezzel párhuzamosan pedig a harmadikat. „Csak harmadlagos feladat lehet a negyedik oltás bevezetése, de a jelenlegi, az egészségügyi rendszert extrém módon terhelő helyzetben nem kritikusan fontos intézkedés, különösen nem az ellátó rendszert indokolatlanul túlterhelő egyedi páciens-háziorvos, illetve páciens-oltóorvos konzultációkra épülően” – írja vasárnapi közleményében a 11 magyar szakértő. 

A magyarok harmada egyetlen oltást sem kapott

Arról nincsenek, vagy legalábbis nem nyilvánosak a részletes adatok, hogy a beoltottaknak egészen pontosan hány százaléka kaphatta a kínai Sinopharm vakcinát, amelynek hatékonyságáról sok fronton folynak a viták, mint ahogy azt sem lehet tudni, hogy aki felvette a harmadik dózist, azok közül hányan kaptak első körben a kínai vakcinából. Egy biztos: a magyarok mintegy harmada teljesen oltatlan. Míg máshol, például Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban vagy éppen a szomszédos Ausztriában arra próbálnak megoldást találni, hogyan lehetne az általános átoltottságot növelni, Magyarországon kívül egyetlen másik államban, Izraelben tartották jónak az oltásadagok számát akár három fölé is emelni. Mindeközben a világ legtöbbet emlegetett covidvakcináját gyártó Pfizer prominensei sem tudják, ajánlott vagy inkább ellenjavallt-e az oltóanyagukból egy negyedik adagot is felvenni.

Egy izraeli kórházi ápoló a negyedik adag Pfizer-oltását kapja a Tel Aviv melletti Ramat Ganban 2021. december 27-énFotó: JACK GUEZ/AFP

Izraelben nem jött be az újrázás

Miután a harmadik adag oltás hatékonyságát tanulmányok sora igazolta vissza, vannak, akik szerint az immár megbízhatóan újra meg újra érkező járványhullámok ellen újabb és újabb adag emlékeztető oltásokat kellene felvenni. Csakhogy az omikron variáns és a negyedik oltás – eddig legfeljebb elméletben értékelt – viszonya az első híradások alapján ennél lényegesen bonyolultabb. Bár a vakcina újabb dózisa az első vizsgálatok szerint a negyedjére is beoltottakban növelte a vírus ellen termelt antitestek számát, nem fertőződtek meg jelentősen kevesebben közülük, mint a kontrollcsoportban – adták hírül izraeli kutatók.

„A vuhani biológiai minták felhasználásával gyártott vakcinák a jelentős, de a vírus szervezet általi felismerése szempontjából legalábbis mérvadó változáson átesett omikron variáns ellen úgy tűnik, már nem elég hatékonyak. Bár a gyártó ígért az omikron ellen specifikusan módosított vakcinát, kérdés, hogy mire az a beoltandó tömegekhez ér, hol lesz már addigra az omikron és milyen változattal szemben kellene védettnek lenni. Az egyetemen azt tanítjuk, hogy a kórokozók vagy nagyon gyorsan képesek terjedni, viszont nincs idejük mutálódni, ezért kevésbé változékonyak, vagy nagy a mutabilitásuk, gyorsan változnak, viszont ilyenkor lustábbak. Ennek még neve is van, úgy hívják, hogy rövidlátó evolúció. A SARS-CoV-2 viselkedése miatt úgy tűnik, hogy ennek a tanítását újra kellene gondolni” 

– mondta a Qubitnek Falus András arról, hogy miért okoz fejtörést a tudósoknak a pandémiát okozó vírus elleni fellépés mikéntje. 

Falus András Széchenyi-díjas immunológus, az MTA rendes tagjaForrás: Falus András

Mit és mit nem csinálnak a jelenleg forgalomban lévő covidoltások?

Még ha a mostani variánssal szemben nem is éri el a korábban tapasztalt hatékonyságot, ha amúgy ártalmatlan az emberi szervezetre nézve, a negyedik oltás mellett szólna, hogy a vírusszámot akkor is csökkenti a fertőzöttekben – mondta Falus. Ez annyit tesz, hogy segíthet elkerülni, hogy a fertőzés súlyos, esetleg végzetes megbetegedést okozzon. Az mostanra kiderült, hogy a covidvakcinák nem sterilizáló oltások, ami azt jelenti, hogy egyik gyártó oltóanyaga sem képes a vírust teljesen kiirtani a szervezetből. Arra jók, hogy a vírusszámot csökkentsék, és enyhítsék a tüneteket. A korábban a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetét vezető Falus kérdésünkre kifejtette, hogy

„abban, hogy ez kinél mit jelent, éppúgy lehetnek egyéni különbségek, mint abban, hogy ki mennyire betegedne meg eleve. A potenciálisan súlyos tüneteket középsúlyosra vagy enyhére csökkentheti, míg azoknál, akik enyhe tünetekkel átvészelték volna a betegséget, azt eredményezheti, hogy teljesen tünetmentesek maradnak a vírussal való találkozás során. Az, hogy az oltóanyag milyen mértékben véd a vírus okozta tünetektől és az, hogy a vakcina milyen hosszú ideig tudja ezt a védelmet kifejteni, két különböző mechanizmus függvénye, jóformán semmi közük nincs egymáshoz”. 

Az oltóanyagok vagy a vírussal való megfertőződés által kiváltott védelem időtartama a szervezet immunválaszát beindító antigén (vírusrészlet vagy oltóanyag-komponens) és az immunrendszer kölcsönhatásától, valamint a találkozás jellemzőitől függ. Amikor egy antigén immunreakcióra bírja a szervezetet, a védelem úgy alakul ki, hogy az immunrendszer az antigénnel való következő találkozásnál emlékszik az antigénre. A védőoltás arra jó, hogy ezt az emlékezési folyamatot úgy indítsa be és gyorsítsa fel, hogy a szervezet előtte nem is találkozott még élesben a kórokozóval.

Az emlékezésért felelős memóriasejteknek két nagy csoportja van: a T- és a B-memóriasejtek, és ahhoz, hogy a szervezet a SARS-CoV-2-re sokáig emlékezzen, mindkét típusra szükség van. Csakhogy a covidjárványról és az oltások hatóidejéről gyűjtött eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a forgalomban lévő vakcinák a T-sejteket nem képesek olyan mértékben aktiválni, hogy a kórokozót az immunrendszer – mint például a kanyaró, a mumpsz, a gyermekbénulás, vagy a hepatitis elleni védőoltások esetében – ne felejtse el. Ezért történhet az, hogy az oltás hatóideje néhány hónap alatt lecseng, amiben egyébként éppúgy jelentős, hónapokban mérhető egyéni különbségek lehetnek, mint az esetleges fertőzés kiváltotta tünetek esetében.

Az amerikai hadsereg szupertitkos vakcinája lehet is csodaszer, meg nem is

Az immunválasz kialakítása és annak néhány hónap alatt való lecsengése két külön probléma, és egyelőre sem a már forgalomban lévő, sem az egyelőre leginkább csak laboratóriumokban létező oltóanyagok nem oldják meg egyszerre mindkettőt. A már engedélyezett RNS-alapú, valamint fehérjealapú vakcinákról ma már tudható, hogy az általuk kiváltott, az eddigi variánsokkal szemben erős immunválasz a legtöbb embernél néhány hónap alatt lecseng, az omikron ellen ráadásul kevésbé is hatékonyak, mint a korábbi variánsokkal szemben. A vírus mutációs képességének az ellensúlyozására kínálna megoldást az amerikai hadsereg titokzatos kísérleti oltóanyaga.

Az amerikai hadsereg kutatóközpontja, a Walter Reed Army Institute of Research nem kevesebbet ígér, mint hogy az immár emberek egy kisebb csoportján is kipróbált rejtélyes oltóanyaga az összes már létező és a jövőbeli SARS-CoV-2 variánsok ellen is védelmet nyújt majd. Vakcinájuk titkos összetevőjéről mindössze annyit lehet tudni, hogy a hatóanyag szíve egy ferritin-nanorészecske, amely az oltást kifejlesztő kutatók szerint azért lenne hatékonyabb az eddigi vakcináknál, mert a vírusnak egyszerre több részletét, illetve több variáns megfelelő részleteit tudnák megismertetni a szervezet memóriasejtjeivel. A katonai kutatóorvosok szerint vakcinájuk nemcsak a covidjárványt okozó SARS-CoV-2, hanem a Dél-Kelet-Ázsiában az ezredforduló környékén nagy rémületet és a mostaninál jóval kisebb járványt kiváltó, eredeti SARS-CoV-1 vírus ellen is hatékony lesz.

A készülőben lévő nanorészecske-oltásról mindeddig még szakmai lapokban is csak olyan leírások jelentek meg, amelyek legfeljebb az általános jellemzőikről számolnak be laboratóriumi vagy állatkísérletek alapján. A témában olykor megszólaló kutatók ugyanakkor nemcsak azért szállnak síkra a még el sem készült nanorészecske-vakcina mellett, mert az – legalábbis elméletben – egyszerre több variáns ellen is hatékony lehetne, hanem azért is, mert például az RNS-vakcinákkal szemben nem igényelne hűtést, illetve az összes, már piacra dobott covidvakcinánál olcsóbb lenne a tömegtermelése. A részletekről ugyanakkor rendkívül keveset lehet tudni. Hogy a nanorészecske-oltásról többet megtudjunk, levélben megkerestük a Walter Reed Katonai Kutatóközpont sajtóosztályát – amint válaszolnak a kérdéseinkre, beszámolunk a fejleményekről.

Akárhogyan is, a covidvakcinák utáni hajsza korántsem tűnik lezártnak. Ráadásul nem csak azért, mert az omikron vagy akár a még nem létező újabb variánsok kicselezhetik a már meglévő technológiával készülő hatóanyagokat. Noha a vírus korábbi variánsai ellen több mint 90 százalékos hatékonyságúnak bizonyultak, az RNS-vakcinákkal való nyakló nélküli újraoltást a kutatók egy része nem tartja túl jó ötletnek. A Bloomberg nemrégiben az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) figyelmeztetésére hivatkozva arról cikkezett, hogy az immunreakciót kiváltó antigénként a vírus tüskefehérjéjét a beoltottak szervezetével legyártató RNS-vakcinák túl gyakori ismételgetése feleslegesen eltúlzott immunreakciót válthat ki az emberi szervezetből, ezért egy, legfeljebb két ismétléstől eltekintve nem javasolt a rendszeres emlékeztető oltások felvétele.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: