tudománytörténet

Igazságot Anaximandrosznak, a tudomány szuperhősének!

A tudomány születése Carlo Rovelli olasz fizikus szerint a Krisztus előtti hatodik században élt bölcselő, Anaximandrosz nevéhez köthető: ő volt az első, aki felvetette, hogy a világ nem úgy néz ki, hogy a föld lent van, az ég meg fent, és kész. Rovelli magyarul idén megjelent könyvében állít emléket a görög filozófusnak.

Kannibalizmus: az egyenlőtlenség, az álszentség és a barbecue története

A kannibalizmus a legtöbb társadalomban az egyik legerősebb tabu, mégis végigkíséri az emberi civilizáció történetét – hol a vadakkal szembeni vádként, hol az erőszakos terjeszkedés indokaként, hol gyógyszer formájában. Miközben Európában és Amerikában egymás után indultak a boszorkányperek, többek között emberevés vádjával, a pápától a közemberig mindenki hitt az emberi maradványokból készített szerek gyógyító erejében.

Hogyan ne írjunk tudománytörténetet?

Inzelt György idén megjelent, Természettudomány háborúban és békeidőben című könyve aranybánya annak, akinek az életrajzi adatok és érdekességek jelentik a történetírást. A probléma azzal van, hogy egy alapvetően pozitivista történetírás próbál meg azzal az igénnyel fellépni, hogy a tudomány kulturális történetét vázolja.