Sokkolóan tömény, de látványosan tudományos az újratöltött Álmok álmodói kiállítás
Sokat markol, de a közmondásos kevés helyett túlságosan is sokat fog az Álmok álmodói 20 címen a budapesti Millenárison kedden nyíló kiállítás. A 21. századi muzeológia eszköztárának valamennyi hatáselemét alkalmazó, színes-szagos-interaktív tárlat sokkoló mennyiségű információt vonultat fel az elmúlt három évszázad magyar vonatkozású tudomány- és technikatörténeti eredményeiből.
A Qubit tudósítója a február 15-i hivatalos nyitás előtt egy nappal tartott sajtóbemutatón járta be a Millenáris B-épületében 6 ezer négyzetméteren felépített kiállítást.
Újratöltve
„Világra szóló magyarok alcímen ugyanezen a helyszínen és ugyanezen a címen kerek két évtizede bemutatott tudománytörténeti tárlat óta az űrkutatástól a matematikáig számos területen született nemzetközileg elismert eredmény” – indokolta a sajtónak az ötletből 15 hónap alatt megvalósuló tárlat létjogosultságát Gazda István tudománytörténész, aki a 20 évvel ezelőttihez hasonlóan most is kurátorként jegyzi az eseményt.
A második Álmok álmodói magyarországi születésű, magyar származású, illetve a környezetük által magyarnak tartott emberek szellemi teljesítményét mutatja be – mondta Csorba László történész, a Magyar Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatója, a kiállítás társkurátora. Szerinte a tudományos és technikai eredmények megismerése a nemzeti összetartozás élményét erősítik. A látogatók korosztálytól függetlenül azt érezhetik, hogy ugyanahhoz a közösséghez tartoznak, mint a tudósok és a feltalálók. Az előkészületekkel és az üzemeltetési költségekkel együtt 3,2 milliárd forintból tető alá hozott tárlat küldetése az is, hogy az első számú célcsoportként megnevezett iskolások kiszakadhassanak a tanórák ingerszegénységéből, és élményalapon ismerkedhessenek meg a tudománnyal.
A sokaság igézete
A kiállítás nem aprózza el az élményeket, amikor a több mint 600 innovátort és innovációit úgynevezett csomópontok köré rendezve mutatja be a nagyérdeműnek. A mezőgazdasági-élelmiszeripari, a tér tudományaként aposztrofált matematikai, az infokommunikáció néven egybegyűjtött számítástechnikai, az ipari és energetikai, a motortervezéstől a dizájnig a járműgyártás sokféle területet magába foglaló közlekedési, valamint az orvosi szekciók anyaga önmagában is kiadna egy-egy önálló kiállításnyit.
A bőség zavara abból is adódik, hogy a kurátorok a teljességre törekedtek. A kiállítási térben másfél kilométer hosszan kanyargó útvonal szekciókon és évszázadokon áthaladva köti össze Kempelen Farkas 1788-ban szabadalmaztatott bányászati gőzturbináját a Karikó Katalin és kollégái által kidolgozott mRNS-technológiával. A tudományos ösvény számtalan, kötelezőnek gondolt állomásának egyike a Semmelweis Ignácra és munkásságára emlékeztető oltárszerűség, amely egy márvány boncasztalból és egy klóros vizet csurgató beltéri csermelyből áll.
Szaklektori precizitás
A nem robbanó gyufát feltaláló Irinyi Jánostól a nukleáris energiát a Manhattan-terv keretében megszelídítő Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő fizikustrión át a mai sztártudós hálózatkutató Barabási Albert Lászlóig sorjáznak az ismert és kevésbé ismert magyar tudósok, kutatók, gépész- és agrármérnökök, továbbá feltalálók életrajzai és művei az egykor a Ganz-Mávag szerelőműhelyének épült csarnokban.
A közölt információk a tudomány- és technikatörténészek által sokszorosan ellenőrzött ismereteket tükrözik. Gazda István szerint a szaklektorok száz százalékra mentek, bizonytalan, netán kétes szöveg így nem olvasható és nem is hangzik el a kiállításon. Kimaradni ettől még kimaradhat olyasmi is, ami lényeges, az őshonos állatfajták lajstroma például korántsem teljes. Ahogy az is csak részben fedi a valóságot, hogy az 1937-ben orvosi és fiziológiai Nobel-díjjal jutalmazott Szent-Györgyi Albert csupán a kiállított ajándékba kapott diktafon, és nem a Rockefeller Alapítvány által finanszírozott, korabeli csúcstechnológiával felszerelt kutatóbázis miatt választotta volna Cambridge helyett Szegedet.
Látványtár
A 3D és VR-szemüveg szintén része a kiállítói arzenálnak, ahogy az óriási kivetítők is. A makettek és a tárlók sem az unásig ismert porfogó megoldásokkal operálnak. Az agrár szekcióban például komplett talajszelvények szemléltetik a Kárpát-medencében művelt típusokat.
Az orvosi csomópontban műteni...
a mobilitási szekcióban pedig buszozni is lehet.
Jöhetnek a tömegek
A húsz évvel ezelőtti sajtóhírek szerint az Álmok álmodói első verziójának több mint 600 ezer látogatója volt. Ezt a létszámot mindenképpen szeretnék elérni a szervezők, akik a mostani borsosabb jegyárakat például csoportos kedvezményekkel igyekeznek ellensúlyozni. Az iskolák állítólag valamiféle támogatást is kaphatnak, ha tanulmányi kirándulás keretében látogatnak el a Millenárisra.
Szó van arról is, hogy a ki- és bejárást lehetővé tevő napijegyes megoldással hígítanának a látnivalók töménységén. Mert mint azt a kiállítást rendezők egyike a Qubitnek név nélkül elárulta, az elkészült tárlatot a látogatói útvonalon szemlézve, másfél óra után neki is ki kellett mennie a kiállítási térből, mert minden érzékszervét megviselte az audiovizuális ingerek sokasága.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
