Sokkolóan tömény, de látványosan tudományos az újratöltött Álmok álmodói kiállítás

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Sokat markol, de a közmondásos kevés helyett túlságosan is sokat fog az Álmok álmodói 20 címen a budapesti Millenárison kedden nyíló kiállítás. A 21. századi muzeológia eszköztárának valamennyi hatáselemét alkalmazó, színes-szagos-interaktív tárlat sokkoló mennyiségű információt vonultat fel az elmúlt három évszázad magyar vonatkozású tudomány- és technikatörténeti eredményeiből. 

A Qubit tudósítója a február 15-i hivatalos nyitás előtt egy nappal tartott sajtóbemutatón járta be a Millenáris B-épületében 6 ezer négyzetméteren felépített kiállítást.

A kiállításon bemutatott eredmények időrendbe szedve a kijáratnálFotó: Qubit

Újratöltve

„Világra szóló magyarok alcímen ugyanezen a helyszínen és ugyanezen a címen kerek két évtizede bemutatott tudománytörténeti tárlat óta az űrkutatástól a matematikáig számos területen született nemzetközileg elismert eredmény” – indokolta a sajtónak az ötletből 15 hónap alatt megvalósuló tárlat létjogosultságát Gazda István tudománytörténész, aki a 20 évvel ezelőttihez hasonlóan most is kurátorként jegyzi az eseményt.

Gazda István az Álmok álmodói 20 társkurátoraFotó: Millenáris

A második Álmok álmodói magyarországi születésű, magyar származású, illetve a környezetük által magyarnak tartott emberek szellemi teljesítményét mutatja be – mondta Csorba László történész, a Magyar Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatója, a kiállítás társkurátora. Szerinte a tudományos és technikai eredmények megismerése a nemzeti összetartozás élményét erősítik. A látogatók korosztálytól függetlenül azt érezhetik, hogy ugyanahhoz a közösséghez tartoznak, mint a tudósok és a feltalálók. Az előkészületekkel és az üzemeltetési költségekkel együtt 3,2 milliárd forintból tető alá hozott tárlat küldetése az is, hogy az első számú célcsoportként megnevezett iskolások kiszakadhassanak a tanórák ingerszegénységéből, és élményalapon ismerkedhessenek meg a tudománnyal.

A sokaság igézete

A kiállítás nem aprózza el az élményeket, amikor a több mint 600 innovátort és innovációit úgynevezett csomópontok köré rendezve mutatja be a nagyérdeműnek. A mezőgazdasági-élelmiszeripari, a tér tudományaként aposztrofált matematikai, az infokommunikáció néven egybegyűjtött számítástechnikai, az ipari és energetikai, a motortervezéstől a dizájnig a járműgyártás sokféle területet magába foglaló közlekedési, valamint az orvosi szekciók anyaga önmagában is kiadna egy-egy önálló kiállításnyit. 

Pavlics Ferenc 1971-ben sikeres expedíción bevetett Lunar Rover nevű holdjárójának makettje a háttérben a dinamó-elv feltalálójának nevévelFotó: Qubit

A bőség zavara abból is adódik, hogy a kurátorok a teljességre törekedtek. A kiállítási térben másfél kilométer hosszan kanyargó útvonal szekciókon és évszázadokon áthaladva köti össze Kempelen Farkas 1788-ban szabadalmaztatott bányászati gőzturbináját a Karikó Katalin és kollégái által kidolgozott mRNS-technológiával. A tudományos ösvény számtalan, kötelezőnek gondolt állomásának egyike a Semmelweis Ignácra és munkásságára emlékeztető oltárszerűség, amely egy márvány boncasztalból és egy klóros vizet csurgató beltéri csermelyből áll. 

A Semmelweis-tárlóFotó: Qubit

Szaklektori precizitás

A nem robbanó gyufát feltaláló Irinyi Jánostól a nukleáris energiát a Manhattan-terv keretében megszelídítő Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő fizikustrión át a mai sztártudós hálózatkutató Barabási Albert Lászlóig sorjáznak az ismert és kevésbé ismert magyar tudósok, kutatók, gépész- és agrármérnökök, továbbá feltalálók életrajzai és művei az egykor a Ganz-Mávag szerelőműhelyének épült csarnokban.   

Atomerőmű vezérlőtermét idéző installációFotó: Qubit

A közölt információk a tudomány- és technikatörténészek által sokszorosan ellenőrzött ismereteket tükrözik. Gazda István szerint a szaklektorok száz százalékra mentek, bizonytalan, netán kétes szöveg így nem olvasható és nem is hangzik el a kiállításon. Kimaradni ettől még kimaradhat olyasmi is, ami lényeges, az őshonos állatfajták lajstroma például korántsem teljes. Ahogy az is csak részben fedi a valóságot, hogy az 1937-ben orvosi és fiziológiai Nobel-díjjal jutalmazott Szent-Györgyi Albert csupán a kiállított ajándékba kapott diktafon, és nem a Rockefeller Alapítvány által finanszírozott, korabeli csúcstechnológiával felszerelt kutatóbázis miatt választotta volna Cambridge helyett Szegedet.  

A C-vitamin atyjának diktafonjaFotó: Qubit

Látványtár

A 3D és VR-szemüveg szintén része a kiállítói arzenálnak, ahogy az óriási kivetítők is. A makettek és a tárlók sem az unásig ismert porfogó megoldásokkal operálnak. Az agrár szekcióban például komplett talajszelvények szemléltetik a Kárpát-medencében művelt típusokat.

Szikes talajszelvényFotó: Qubit

Az orvosi csomópontban műteni...

Laparoszkópiát szimuláló interaktív kiállítási eszköz a MillenárisonFotó: Qubit

a mobilitási szekcióban pedig buszozni is lehet.

Felszállás a preparált IkarusraFotó: Qubit

Jöhetnek a tömegek

A húsz évvel ezelőtti sajtóhírek szerint az Álmok álmodói első verziójának több mint 600 ezer látogatója volt. Ezt a létszámot mindenképpen szeretnék elérni a szervezők, akik a mostani borsosabb jegyárakat például csoportos kedvezményekkel igyekeznek ellensúlyozni. Az iskolák állítólag valamiféle támogatást is kaphatnak, ha tanulmányi kirándulás keretében látogatnak el a Millenárisra. 

Szó van arról is, hogy a ki- és bejárást lehetővé tevő napijegyes megoldással hígítanának a látnivalók töménységén. Mert mint azt a kiállítást rendezők egyike a Qubitnek név nélkül elárulta, az elkészült tárlatot a látogatói útvonalon szemlézve, másfél óra után neki is ki kellett mennie a kiállítási térből, mert minden érzékszervét megviselte az audiovizuális ingerek sokasága. 

Magyar számítógépek bemutatása az infokommunikációs szekcióbanFotó: Qubit
A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Korábbi kapcsolódó cikkeink: